Film Színház Muzsika, 1990. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-10 / 10. szám
VÍZSZINTES: 1. A Nemzeti A kaukázusi krétakör előadásában szereplő színművésznő — Csúf. 2. Ismert művészettörténész — Kórus. 3. Régies napszak — Személyéről — Az Első ének c. antológia egyik költője (az utolsó négyzetbe személynevének kezdőbetűjével). 4. Névelő — Az ÉS főszerkesztője (Imre) — Nyakába varró. 5. Szaruképződmény a ló lábán — Százhúsz hónap. 6. Átnyújtó - Papírra vet - Névelős gabonaféle. 7. Habos ital — Ruhát tisztít — Idegen női név. 8. Két személyes névmás — Közelébe — Félig miféle! 9. Női név — Római 101 — Pirandello darabja. 10. Kuruzslásban járatos személy - Hazai település, sörgyárral. 11. Heves szónoklás, érvelés - Testrész - Alaksza Tamás. 12. Magyar származású amerikai történész (Dénes) - Irányába — Idegen férfinév. 13. Idegen tagadás — Ez a név egy Moldova-novella címe. 14. Költő, műfordító (István) — Galambost játssza a Kutyaszívben (Katona József Színház). FÜGGŐLEGES: 1. Évtizedek óta publikáló, ismert színikritikus. 2. Érzékszerveivel fölfog - Kedvelt italunk hatóanyaga - Lollobrigida személyneve. 3. Nyelvtani fogalom - Olimpiai bajnok kenus. 4. Fordított kötőszó — Fürdő, németül — Mintamérték. 5. A folklór körébe tartozó halotti énekek — Névelős erődítmény. 6. Várpalotával épült egybe - Lám - Régi római pénz — Kicsinyítő képző. 7. Becézett női név - Költő volt, Osvát Ernő fedezte föl (Béla) - Sietve eszik. 8. Időmérő - Jármű — Kolostoráról híres ausztriai település. 9. Indulatszó - Sír - Siménfalvy Lajos - Dramaturg (Anna). 10. Virág kerül bele - A kutya is, a bolha is ez. 11. Vele tart - Római 1, 100, 50 - Ezüst vegyjele. 12. Nyugalmazott kecskeméti szinidirektor, érdemes művész - Lepény része! 13. Tisztelettel szólít meg — Folyó Romániában — Megszégyenítő helyzetbe hoz. 14. 1937-ben publikálta „Miért nem járok színházba?" c. cikkét. A lap megjelenésétől számított egy héten belül, nyílt levelezőlapon kérjük beküldeni a vastagon szedett sorok megfejtését. Címünk: Film Színház Muzsika szerkesztősége, 1906 Bp. Pf. 223. „REJTVÉNY”. A helyes megfejtések beküldői között három darab 500-500 forint értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki. A fenti nyereményeken kívül minden hónapban egy 2000 Ft értékű vásárlási utalványt is kisorsolunk a helyes megfejtést beküldők között. A 8. számban közölt rejtvény helyes megfejtése: Carmina Burana, Cecilia, Bartók, Kék-Duna keringő, Massenet, Hunyadi László, Doráti Antal, Csavlek. 500-500 forint értékű vásárlási utalványt nyert: Hajdú László, 5300 Karcag, Kovács Ibolya, 1054 Budapest: Rozgonyi János, 6000 Kecskemét. A februári feladványok között kisorsolt 2000 forint értékű vásárlási utalványt nyerte, 5. heti helyes megfejtésével: Kiss Gyuláné, 7754 Boly. A nyertesek postán kapják meg nyereményüket. DOMINO 27 Egy polgár hontalansága Márati Sándor vallomásaiból, verseiből állított össze emlékestet az íróval távoli rokonságban álló Murad Enikő. Kiindulópontja az volt: nem ismerjük sem az írót, sem az embert. Az Egyetemi Színpadon berendezett intim térben a gyász fehér leplével takart falon egy félrecsúszott, üres képkeret függ. Márai Enikő előadást kezdő gesztusával ezt a keretet igazítja helyre, majd elkezd beszélni arról, akiit a kép ábrázol. Mire vége az estnek, az elhangzó műrészletek alapján valóban felsejlenek bennünk egy emberi alak kontúrjai, egy hontalan író arcképének részletei. Márai Enikő eszközei egyszerűek. Elsősorban a választott részletek erejében, a megidézett személyiség hitelében bízik. Előadóestjén abelülről átélt megrázó pillanatok egy népművelő gesztusaival kapcsolódnak össze. Olyan előadót látunk, aki a számára megrendítő élményt továbbadni akarja, egyúttal meg is győz bennünket arról, hogy jelentős személyiség nevében beszél, kikerülhetetlen életművet idéz. Sorsanalízisként hat a gondolatilag igényesösszeállítás. Egy olyan ember áll előttünk, akit pontosan tudta, aki is ő valójában: polgár, magyar, író, európai. Mégsem lehet igazán egyik sem. Identitása belülről szilárd, nem a személyiség sodródik válságba, hanem a történelem számolja fel körülötte mindazt, amiből önazonosságát összeállította. Hontalan volt a két háború közti neobarokk -magyar társadalom úrhatnám világában, a polgári értékeket, a humanizmus eszményét, a józan ész igényességét felszámoló, háborúra készülő Európában. Még inkább otthontalan a háború után, Sztálin és tanítványdiktátorai pesszimizmusának korában, akik nem bízva abban, hogy az emberek a kommunizmus optimista utópiáját választják, inkább elpusztítani, megfélemlíteni akarták őket. így kényszerült emigrálni Márai Európának arról a feléről, ahol sem írni, sem hallgatni nem hagyták. Elhagyva az országot szabadnakérezte magát, reménytelenül szabadnak. Magyarnak tudta magát továbbra is, számkivetettnek, az emlékké széthulló fájdalmas egész kitagadottjának. Legutoljára otthontalanná vált az időben is. Úgy érezte, túlélte magát. Még ragaszkodom az élethez — mondja hangfelvételről —, de már nem akarok megélni semmit. Végül leállítva az órát az ember is elment. De az államosított könyvkiadó raktárából zúzdába küldött könyvek várják az újrakiadást, egy magyar író életműve a halottaiból való feltámasztását. A holt író beváltja ígéretét. Csak akkor térnek művei végleg vissza, ha e hontalan nép szabad szavazással választ magának hazát. Szabadi Sándor István