Filmvilág, 1978 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1978-05-15 / 10. szám
zárt kapu mögül szerelmes szavakat suttogatnának. Végül ököllel dörömbölni kezd. Betör. Ekkor már rendőr arca van. S a történetből kibontakozik „Abigél”. A furcsa nevű kőszerrtélő alteregója, mozgatója, lelke. A titokzatos „krimihős”, akiről eddig is gyanítottuk, hogy nem a csavaros agyú Christie néni találta ki, hanem egy jólelkű magyar írónő, a hajdani „zárdanövendék” ... Egyébként a film minden epizódjából kiderült: Szabó Magda jól ismeri ezt a világot. Gyermekkorából, protestáns neveltetéséből, háborús élményeiből, tanári munkájából. A Matula teljes valósága az övé! Akárcsak Molnár Ferencé A Pál utcai fiúk grundja, vagy Móricz Zsigmondé a Légy jó mindhalálig debreceni kollégiuma. Az írónő tudja, hogyan ütik fel a táblás zsoltároskönyvet a református istentiszteleten. Mit csipognak egymásnak a „matulások”, amikor hazafelé mennek a templomból. Hogyan keletkezik a tanár-diák szerelem. Micsoda kincs egy elrejtett szájrúzs, púdertartó vagy illatos zsebkendő. Milyen „szenzációkkal” izgatják-bolondítják egymást a lányok a hálóteremben. Mekkora szerepe van az intézet életében a mosdónak! . . . Csak mit nem tud Szabó Magda? Ami ez életteli, intim és feszült regényanyagban nem is igazán fontos. Hogy hogyan kell „krimit” bonyolítani. A „titokzatos” szálat úgy húzták el az orrunk előtt, akár a mézesmadzagot. Már a második folytatásban kiderült: König tanár úrra nem feltétlenül gyanakodni egy ártatlan „krimiíró” iránti, naiv lovagiasság lehet. De ugyan miért teljesítette a szobor nevében a zárdanövendékek kívánságait? Mi célja volt ezzel? Eleve tudta, hogy Vitay Georgina „titkos Abigélje” lesz? Továbbá hogyan sikerült — ha már ennyire óvatlan — a Vitay-lány elrejtését oly óramű pontossággal lebonyolítania? Mindezt csak azzal magyarázhatjuk, hogy a rendőri szervek éppúgy nem értettek a kriminalisztikához, mint König tanár úr, vagy a szerző. De kisebb „szálhibák”, a gondosan megmunkált történelmi-lélekrajzi szövetben is akadtak. Egyetlen példa. Amikor Vitay tábornok fölvilágosítja leányát a háború értelmetlenségéről, Ginának eszébe sem jut ábrándjai lovagja, a főhadnagy. Hogy ő vajon igazi „magyar királyi katonatiszt”-e? Miképp vélekedhet a dolgokról? Osztozna-e apja világnézetében? Márpedig ez a mérlegelés egy Garas Dezső, Básti Lajos és Balázsovits Lajos (Szomszéd András felvétele)