Film Színház Muzsika, 1990. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-13 / 2. szám
ZSÖLLYE S FELÚJÍTÁS, BEMUTATKOZÁS Az Operaházban, miközben az együttes turnékra koncentrálja fő erejét, itthon méltóságos egyhangúsággal hömpölyög a standard művekből álló program, megspékelve egy-egy kisebb-nagyobb felújítással, vendégjátékkal, néhány estén fiatal énekesek bemutatkozásával, szerepátvételével. A múlt esztendő végén Puccini Triptichonjának két szélső darabjához, A köpenyhez és a Gianni Schicchihez invitálták a műfaj kedvelőit (XII. 10.), vendégszerepeltek nem éppen jelentékeny énekesek. Dieter Schwachter és Armin Üde A nürnbergi mesterdalnokokban. A köpeny és a Gianni Schicchi kilenc éve műsoron levő produkció, az új betanulás indokolt, sőt dicséretes tett kulcsszereplői, Gurbán János és (a Pitti Katalin helyett színre lépő) Somogyi Eszter új tagjai az együttesnek, a Henrit alakító Csák József is az újabb nemzedék tagja, s feltűnnek új arcok a színpadot benépesítő karakterfigurák között is. Nagy feladatra vállalkoztak, mert A köpeny — noha játékideje egy óra sincs — igen nehéz, kényes és érzékeny darab. Érzékeny, mert a Didier Gold bulvárdramotettje nyomában járó kisopera miliőrajza rendkívül plasztikus, a hozzá illeszkedő zene drámai sűrítésű, lakonikus recitativókban áramlik, miközben a háttérben élesre metszett karakterek, idilli mozzanatok villannak föl. A melódia csak ritkán, a szenvedély forrpontjain szárnyal. Puccini Köpeny-zenéje akkor él a színpadon, akkor van sokkhatással a nézőre, ha a darab reménytelenséget sugalló, sűrű atmoszférája, alakjainak nyílt vagy rejtett indulatai szinte tapinthatók, a zenei megszólaltatásban emocionálisan kifejezőerejűek. Fehér Andrásra nyilván feszélyezően hatott a korábbi rendezés, nem is tudta kellően felerősíteni a miliő légkörét, élesebbre rajzolni a karaktereket. Oberfrank Géza is akkor volt elemében, amikor a szenvedély felerősödött, kinyílt a dallam. Gurbán János és Somogyi Eszter ígéretes, bizalomra érdemes énekesek, de még elég távol vannak attól, hogy ezeket, a végzetük jegyeit magukra, a lelkükre égetett figurákat hitelesebben ábrázolnák. Csák József jól énekelt, és elég közel férkőzött Henri szenvedélyvilágához. Frappáns pillanatokat teremtett a Szarka néni kosztümjében színre lépő Déry Gabriella. A felújítás estjén — néhány fiatal szereplővel — megszólalt a Gianni Schicchi, és Melis György a kapzsi álszentek körében, a Bucsók családjában ünnepelte operai működésének négy évtizedes fordulóját. Ha az egyazon színházhoz való hűség mintaképét valaki az egyre újabb énekesnemzedékek elé szándékozik majd állítani, az aligha lehet más, mint a kiváló baritonista. Sok-sok siker fényesítette be az utat, melyet a Carmen 1949-es Moralese megtett az olyan grandiózus figurákig, mint a Don Giovanni vagy éppen a Gianni Schicchi. A sok szereplőtől népes-mozgalmas előadáson a publikum őszinte meggyőződéssel ünnepelte Melis mellett Mészöly Katalin Zita anyósát és Rost Andrea Laurettáját. Az 1985-ös Faust meglehetősen viseltes keretében is láttunk,hallottunk új szereplőket. Elhervadt a „középutas”, a modernitás és hagyományos között bukdácsoló rendezés, melyben már annak idején sem tetszettek a tüllfüggöny mögött settenkedő, kürtőkalapos szörnyszolgák, de az „égi prológusból” az Erkel színpadára települt angyalok sem. Az előbbiek már inkább karneváli figuráknak tetszenek, mint „lemurok”-nak, az utóbbiak kisdiák korunk karácsonyi pásztorjátékainak kartonszárnyú angyalkáit juttatják eszünkbe. — Az egyebekről: Kováts Kolos kitűnőMetfisztó, az ő hangszínével — kivált ha zengzetes mélységét halljuk. — hitelesen színre lehet idézni a Sátánt, a lélekkufárt. Kováts elegánsan gyújt szivarra, s fölényesen lebegteti vörös béléses pelerinjét. Verebics Ibolya hanganyaga, muzikális készsége, felkészülése a jövő sikeres Margitját ígéri, ha majdan nemcsak a szerelemre gyulladt lány poézisét, de kétségbeesését, drámáját is elég mélyen át tudja élni. Daróczi Tamás tenorjának „fekszik” Faust szólama, sikeres lesz, ha az artikuláció, a dallamformálás egyenletesebbé, művészibbé válik. Kovács Pál régebbi felújításokból ismerős, megbízható Valentin, Siebelt Gémes Katalin, Brandert Gyapjas Tibor kreálta. A zenekar fáradtan-fában játszott. Nem volt valami boldogító este, de mi — ihiszékenyek — hiszünk az ígéretekben, hogy lesz majd boldogító is ... Albert István Melis György, a jubiláns, Gianni Schicchi mezében (Fotó: MTI — Rózsahegyi) , Verebics Ibolya (Margit), Kováts Kolos (Mefisztó), Daróczi Tamás (Faust) Fotó: Mezcy