Filmvilág, 1974 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1974-01-01 / 1. szám

terjedt csatatér földrajzi és gazda­ságföldrajzi viszonyairól. De a fel­szabadult Mozambiki jövőjét is be tudják mutatni: a 30—60 főnyi FRELIMO-egységek, alig másfél kilométernyire a portugál állásoktól, egy őserdei tisztáson, iskolát létesí­tenek a bennszülötteknek, s valami­vel távolabb felépül a jól elrejtett tábori kórház, ahol minden benn­szülött orvosi segítséget kaphat. A film komplex­ szemléletmódja rend­kívül hatásosnak, hálásnak — így követésre méltónak — bizonyult. Az afro-ázsiai írószövetség díját kapta Uwe Beiz filmje, a Pablo Neruda. Ez több szempontból is ér­dekes. Belz kiválóan összeválogatott versrészletekkel mutatja be Neruda emberi és politikai alakját, s nagy­szerűen összeválogatott dokumentá­ciós anyaggal művészi hitvallását. Tizenkét perces filmje gyönyörű fel­vételeivel, remek vágásával a Lip­csei Fesztivál egyik legnagyobb él­ményét jelentette. A zsűri nyilván azért nem jutalmazta rangosabb díjjal, mert a vendégek egy másik vetítésen láthatták azt a chilei Neruda-filmet, melyből később Belz is részben merítette fénykép-anya­gát. Míg azonban a chilei Neruda­­film sablonosságával tűnt ki, Belz céltudatos alkotása jó példával szol­gált arra, hogy mennyire az alkotói megközelítés módjától és tudatos­ságától függ egy-egy felvett doku­mentum-anyag sorsa ... Tizenhét film foglalkozott a chilei tragédiával, közülük négy kapott díjat: a már említett kubai, egy francia, egy szovjet, egy cseh. De a legérdekesebb dokumentációt mégis egy svéd film, a zsűri által figye­lemre sem méltatott Santiago de Chile , a megerőszakolt város tar­talmazta. Az igen kulturáltan, te­hetséges újságírói munkával elké­szített mű a junta hatalomátvétele utáni harmadik hét eseményeinek krónikája. Megrázó és megdöbben­tő. A svéd tévé munkatársai meg­szólaltatják a junta vezetőit, a ve­lük szembenálló polgárokat, az el­lenállásra szervezkedő munkásokat, a santiagói katonafeleségeket Számos mű foglalkozott Vietnam­mal. Közülük a zsűri az Arany Ga­lamb megosztott díjára értékelte Gitta Nickel Tay Ho falu a 4. zóná­ban című alkotását, mely a felsza­badított dél-vietnami területek egyik falujának vezetőjéről, egy fia­tal lányról szól. Hogyan alakul ki az új élet? A téma rendkívül érde- A barátság dala Otto Sacher és Jefim Gamburg filmje

Next