Film Színház Muzsika, 1987. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-03-14 / 11. szám
BRAVÚROS BEUGRÁS Loleh Bellon Csütörtöki hölgyek című darabjának Helene szerepében bravúsos beugrással lépett színre a Várszínházban Csernus Mariann. Ő látható képünkön Marie — Törőcsik Mari és Sonia — Psota Irén társaságában (Fotó: Ikládi) NÉHÁNY MONDATBAN A Budapesti Tavaszi Fesztivál jazz-csemegéje a Budapest Sportcsarnokban március 26-án a harmincéves Benkó Dixieland Band ünnepi hangversenye, amelynek vendégei lesznek: Freddie Hubbard (trombita, USA), Mike Vax (trombita, USA), Al Cray (pózán, USA) és Eddy Davis (benjo, USA). Megváltozott a Magyar Rádió központi telefonszáma. Március 8-tól 388-388. 0 Március 13-án nyílik a váci Madách Galériában Keleti Éva fotóművész kiállítása, amelyet Fekete Sándor, az Új Tükör főszerkesztője nyit meg. 0 Rocktörténeti esemény színhelye volt a Petőfi Csarnok. A világhírű Sky Channel televízióállomás először közvetített programot Kelet-Európából. A közeljövőben a Tavaszi Fesztiválról is sugároz majd műsort a Sky. Képünkön: Matt Bianco a Sky programjából (Fotó: Szegő Erika) A Miskolci Nemzeti Színház tagjai. 1980 óta élettársak. Kettőjük színészi-emberi kapcsolatáról Zsolnai Júliát faggatom. - 1979-ben kerültem Miskolcra, akkor ismerkedtünk meg. Matus sokkal régebben a színház tagja, ő miskolci születésű. Nem végzett főiskolát, ami köztudottan hátrányt jelent ezen a pályán. Kisebb az országos népszerűsége, mint amilyent megérdemelne, ez a film és a televízió hiányának tudható be. Miskolcon főszerepeket játszik. Nekem talán túl könnyű volt a start. Fiatalon nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz, harcos ez a pálya. Rögtön felvettek a főiskolára, 1971-ben végeztem Békés András osztályában. Hiába játszottam el Békéscsabán szinte mindent - a Potyautastól a Tartuffe Elmirájáig -, a megméretés elmaradt. Szívem csücske volt A néma levente Ziliája Miskolcon. A szakmából senki sem látta. Végülis nem panaszkodom, minden évben kapok egy jó szerepet - legutóbb a Nyolc nőben -, csak éppen tizenhatodik éve vagyok a pályán, és eléggé fárasztó a cigányélet. — Játszottak már együtt színpadon? — A színházban nem. Tájelőadáson játszottuk Szakonyi Károly Holdtöltését, ezt a kétszereplős kamaradarabot, amelyben kicsit a mi életünk is benne van. Ha valakit szeretek, elfogult vagyok úgy, hogy még többet kívánok tőle. Mindig megnézzük, megkritizáljuk egymást, sokat segít, hogy ő is színészként éli meg a dolgokat. — Fontos tehát, hogy a társ szakmabeli legyen? — Igen. Ez adódik a körülményekből is. Egy civil nemigen értheti meg az életmódunkat, azt, hogy mindig a színházról beszélünk. Két ember azonos pályán erősítheti egymást. Más kérdés, hogy mindenki unásig ismeri a többiek gesztusait, gondolatait. Belterjes az életünk, mint minden vidéki színésznek. Ezért szerencsés a vendégművészek meghívása. Jelenlétükkel új impulzusokat adhatnak egy összeszokott társulatnak. Ézsiás Erzsébet A CÍMLAPON: ZSOLNAI JÚLIA ÉS MATUS GYÖRGY A PINCESZÍNHÁZ HÍREI Március második felében háromszor kerül színre a Török Pál utcában - 15-én, 22-én és 29-én Weöres-Bodansky gyerekbohózata, a Csalóka Péter. A Vérszipoly című vámpírmusicalre (rendező Puskás Tamás, szerzők Philipp István és Bárány Ferenc) 19-én és 29-én mehetnek el a jóidegzetű fiatalok. 20-án a Pincepéntek sorozatban Modern misztériumjátékok kerülnek színre. 27-én Bodansky György rendezésében Aiszkhülosz Leláncolt Prométheuszát adja elő Trokán Péter, Papadimitriu Athina, Pápai Erika és Vajdai Vilmos. A Laár pour Laár című közép-zug-keleteurópai kabaré híveit 21-én és 23-án két előadáson is, valamint 22-én várja a szokásos társaság: Laár András, Galla Miklós, Bálint Bea é Dolák-Saly Róbert, történelmi trilógián dolgoznak számunkra. Első részét, a nagy szlovák fejedelemről szóló Kenézt két éve mutattuk be. A folytatás a Testvérek május 16-i premierje lesz. Az új színház megnyitására pedig elkészül a befejezés, a Szvetopluk. Repertoárunkból természetesen nem hiányoznak a klasszikusok sem. Különös előszeretettel játszszuk Shakespeare kevéssé ismert drámáit (pl. a Periclest, a Titust), már csak azért is, mert némelyiket még nem ültették át szlovák nyelvre, s mi a bemutatásra elkészíttethetjük a fordítást. Magyar darabokat is játszottunk, legutóbb — néhány évvel ezelőtt — Örkény István Kulcskeresőkjét. Mire lehet még kíváncsi a magyar olvasó? — önmagáról nem beszélt. Pedig ritkán találkozunk színigazgatónővel. — Színésznő vagyok. Egy szemműtét miatt, sajnos, nemigen léphetek színpadra. Ibsen Nórája volt a vizsgaszerepem a pozsonyi színiakadémián 1959-ben. Azóta vagyok a nyitrai társulat tagja. A salemi boszorkányokban Abigailt játszottam, majd sok mást. Aztán 1974-ben — mint színész — lettem a színház művészeti vezetőségének tagja. A későbbi évekből Dürrenmatt „öreg hölgyének” szerepére s Racine Phaedrájára emlékszem szívesen. 1982-ben kaptam a direktori megbízást. Ezen a poszton valóban nincs kolléganőm Szlovákiában. De akár férfi, akár nő az ember, az számít, hogy értse a dolgát. Képünkön: Hilda Augustovitova Phaedra szerepében Stuber Andrea 23