Filmvilág, 1975 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1975-04-01 / 7. szám
már a jövőre is kisugárzik. A befejező rész voltaképpen egy portré Nagy Géza néprajzkutató tanárról, aki a középső három részben riporterként szerepelt. Nagy Géza bennszülött karosai, együtt nevelkedett a falu ma élő lakosságával, így hát a rokoni-baráti kapcsolatokat kimerítve, kitűnő riporteri érzékkel tudta kicsalogatni a karcsai kortársakból a bizalmas vallomásokat is. Szerényen, kissé megilletődve szólott saját mozgalmas életútjáról, gyűjtőmunkájáról, amelynek eredménye több ezer népmese s milyen szépen, emberségesen szólaltatta meg saját édesapját az idős paraszt érzelmi-politikai sodródásairól. A tévériport általában egyszólamú kérdés-felelet játék, ebben a terjedelmes sorozatban azonban öszszefoglalóvá szélesedett. Nagy Géza akkor is a falujáról beszélt, amikor önmagáról, szerényen s majdnem szemérmesen a kötődésről ahhoz a kis bodrogközi faluhoz, amelynek sorsát a sorozat freskószerű nagy felületekkel, de a freskófestészetben is kötelező hiteles aprólékossággal vázolta fel. Az alkotókon múlott, hogy az ábrázolás mégsem maradt vázlat, néhány halványabbra sikerült színfoltjától eltekintve, hatalmas és őszinte alkotás. BARÓTI GÉZA Nőnap — ellenpontozással Sajnos, mire e sorok megjelennek — melyeket a nőnapi tévéműsor ihletett — a kedves és ünnepi szavak már elhomályosulnak a néző emlékezetében. Kénytelen tehát a sajtó és a tömegkommunikációs eszközök támogatása nélkül, a tulajdon tapasztalataira hagyatkozva szépeket gondolni a nőkről. Megkönnyíti dolgát, hogy már a Nőnap intézményesítése előtt töméntelen sokat s nagy elismeréssel írtak a nőkről. Hogy példaként csak Shakespeare-t, Dantét és Petrarcát említsem. A televíziónak tehát nem volt nehéz dolga, mikor műsorához a nőket méltató műveket keresett. Valószínűleg nem akarta túlzásba vinni a dolgot, ezért kezdte műsorát Az asszony ingatag című rajzfilmmel. Ez már a 11. sorozata volt a Kérem a következőt elnevezésű rajzfilmszériának, melyről csak lelkesedéssel lehet írni. Emberek és állatok békés, szürrealisztikus együttélése egy erdei orvosi rendelő körül (szöveg: Romhányi József, zene: Deák Tamás) a világos parabolák vidám világába vezeti a nézőt. Nepp József és Ternovszky Béla műve a derűsen bölcselkedő, ironikusan lírai s korlátlan fantáziájú magyar rajzfilmművészet egyik legsikerültebb alkotása. Nem az állatparabolák unott szentenciáit ismétli; újszerű, kicsit szabados és nagyon szellemes. A nőnapi adás például arról szólt, hogy az asszony ingatagon is nagyon szeretetre méltó. A tévé a továbbiakban sem akart könnyű győzelmet aratni; kikereste a drámairodalom egyetlen olyan nagyságát, aki nem lelkesedik túlságosan a nőkért, G. B. Shawt: Falusi udvarlás című művét (melynek háromnegyed része egy luxus óceánjárón játszódik) Koltai Tamás leleményesen, üdén tévésítette, megőrizve s néhol finoman modernizálva a tartalmasan játékos párbeszédet (mely inkább a nő monológja). Mimikájával, hangváltásaival, figurafelfogásával Esztergályos Cecília mindjobban meggyőzi a nézőt arról, hogy a legjobb magyar színésznők közé tartozik. Tomanek Nándornak az jutott feladatul, hogy az „ősi küzdelemben” alulmaradjon. Kedvesebben, rezignáltabban és elégedettebben már nem is lehet alulmaradni. Kettősük — nőnapi szemmel nézve —arról tanúskodott, hogy a nők akkor nőnek csak igazán naggyá, ha összehasonlítják őket a férfiakkal. Valószínűleg ennek bizonyítására hívta meg a rendezés a stúdióba a legbájosabb magyar politikust, Király Andrásáét, s adta partneréül Brachfeld Siegfridet. Siegfried egyre rokonszenvesebb, s egyre rosszabbul beszél magyarul. (Annyira vigyáz, hogy el ne sajátítsa e nyelvet.) Kerek, betört mondatai után valóban üdülés volt fülnek, szemnek a partner tiszta, szép beszéde, tiszta, szép gondolatai, sőt a humora is. Ez sem rossz módszer sem a nők, sem a vezető politikusok megszerettető CP T 1. HÁMOS GYÖRGY 30