Film Színház Muzsika, 1986. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-11 / 41. szám
KÖZGYŰLÉS ELŐTT Október végén tartja soron következő közgyűlését a Magyar Film- és Televízióművészek Szövetsége. Ebből az alkalomból filmeseket és televíziósokat - alkotókat, műhelyek és intézmények vezetőit, munkatársait - kérdeztük meg: hogyan látják szakmájuk, munkahelyük helyzetét, problémáit, lehetőségeit, s melyek a mielőbb megoldásra váró feladatok. Most, a következő számunkban a beérkezett válaszokat tesszük közzé. SIMÓ SÁNDOR FILMRENDEZŐ, A HUNNIA STÚDIÓ VEZETŐHELYETTESE A helyzet lényegesen rosszabb, mint ahogy személy szerint érzem. Van egy képességem: hosszú ideig jól kijövök emberekkel. A magyar filmgyártás súlyos helyzetbe került. A krízis kimondott oka az elszegényedés, valós okai azonban legalább egy évtized felismerés-, döntés- és cselekvéshiányából táplálkoznak. A vállalkozó producer — nálunk — a stúdió. Azonban felelőssége a filmek létrehozásában mélységesen korlátozott. Szervezetileg a filmgyárhoz tartozik, és tartalmi kérdésektől eltekintve a monopolhelyzetű kivitelezőtől függ. Függ nemcsak abban az értelemben, hogy ez utóbbi birtokolja a kivitelezéshez szükséges valamennyi eszközt, berendezést, munkatársat és szakalkalmazottat, hanem szervezetileg is: döntéseit a kivitelező vállalat tisztviselői ellenőrzik. A belső szolgáltatásokon túl a filmgyár köti meg azokat a külső szerződéseket, amelyek a filmek létrejöttéhez szükségesek. A vállalkozó producer szerepét betölteni hivatott stúdiók jelenleg a filmpénz személyreforgatókönyvre történő elosztásának helyszínei, kijárók és közbenjárók az alkotói szféra, a szolgáltatás, valamint a filmirányítás között. A kiszolgáló szervezet, a filmgyár. A gazdasági környezet kedvezőtlen alakulása, mindenekelőtt a kedvezőtlen külső árak arra késztették a kivitelezőt, hogy belső érdekeltségi rendszerét és árrendszerét átalakítsa. Ez a magyar film költségeit megnövelte. E növekedést a merev szervezet nem tudta racionalizáló intézkedésekkel kiegyenlíteni, a nettó költségemelés tehát filmszámcsökkenéshez vezetett, amely az évek óta romló finanszírozási helyzetben átlépte a kritikus határt, rendkívül éles vitákhoz vezetett. A Mafilm és az MTV versengő, de egymástól gondosan elszigetelt létét az idő meghaladta. Fontos a két szemben álló bázis együttműködésének állami szabályozása. A szervezeti változások alapfeltételként központi intézkedéseket igényelnek. A filmgyártó szakma új szerkezetének biztosítania kellene a vállalkozó, a gyártó és a kivitelező érdekeinek szabad, egyenrangú kifejezését, ennek alapján esetenként érdekegyességet hoz létre a filmet készítő produkciókban. Az elmúlt évek egyik legkárosabb jelensége a „káderhiány”. A filmszakma és vezetésének nagy mulasztása — véleményem szerint —, hogy nem tudott kellőképp gondoskodni a vezetőréteg „újratermeléséről”. Népgazdasági szempontból a filmszakma — még ha a videoprogram-igények némi optimizmusra is adhatnak okot — kicsi és rokontalan. Módszerei nemcsak az ipari, hanem más kulturális vállalatoktól is különböznek. Célszerű ezért vállalatait olyan laza együttműködésre szervezni, amilyenben — vagy amilyenhez hasonlóan — a magyar ipar és kereskedelem egyéb vállalatai szerveződtek a trösztök felszámolása után. Lejegyezte: Baló Júlia Kis győzelmek — negatív győzelmek után vagyunk. Egy éven át irritáló hozzá nem értést, agreszszív műkedvelést tapasztaltunk a gyár vezetésében. Ugyancsak egy éve tartó vita után sikerült úgy rendezni ezt a helyzetet, hogy a vezérigazgató és helyettese lemondásra kényszerült. Ebben az ügyben a szakma rendkívül egységesen lépett fel. Kevés a pénz, és egyre kevesebb lesz. Pedig az elkészült filmek száma és minősége összefügg. Minél több az esély, annál nagyobb a lehetőség a sikerre. Stúdióvezetőként azt észlelem, hogy a stúdiónak most az a dolga, hogy jólrosszul elköltse az állami dotációt. Mi pedig versenyszituációt szeretnénk, amikor a sikernek értelme van, de a bukás valóságos kockázata is fennáll. Feltétlenül jobb lenne, ha valamilyen módon az egész szolgáltatás és a stúdiók viszonya tisztázott lenne. A szolgáltatás monopóliumának megbontása is egészséges volna. Szeretnénk azt is, hogy egy stúdió minimális, alapvető eszközökkel rendelkezzék, így például vágóasztallal, kép- és hangfelvevő géppel , amelyekkel fiatalok indulhatnának. Továbbra is szándékunk ugyanis kezdő rendezőket indítani. A stúdióvezető élete: permanens koldulás. Nyilvánvaló, hogy a csökkenő dotációt vissza kellene állítani eredeti értékére. Nagyobb gazdasági és szellemi önállóságot szükséges biztosítani a stúdióknak. A mi stúdiónk célja most az, hogy minél több filmet készítsünk, minél olcsóbfoglalkozásomra nézve nem vagyok filmrendező. Filmrendező az, aki filmet rendez. Velem ez ritkán fordul elő. A film holt nyelv, csak kiválasztottak használhatják, és csak a beavatottak értik. Holtabb, mint a latin, mert azt valamikor egy élő nép beszélte. A televízió nyelve olyan, mint a polinéziai bennszülöttek angolban, minél nagyobb közönség számára. Idei filmjeink — Egészséges erotika, Szerelem első vérig — nagy nézettséget értek el. Remélem, sikeres lesz a Nagy generáció is. Jelenleg hat film készül a stúdiónkban: Makk Károly, Jancsó Miklós, Vitézy László, Tolmár Tamás, Zsombolyai János és Tímár Péter forgatnak. Ami a struktúrát illeti: nem biztos, hogy egységes struktúrát kell kifejleszteni. Lehet, hogy az az egészséges, ami alulról, spontán alakul ki. Mindig az volt a baj, hogy egyszerre kellett lépni. Talán most másképp kellene. Lehet más és más a stúdiók helyzete és ambíciója. Alakíthatnák lehetőségeiket. Mindenkire „testre szabott” koncepciót nem is lehet kitalálni. Évek óta ahelyett, hogy filmekről vitatkoznánk, struktúrákról beszélünk. Persze, ezt is vállalni kell. De én szívesebben csinálok filmet, mint struktúrát. Lejegyezte: B. .. saga: akik használják, többnyire nincsenek tisztában a nyelv szellemével. Én sem. Talán, ha az amatőrfilm ... Azért lettem filmrendező, mert azt hittem, az én korom történelmét filmre fogják megírni. Többet tudnánk egymásról és magunkról, bölcsebbek lennénk és erényesebbek, ha a történő dolgokat törté- BACSÓ PÉTER FILMRENDEZŐ, A DIALÓG STÚDIÓ VEZETŐJE LÁNYI ANDRÁS FILMRENDEZŐ