Film Színház Muzsika, 1985. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-26 / 4. szám
PÓDIUMON A SZERZŐ Dalos László szerzői délutánját rendezték meg a Pesti Vigadóban, január 20- án A vén budai hársfák címmel, László Zsuzsa szerkesztésében és konferálásával. Közreműködött: Bende Zsolt, Miller Lajos, Moldován Stefánia, Ötvös Csilla, Simándi József és Zentai Anna. Gyarmati István és együttese kísért. Fellépett Rátonyi Róbert Sándor György, akinek készülőben lévő új műsorából tárca-írás formájában szilveszteri számunkban közöltünk egy részletet, ma már országszerte közismert, népszerű előadóművész. Pályájának újabb sikereként mégis, aki interjút is készített Dalos Lászlóval. Külön meglepetésként a szerző Gábor fiának sanzonját hallhatta a házat megtöltő közönség. A műsort nagy tetszés fogadta, ismétlésre többször sor kerül. Képünkön a szereplők, valamint - elöl baloldalt - Farkas Ferenc zeneszerző. Középen Dalos László. (Fotó: Mezey Béla) Hatvanhét éves korában elhunyt Kondor Ilona színésznő, a Déryné Színház egyik alapító tagja, aki 1951-től nyugalomba vonulásáig játszott a vidéket járó színházban. Drámát, vígjátékot, zenés darabot egyaránt. Utolsó szerepe a Sybill nagyhercegnője volt Kondor Ilona végrendeletében jelentős öszszeget hagyományozott a magyar rákkutatás céljaira. képünkön, Kondor Ilona ebben az esztendőben könyvalakban is megjelenik eddigi estjeinek-műsorainak szövege. Első nagylemeze pedig „Sándor György agylemeze" címmel készült el. A jövőben sor kerül újabb televíziós szereplésekre is. Fiatal író első hangjátékát illik fokozott figyelemmel és érdeklődéssel hallgatni: eljövendő művek ígérete rejlik benne. Jelen sorok írója túlteljesítette feladatát: hónapokkal ezelőtt több alkalommal is részt vettem Zalán Tibor: Anya, te vagy? című darabjának rádiófelvételén, olvastam a szövegkönyvet, elbeszélgettem az alkotókkal, az íróval, rendezővel, dramaturggal. Bevallom, akkor csak töredékesen állt össze bennem a darab; a munka (némi túlzással) inkább kőtörésre - de legalábbis kőfaragásra - emlékeztetett, mint művészi alkotásra, sok volt benne az esetlegesség, képlékeny és amorf volt minden, így hát kiváncsiságom annak is szólt, hogy milyen lett a végső produktum, ami a legfőbb kritikus: a hallgató elé kerül. Az rögtön megállapítható, hogy a végeredmény egyszerűbb, természetesebb és meggyőzőbb. Zalán Tibor darabja saját meghatározása szerint szomorújáték, de akár azt is mondhatnánk, kései sirató. Bonyolult formájú mű, cselekménye csupán a képzeletben játszódik le, különböző idősíkokban, ezek az idősíkok szeszélyesen összeolvadnak, majd eltávolodnak egymástól. Az író nem tudja kikerülni a divat csapdáját: darabja a személyi kultusz időszakát idézi, egyszerre jelenként és távoli múltként , ezzel együtt, párhuzamosan (talán szimbolikus e párhuzam) egy hűtlen anya alakját rajzolja meg, aki minden lehetne, de csak jelentéktelen ügyeskedő lesz belőle; a kisfiú az anya komplexusában éli át a személyi kultuszt, s felnőtt férfiként indul el - persze csak képzeletben -, hogy felkutassa anyját és tartalmatlanná vált élete értelmét. Zalán Tibor rendelkezik a fiatal írók irigylésre méltó bátorságával: művében egyszerre mindent ki akar mondani (vagy legalábbis sok mindent), nem retten vissza az ábrázolás nehézségeitől, egy gyermek biztonságával halad a szakadék szélén, könnyen széteshetne a darab. Az a benyomásunk, hogy az író kiábrándultsága, pesszimizmusa, sőt, durvaságba hajló naturalizmusa mögött romantikus alkat rejtőzik, szertelen szeretet- és életvágy, szinte a kamaszokra jellemző fokon. Innen ered az is, hogy egyetlen érzésre — az anya-gyermek viszonyára koncentrálja figyelmét, minden más csak ezen a szűrőn keresztül hatol be a műbe, halvány, erőtlen színekkel. Szerkesztésmódja is meglehetősen laza, a történet elmosódó, nem kristályosodnak ki elkülönülő egységek, néhol még nehezen is követhető. Viszont kétségtelenül jó érzéke van Zalán Tibornak a párbeszédek megkomponálásához, az érzelmek rezdüléseinek (és elsöprő erejének) ábrázolásához. Egy korosztály - a közvetlenül a háború után felnövekvő nemzedék - életérzése tükröződik a darabban, irodalomszociológiai elemzésre méltó érzékenységgel. Fiatal a darab rendezője is. Avanesian Alex most is leleményes találékonysággal használta fel a technikai eszközöket a hangjáték hangulatának megteremtéséhez. Hangeffektusai érzelmes, groteszk zene, nyugtalanító kopácsolások, zörejek és csendek, egymásba úszó, visszhangzó szavak - szinte egyenértékű kifejezőeszközök a szöveggel. Ezek teremtik meg a meditáció, a képzelet játékait a hallgató tudatában is. A kamaradarabnak három szereplője van, feladatuk - éppen szokatlansága miatt — nem könnyű. A kisfiú és felnőtt énje konkrétabb, a képzeletben megjelenő Anya elmosódóbb. A kisfiú szerepében Láng Balázs meglepően tudatos, átélt alakítást nyújt, Nagy Zoltán játéka egyszerű és természetes. Talán az Anya alakja a legbonyolultabb. Béres Ilona ábrázolásában egyszerre érződik elvontsága és testi jelenvalósága. B. Fazekas László KONDOR ILONA HALÁLA SIVÓ EMIL KITÜNTETÉSE Vannak olyan színházi emberek, akiknek munkája, élete, ugyanúgy hozzátartozik a színházi élethez, mint a színészeké, a rendezőké, ám a közönség mégis kevesebbet tud róluk. A magyar színházi élet ilyen fáradhatatlan, a szakmában közismert munkása Sivó Emil, aki negyvenhat esztendővel ezelőtt kezdte pályáját a Nemzeti Színházban ügyelőként, és 65 esztendős korában, mint a Thália Színház ügyvezető igazgatója, az elmúlt napokban ment nyugdíjba. Sivó Emil azok közé a színházi emberek közé tartozik, akik mondhatni, napjuk minden óráját - bizony néha a pihenőidőt is - a színház ügyének szentelték. Kitűnő szervezőként, gazdasági szakemberként, irányítóként évtizedek óta a Thália Szíházban dolgozott Soksok élménye van az elmúlt, majd' fél évszázadról, s lapunk módot fog találni arra, hogy ezeknek az emlékeknek egy részével olvasóinkat is megismertesse. Addig is, szeretettel köszöntjük Sivó Emilt, akinek munkásságát a Munka Érdemrend arany fokozatával ismerték el. SÁNDOR GYÖRGY LEMEZE ÉS KÖTETE RÖVIDFILM BEMUTATÓK A Mokép tervei szerint az év első harmadában 22 magyar és külföldi rövidfilmet mutatnak be a mozik. Rofusz Ferenc Gravitáció című új rajzfilmjét, Kollányi Ágoston Korallország című színes, népszerű-tudományos filmjét, amelynek stábja Darwin naplójának gondolatait követve járja be a Falklandszigeteket. A csehszlovák Jozef Kolber A puszta kéz ereje című dokumentumfilmje egy karate-klub tagjainak első edzőgyakorlatait mutatja be. Varga Csaba színes animációs filmje a háború borzalmait ábrázolja. Kolonits Ilona Festmény háttérrel című népszerű-tudományos munkája egy távolkeleti ősi művészeti ágról, a selyemfestésről készült. Guczoghy Györgynek, a kiváló sportembernek az edzéseit vette filmre, s a 83-as tornász világbajnokságot mutatja be Csőke József alkotása. Cirkuszban csak nek a címe egy áprilisban vetítésre kerülő szovjet dokumentumfilmnek. RÁDIÓ: ANYA, TE VAGY? ITTHON...