Filmvilág, 1968 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1968-02-15 / 4. szám
sze utcalányai, rengeteg filmben szerepelnek. Nemcsak Lacombe Szajnamontmartre-jában (Barrault-val), hanem Cavalcanti és R. Bernard munkáiban is, vagy ha ide számítjuk a montmartre-i mulatóikról forgatott filmeket Huston Moulin Rouge a és Renoir már említett Mulató a Montmartre-on című remeke is ide kívánkozik, csakúgy mint egy sereg Pigalle-film. Egyébként a Moulin Rouge talán az a jelképes épület, amely kiemelkedő Párizs-szimbólumként szinte vetekszik az Eiffel-toronnyal vagy a Notre-Dame-mal. A Montparnasse, ez a másik tündöklő művésznegyed, kevesebb filmet sugallt. A Modignaniról szólót már említettem. Persze a Döme, a Rotonde vagy a Coupole sok-sok filmben feltűnik. Nem csak az olyan jellegzetesen montparnasse-i filmekben, mint Camimage 1937-es A montparnasse-i széplánya,hiszen a francia főváros a caféi nélkül — nem Párizs! Nemcsak a világhírű Maxim’s köré kerekítettek filmeket (ez a Feydeau-tól örökölt Osztrigás Mid színhelye), hanem a Café de Paris, a Dupont-Barbés köré is. A sokat szereplő negyedek közt van a Champs-Élysées jelképes Diadalívével (...és az árnyékával!), s a fényes-elegáns sugárút ellentéte, a szegény Ménilmontant vagy a proletár Belleville, amely utóbbi a most készült Előttem az élet című Ajar-regényből forgatott film színhelye. Kedves „szülőföldemről”, Szajnaszentmihályról aránylag kevés film beszél. Közülük az 1931-es Kordaféle Bal part „magyar eredetű”. (Korda különben az Osztrigás Michével is letette a „párizsi garast” — azzal a filmmel, amelynek „udvari fényképésze” Brassai volt.) Igen, magyarjaink is kivették részüket a „hetedik művészet” Párizsfestéséből. Vértest és Kosmát már említettem, és persze Trauner nagyszerű díszleteit. Említhetném még Cukort is, például az 1937-es Kaméliás hölgy címén, vagy Fejőst, aki 1931-ben egy Fantômas-t forgatott. BAJOMI LÁZÁR ENDRE Pierre Chevalier: Pigalle