Film Színház Muzsika, 1985. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-18 / 20. szám
ITTHON 22 ÚJ SZÍNÉSZOTTHON Felavatták a Lendvai utcai színészotthont. Az avató alkalmából rendezett ünnepségen fellépett Gálffi László. Ő látható képünkön Gobbi Hilda s az otthon lakóinak társaságában. (Fotó: Mezey Béla) NÉHÁNY MONDATBAN diós gyermekműsorok és gyermekfilmek szemléjét május 20. és 25. között. Ebben az évben először osztanak ki díjakat is. 9 Megkezdte kísérleti adását Kőbányán Budapest második kábeltelevíziós hálózata. Az újhegyi lakótelepen készülő programot 25 ezer ember nézheti. 9 Kornidesz Mihálynak, a Magyar Televízió elnökének meghívására hazánkban tartózkodott Gerd Bacher, az Osztrák Rádió és Televízió főintendása. Az Ifjúsági Rendező Iroda szervezésében két világsztár együttes is vendégszerepel Magyarországon a közeljövőben. Május 29-én a Budapest Kongresszusi Központban mutatkozik be az egyesült államokbeli Yale Egyetem 100 tagú szimfonikus zenekara, majd június 3-án a John Mayall's bluesbreakers indul országjáró turnéra. Kubik Anna megbetegedése miatt, bravúros beugrással Szirtes Ági, a Katona József Színház tagja játszotta négy alkalommal Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek című darabjában Alekszandra (Sára) szerepét a Nemzeti Színházban. Képünkön: Béres Ilona, Kállai Ferenc és Szirtes Ági a Gorkij-drámában (Fotó: Ikládi) NSZK-beli táncegyüttes, a Tanztheater MGN Stuttgart vendégjátékát láthatta a Budai Vigadó és a Budapesti Gyermekszínház közönsége. A Michael G. Nagy vezette együttes modern és jazztánc koreográfiákból összeállított programot mutatott be. Hatodik alkalommal rendezik meg Kőszegen a televt PÉCSI DALOSOK TURNÉJA Az NSZK-ban járt a pécsi Janus Pannonius női kórus, egyhetes vendégszereplésen a Majna melletti Frankfurt egyik elővárosában, Dietzenbachban. A helyi kulturális és sportegyesület énekkara a fennállásának századik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre hívta meg a magyar kórust. A 45 tagú pécsi énekkar - Ivasivka Mátyás karnagy vezetésével - többször is fellépett a centenáriumi rendezvényeken. Műsoruk különlegessége a legrégibb magyar többszólamú mű, a XV. század elején keletkezett Zsigmond-töredék bemutatása, mely külföldön most hangzott el először. RÁDIÓ: VÁLTOZATOK A SZÓRAKOZÁSRA A Magunkat ajánljuk hetenként jelentkező sorozata nyíltan szórakoztató műsornak vallja magát, és jórészt eleget is tesz ennek a vállalásának. Ugyanakkor azonban (amiről az alcím már nem beszél) népszerűsítő-ismeretterjesztő feladatot is ellát. Az első kategóriát (a szórakozást) képviselte a közelmúltban a Fecsegő felügyelő esetei - ezek a valóban szellemes és élvezetes bűnügyi történetek, és természetesen ezt képviselik a gyakori sporttémák és a könnyűzene slágerszámai is. Már inkább az ismeretterjesztéshez tartoznak a színészportrék (majdnem mindegyik számban van, így több részes sorozat szólt Nádasdy Kálmánról, de hallhattunk mai idősebb és fiatalabb színészekről is). És nem ritkák azok a könnyed szórakozásnak álcázott műsorok, amelyek valójában már tudományos ismeretterjesztést végeznek - így Zoltán Péter sorozata, a Híres történetek - nagy egyéniségek, vagy a Körhinta, Sediánszky János műsora. Az átmenetek általában könnyedek és természetesek, néha mégiscsak érződik ellentmondás a műfaj szélsőségei között. Éppen változékonysága — majdnem azt írtam: amorf jellege miatt nem eléggé karakterisztikus a műsor, s valószínűnek tartom, hogy előre megfontolt szándékkal nem túlságosan sok hallgató figyeli, így inkább a háttérrádiózás tipikus műsora a Magunkat ajánljuk. Egyébként valószínűleg az időpont is befolyásolja a műfaj jellegét: szombaton, kora délután, két órás műsorban nem is szabad teljesen egynemű műsort szerkeszteni. A legutóbbi Magunkat ajánljuk kétségtelenül az érdekesebbek közé tartozott. A Körhinta kaleidoszkópjának ezúttal azt az alcímet adtam volna: szegény király (valamint szegény fejedelem, szegény hercegnő). Ha eddig király akartam volna is lenni, ez a vágyam végképp elmúlt. Sediánszky János a puritán Ferenc József mindennapjairól rajzolt érzékletes képet. Bizonyára egy bécsi átlagpolgár kényelmesebb életet élt, mint a világbirodalom ura — a környezetében levőkről nem is beszélve, akik gyakran éhesen keltek fel a dúsan terített asztaltól is, a spanyol etikett szigorú szabályai szerint. Nem, ebben a műsorban sem rajzolódott ki a példátlan hosszú ideig uralkodó császárról (aki mellesleg a mi királyunk is volt) túlságosan rokonszenves kép. De milyen fura a történelem optikája (és ezt már nem Sediánszky mondja): a pofaszakállas öregúr az osztrákoknak legkedvesebb nemzeti, sőt népi hőse; a magyar turista a mai nap is ámulva látja mindenütt Bécsben a szobrait, a portréját a parkokban, tereken, kirakatokban, de krétával megrajzolva még az aszfalton is. Hiába, számukra az ő világbirodalmuk utolsó képviselőjét jelenti. Mint ahogy Rákóczi Ferencet is más optikával nézték Bécsből: számukra egyszerűen csak rebellis volt. Számunkra azonban a „nagyságos fejedelem" a magyar történelem egyik legtisztább és legrokonszenvesebb alakja. A műsor a törökországi száműzetés keserű időszakát idézi - szintén olyan részletező módszerrel, mint Ferenc József esetében. Egyvalami hasonlítja is őket egymáshoz: a puritánságuk. De a fejedelem szelíd jósága már egyáltalán nem emlékeztet a morcos bürokratára. A műsor részletesen ismerteti a rodostói Rákóczi-ház felújítását. Néhány éve bizony meglehetősen szegényes anyag várta ott a látogatót. Végül - egy kis csapongással - még egy uralkodónőről emlékezett meg Sediánszky, a monacói hercegnőről, aki színésznőként is eléggé ismert volt Grace Kellyről. Éppen a közismertsége, az „alattvalók” túláradó kíváncsisága teszi nehézzé, majdnem lehetetlenné a magánéletét. A gazdagság, a hírnév, amire úgy vágyik a legtöbb ember, önmaga ellentétébe csap át. Még két híres ember szólalt meg a műsorban. No, nem egészen olyan híresek, mint a fentebb emlegettek. De azért Rózsahegyi Kálmán jelentős személyisége színháztörténelmünknek. Jórészt önmaga rajzolta meg portréját, az eredeti felvételekből egy szeretetreméltó, kedves ember arcképe rajzolódott ki, aki mellesleg színész is. Hogy nagy színész, arra ő maga nem utalt, de kortársaitól, tanítványaitól ezt is megtudhattuk. Aztán napjainkhoz érkezett a műsor. Deák Bill Gyula az utóbbi néhány évben vált híressé. Róla is kiderült (tulajdonképpen mindig ez a legnagyobb meglepetés, bármennyire is természetes), hogy mindenekelőtt ember, aki azért lett popénekes, mert egy orvosi műhiba miatt focista már nem lehetett. Élete és karrierje egyediségében is tipikus - mintha életének buktatói segítették volna előre a pályáján, hiszen ezek edzették meg és tették érzékennyé az emberi szenvedés iránt. Aki mindezt figyelmünkbe ajánlotta, Földi Ottó volt. B. Fazekas László