Film Színház Muzsika, 1985. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-04 / 18. szám
JÁTSZANI KELL! Sok telefonhívás jutott el szerkesztőségünkbe azután, hogy lapunk 17. számának 14. (színes) oldalán Játszani kell! címmel Törőcsik Mari tévéshow-jának beharangozóját közölte. Az aláírás nélkül megjelent rövid kísérőszöveg olvastán az észrevételezők azt "kérdezték a szerkesztőtől: a sértő föltételezéseket tartalmazó szöveg a lap megfontolt és alátámasztott véleményét tükrözi-e. Tartozunk az igazságnak, de elsősorban a megbántott művésznőnek azzal, hogy kijelentsük: a lapnak más a meggyőződése. Törőcsik Marit, nemzeti film- és színjátszásunk kiválóságát úgy ismerjük és tiszteljük, mint az egyik igen fegyelmezett, a művészi munkában a szubjektív szeszélyt az ügy érdekében tudatosan mellőző színészt. Jóllehet tudjuk, hogy az ilyen színvonalú művészeket akkor is meg kell becsülnünk és értenünk, ha olykor netán kiszámíthatatlanok lennének. A szerkesztőség a szerencsétlen hangvételű képismertető miatt sajnálatát fejezi ki. (A hírverő képaláírás nálunk egyébként sem tartalmazhat értékelő vagy kritikai elemeket.) Mint annyiszor a múltban, ezután is még fokozottabban szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy Törőcsik Mari, de valamennyien a hozzá hasonlóan lelkiismeretes színésztársak a megértés légkörében jobb közérzettel végezhessék művészi tevékenységüket közös megbízónk, a nézőközönség épülésére , s nem utolsósorban saját elvi-kritikai hitelük fenntartására. Amerikai körútomra azzal a szándékkal indultam el, hogy az ott élő magyaroknak elmondhassam a magyar klasszikus költőkkel a magam hitvallását is, és ugyanúgy próbáljam szolgálni a magyar irodalmat, mint ahogy itthon is teszem. Hat hét után azzal az örömmel jöttem haza, hogy érdemes volt. Ott is található egy réteg, amely szomjazik a szép magyar szóra és minden alkalmat megragad a nyelv gyakorlására. Persze vannak akik egy-két év után már sikknek tartják a magyar nyelv „törését". A két nyelv összekeverésének legriasztóbb példája először megnevettetett, utána elszomorított, így hangzott a váralanul betoppant vendég mondata fonetikusan leírva: Szorgolom, hogy interrapsoltam a dinerjüket. (Sajnálom, hogy megzavartam a vacsorájukat!) New Yorkban Püski Sándorék emeleti galériáján mondhattam el először Babits Mihály, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Sinka István, Szabó Lőrinc írásait. A New York-i hideg télből Szabó Lőrinc „Májusi éjszaka” világába kerültem pár óra alatt. San Francisco virággal borított napfényes utcáin valósággal „ittam a virágok beszédét", ezt a külön adományt. Santa Barbarára egy kedves meghívás kapcsán jutottam el. A magyar állam háromszáz könyvet ajándékozott az ottani egyetemnek, két magyar egyetemi tanár (Kodolányi Gyula és Jeszenszky Géza) munkája jutalmául. Nagykövetünk első helyettese, Révész Miklós adta át ünnepélyes keretek között. Felkértek egy külön fellépésre Illyés Gyula veje és közvetlen munkatársa, Kodolányi Gyula szerzői estjén. A gyönyörű nyárból ismét fél nap alatt csöppentem a kanadai télbe. Torontóban méteres hó lapátolásában segíthettem, ott sincsenek igazán felkészülve a hirtelen jött nagy hó eltakarítására. Torontóban (és New Yorkban) gyermekműsorom szerepelt az előadások között. Azok a szülők hozták el gyerekeiket, akik szeretnék, ha lányaik, fiaik megtanulnának magyarul. Bemutatkozással és egykét mondat elmondásával próbáltam felmérni tudásukat. Utána pedig itthoni tapasztalataim alapján Weöres Sándor költészetéhez fordultam. Azokat a ritmikus verseket mondtam, amelyeknek megtanulása itthon is örömet okoz. Úgy éreztem, talán készteti a gyerekeket egy-egy magyar vers elolvasására, megtanulására. Chicagóban, Pittsburgban, Clevelandban és Washingtonban jártam még. Washingtonban a követségi negyedben laktam. A Magyar Nagykövetség meghívott március 15-i ünnepségükre. Együtt énekeltük a Himnuszt, utána Petőfi verseit szavaltam. Dr. Házi Vencel nagykövet kétíves szavakkal köszönte meg az előadást. New Yorkba visszatérve eljutottam a Broadway egyik nagy színházába, a Minskoff Színházba. Megnéztem egy musicalt. Két éve megy telt házakkal, címe: The tap dance kid. Egy néger család életéről szól, ahol az ügyvéd papa nem akarja, hogy a tízéves fia táncos legyen. Egy tündéri tehetségű gyerek jászotta, énekelte, táncolta végig a darabot. Igazi profi, hatalmas sikere van. Ritka ma már az olyan darab, amely ilyen sokáig megya Broadwayn. Kivétel persze a Cats és a Chorus Line, amelyek változatlan sikerrel futnak. Drágák a színházjegyek (40-45 dollár), az emberek meggondolják, mire adnak ki ilyen hatalmas összeget. Láttam a Lincoln Centerben a több Oscar-díjjal kitüntetett Amadeust, Milos Forman új filmjét is. A zene és a színészi játék egységének összhangja lélegzetelállító. Itthon is meg kell mégegyszer néznem. Képünkön: dr. Házi Vencel nagykövet és Kürti Papp László Kürti Papp László HANGVERSENYEK BACH ÉS HANDEL JEGYÉBEN Tíz éve nyitották meg a közismerten kitűnő akusztikájú szombathelyi Bartók-termet, mely a hivatásos Szimfonikus Zenekar koncertjeinek színtere, egyben próbaterem is. A felavatás óta a szimfonikusok 363 alkalommal léptek dobogóra, melyen számos vendégegyüttes is szerepelt. A zenehallgatók száma kis híján elérte a 130 ezret. (A zenekar a hazaiakon kívül 193 koncertet adott külföldi turnéin.) - Melyek a legközelebbi tervek? Petró János főzeneigazgató így válaszol: - Mindenekelőtt az, hogy mi is méltóképpen ünnepeljük a kettős jubileumot, J. S. Bach és Händel születésének 300. évfordulóját. Április 27-én, 28-án és 29-én Andor Éva, Takács Tamara és Fülöp Attila, valamint a Budapesti Kórus közreműködésével — előadták Bach: h-moll miséjét Szombathelyen, Grazban és Eisenstadtban. A burgenlandi város ekkor egyébként is ünnepelt, Eisenstadt tartományi székváros, Landeshaupstadt lett. Közben szorgalmasan tanuljuk Händel 1736-ban, Londonban bemutatott - John Dryden versére komponált - Alexander Fest című kantátaremekét. Ismeretes, hogy a „szász óriás” ezzel a művével és a valamivel későbbi keletű Szent Cecilia ódával hódolt a zene védőszentjének. Produkciónkban közreműködik a szombathelyi Erkel-kórus. Kitüntetés számunkra, hogy jeles NSZK-beli együttesek között, mi ezzel a Hendel-művel szereplünk a júniusi kasseli zenei ünnepnapokon. Hazatérve még hét alkalommal adjuk elő a kompozíciót, Szombathelyen kívül más dunántúli városokban is. Terveink szerint májusában „belső turnéra” indulunk: Budapesten, Győrött, Nagykanizsán és Zalaegerszegen játsszuk Mozart C-dúr, azaz Linzi szimfóniáját, Dvorzsák VI. szimfóniáját és Mozart D-dúr, népszerűen „koronázási” zongoraversenyét. A szólista Jandó Jenő, illetve Rados Ferenc lesz. E hangversenyek dirigálásán kívül személyre szóló feladatom is van: a Ljubljanai Rádióban, az ottani zene- és énekkar részvételével megszólaltatjuk Kodály Psalmus Hungaricusát, a szólót Gulyás Dénes énekli, előadjuk Grieg a-moll zongoraversenyét, valamint Durkó Zsolt két klarinétra és zenekarra írott Magyar Rapszódiáját - Itthon természetesen a Filharmónia égisze alatt folynak bérleti hangversenyeink, s külön ifjúsági koncertjeink. Ami a távolabbi jövőt illeti: a nagyszabású új képtár nyitott bejárati folyosójáról egészen újszerű perspektívát kapott az Iseum és környéke. Most végre ki lehetne alakítani ott egy különleges atmoszférájú, korszerű szabadtéri operaszínpadot. ELŐADÓKÉNT AMERIKÁBAN ITTHON... HXXI