Film Színház Muzsika, 1989. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1989-02-18 / 7. szám
XXI. MAGYAR FILMSZEMLE A személyiség a válsághelyzetben Több mint egy hete befejeződött már a XXI. Magyar Játékfilmszemle. Fontosnak tartjuk, hogy beszámoljunk a társadalmi zsűri nyilvános üléséről, felidézzük az ott elhangzott érdekesebb, izgalmasabb gondolatokat. A társadalmi zsűri elnöke Horn Gyula külügyi államtitkár, tagjai Keserű Ilona festőművész, Glatz Ferenc történész, Kéri László szociológus, Konrád György író, Kulin Ferenc irodalomtörténész. Felszólalásaikban többnyire a filmek politikai vonatkozásait emelték ki, mondhatni szükségszerűen, a jelenünkről, közelmúltunkról őszintén valló dokumentumfilmek magas aránya s a napjainkat jellemző politikaérzékeny közhangulat miatt. Elsőként a zsűri elnökét, HORN GYULÁT hallhattuk. Véleménye szerint a seregszemle alkotásai szinte kivétel nélkül politizálnak. Jelentős részük jelenünk megértésének egyik kulcskérdését, egyén és hatalom viszonyát vizsgálja. Tényi István Felmentés nélkül című dokumentumfilmje, Sára Sándor Pergőtüze, Fehér György Hat bagatellje s talán mindenek előtt Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza a recski büntetőtáborról szóló dokumentumalkotása rádöbbentenek bennünket arra, hogy szabadság és demokrácia nélkül nemzetünk menthetetlenül válságba jut. Különösen megragadta a köznapi, az egyszerű emberek gondjaival foglalkozó Lenullázott légió (rendezte Magyar József) s Zsigmondi Dezső és Erdélyi János Ez zárkózott ügy című dokumentumfilmje. Fontosnak tartotta, hogy a művek nagy szerepet vállalnak a dogmák, az előítéletek lerombolásában, a múlt sötét foltjainak föltárásában, tisztázásában. Jelenünk eszmei-politikai zűrzavarában nemzetépítésünkhöz szükség van új értékekre, tiszta gondolatokra s egy új politikára. Az alkotások üzenetértékűek ebből a szempontból a világ közvéleménye felé is. A magyarság túlélte Trianont, a II. világháborút, a Rákosi—sztálini rendszert és maradványait, de történelmünk sötét kontúrjai ellenére az alkotásokból elsősorban töretlen élnivágyás, optimizmus olvasható ki. Bűnbakok keresése helyett a hibás társadalmihatalmi rendszer megváltoztatására szólítanak föl. GLATZ FERENC a történettudomány és a filmművészet lehetőségeinek összevetésével kezdte eszmefuttatását. A mozgóképre rögzített emlékanyag határtalan előnye az írott szóval szemben, hogy sokkal érzékletesebb „nyelvvel” örökítheti meg, idézheti föl egy kor világát, viselkedés- és eszközkultúráját. Atörténészképzésnek — mint mondotta — előbb-utóbb élnie kell e médiummal. Irigyen szemlélte a filmek úttörő tematikáját. Messze elhúznak a történettudomány eddigi eredményei mellett. Olyan eseményekről számolnak be, melyekhez e szakterület eddig nem is közelíthetett. Oka sajnos társadalmi-politikai berendezésünkből fakad. A Szovjetunió peresztrojkájában máig utolsó helyen kullog a történettudomány. A múlt fehér vagy fekete foltjairól nem történészek, hanem közgazdászok, írók, költők beszélnek, mivel a sztálini rendszer lényeges sajátossága ma is, hogy a történet- és társadalomtudományt a maga propagandaapparátusában a „pecsétrakás” kétes missziójára kárhoztatja. Sajnos, a történészeket, társadalomtudósokat hazánkban is ideológiai propagandamunkára kényszerítették elemző tevékenység helyett. A magyar film, az irodalom, a művészetek szerencséje, hogy a térség más kultúrpolitikai gyakorlatot folytató országaihoz képest már a hatvanas-hetvenes években szabadabb mozgásteret kaphattak. Így jelentkezhetett egy tehetséges alkotógárda bátor művek- A társadalmi zsűri elnöke, Horn Gyula külügyi államtitkár értékeli a filmeket (Fotó: Mönich László) A TÁRSADALMI ZSŰRI DÍJAI A játékfilm-kategória fődíját Bereményi Géza Eldorado című filmje, a dokumentumfilm-kategória fődíját Gyarmathy Lívia—Böszörményi Géza Recsk, 1950—53, egy titkos kényszermunkatábor története című filmje kapta. Alkotói díjat kapott Az én XX. századom című filmjéért az elsőfilmes Enyedi Ildikó, a Csonka-Bereg című film rendezéséért Sára Sándor, a Balladák filmje rendezéséért Gulyás Gyula és Gulyás János. A legjobb színésznek járó díjat a zsűri Eperjes Károlyinak ítélte oda az Eldorádóban nyújtott alakításáért. A Fővárosi Tanács által felajánlott díjat az Álombrigád rendezője, Jeles András vette át. A História és a Pallas Lapkiadó Vállalat által felajánlott díjat Bokor Péter Isten akaratából című filmje, a Hazafias Népfront díját Tölgyesi Ágnes Evilágból című filmje kapta. Díjat kapott A lenullázott légió című film rendezője, Magyar József is. A SZAKMA! ZSŰRI DÍJAI Ember Judit filmrendezői munkásságáért; Máté Gábor a, Mielőtt befejezi röptét a denevér című filmben nyújtott színészi alakításáért; Jeles András az Álombrigád rendezéséért; Bereményi Géza az Eldorádó forgatókönyvíró-rendezői munkájáért; Enyedi Ildikó Az én XX. századom című film rendezéséért; Máthé Tibor a fényképezéséért kapott díjat.