Film Színház Muzsika, 1984. július-decenber (28. évolyam, 27-52. szám)

1984-08-04 / 31. szám

Alkalmi Tévékritikus be­kapcsolódott a Nagy Nyári Szünetbe. A Nagy Nyári Szünet egy ünnepi tévémű­sor. Elvileg az év bármely hosszabb-rövidebb idősza­kában sugározható. A lé­nyeg az, hogy minél töké­letesebben fejezze ki a nyár, a nyárság, a nyárizmus központi eszméjét, a köny­­nyűséget. Persze — vethet­nék ellen — kérdés, hogy kinek mi könnyű. Tévedné­nek. A Nagy Nyári Szünet mindig és mindenkinek egyformán könnyű. Lágy zongorafutam, távoli hab­­csokillat derengő holdfény­ben. A hét legünnepibb ese­ménye kétségtelenül július 28-ra, szombatra „esett” (ha szabad egy éteri-könnyű je­lenséget ezzel a durva szó­val illetnem), és a megté­vesztően komor, lehangoló, sőt elkeserítő Zsákutca cí­met viselte. De pillanatokon belül ki­derült, hogy miről van szó: dal, kacagás. Hogy a cím is csak játék, tréfás felad­vány, kacér önfricska. Mert ez a Zsákutca valójában egy pompás, széles, nyíl­egyenes Zsák-sugárút. Fö­lötte ezrek és ezrek lebeg­nek — köztük egymillió „megfelelő farmunkájú” nő. Ringatóznak, mint szelle­mességgel töltött léggöm­bök. Itt még akit betonba ágyaztak, az is legyőzi a sú­lyosság állapotát, és fél kar­ját — melyen a karóra ta­lán az ünnepi időszak át­menetiségére figyelmeztet — az úttest felszíne fölé lö­ki. Ezrek és ezrek. Hogy pon­tosan hányák, arról is tu­dósít az ünnep egyik fokoz­­hatatlanul könnyed szó­ le­­helője, a gyári melósnak öl­tözött vicc­szaki, aki egy tízezeréves, egymondatos alapviccet fúj fel öt perccé, hogy még könnyebb legyen. Talán emlékeznek: nőkön végez osztási műveletet, hogy a végén egy — vagy egy se — maradjon. Miért öltözött ehhez a művelethez „melósnak”? Mindjárt el­mondom, csak várjanak egy kicsit nem tudom folytat­ni fulladozom a nevetés­től.. . (Nyomda: itt esetleg tíz sor kimaradhat.) Hát azért... (Na, elég legyen!) Hát azért, mert az olyan mulatságos. A mondatfelfújt kiadós, mégis gazdaságos ünnepi táplálékkülönlegesség. Ve­tekszik vele a képfelfújt. Az utóbbi így készül: végy egy karikatúrának is so­vány, diétás képecskét, mint például: áthúzott utcanév­­tábla, fölötte egy nagyobb tábla, ugyanazzal a felirat­tal. Árutca. Hogyan lesz eb­ből tápláló ünnepi eledel? Végy egy dadogóst, aki az egészet magyarázza, moz­gatja, cserélgeti, öt perc garantálva, öt perc. Nem tíz perc­, nem húsz perc. Húsz perces dadogás túl hosszú lenne. Túl lassú. A túl sok könnyű — nehéz. Érthetetlen. A méretes könnyű viszont úgy illesz­kedik a levegőbe, mint csa­var az anyába. (Ellenpéldának hozom egy — szerdai — előkészületi műsor villámgyors, már­­már követhetetlen kapcso­lásait. A siófoki Zenebutik­ban éppen áruátvétel volt. Az újdonságokat, régisége­ket, különlegességeket, ak­tualitásokat ördögi sebes­séggel tűntették el a kíván­csi járókelők szeme elől. Egy, a harmadik világ leg­különbözőbb dzsesszirány­­zatait összegző párizsi együttes tíz másodperc alatt átúszott egy osztrák amatőr útifilm bűbájos ha­jókirándulásába. És közben még a különleges fényhatá­sokra is figyelnünk kellett! Mi ez, ha nem „kegyetlen” színház, különösen szom­batról visszatekintve?­ Az ünnepi kabaréműsor végén egy amerikai pénz­ember gépkocsija fordul be a sarkon. Estzáró főpoén. A kocsi­­ neki megy a fal­nak, s Nagyot koppan ak­kor, azután elhallgat. Miért? (Csak nem valami súlyos szerencsétlenség?) 1. Azért, mert a két esze­gető szerelőmunkás elfelej­tette kitenni a megfelelő KRESZ-táblát. 2. Azért, mert az a bizo­nyos pénztárosnő, aki egy forint negyven fillérrel töb­bet számolt, az amerikai pénzembert is becsapta, és az úgy elkeseredett, hogy nem volt többé ura az ide­geinek. 3. A lebetonozott kéz nemcsak a pontos ünnepi időt mutatta, hanem intő jel is volt: sorsod (sorsom, sorsa, sorsunk, sorsotok, sorsuk) beteljesedik. 4. Már megint „kegyet­len” színházat játszottak. 5. Majd megtudjuk a kö­vetkező tanácstagi beszá­molón. 6. Ugyanúgy későn intéz­kedtek a hatóságok, mint a tetőtérbeázás esetében. 7. Azért, mert a Vörös Október Ruhagyár Made in Hungary feliratú cégjelzésé­ből tényleg „bye” lett, nagy „bye” 8. Azért, mert minden­­ mindennel összefügg. 9. Azért, mert nyár van. A helyes választ erősítsék egy luftballonhoz, és küld­jék el légipostán. Koppány Márton TÉVÉ-JEGYZET NYÍRI SZÜNET Két kép a hét műsorából. A Dögkeselyű című film főszereplője Cserhalmi György Maria Gladkowskával . A Mesterséges színész című sorozat legutóbbi adásában Tolnay Klári beszélt életéről, pályájáról 22

Next