Filmvilág, 1982 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
pokat látó félig lecsúszott dzsentri, félig fölemelkedett polgár világból jöttek, amelyet téma szerint ábrázoltak, vagy ürügyül használtak. Hanem, mert a nagybányai festők piktúrája fogalmazta meg azt az emberifilozófiai lényegében finoman tartózkodó, elegáns passzív liberalizmust, rezervált, de humanista derűt, amellyel a század fordulóján egy felemás, még nem végleg lumpenizálódott, nem is egyértelműen burzsoává vált magyarországi félpolgárság középosztálynak tudhatta magát. Szindbád, ha az irodalomtörténetnek és a Krúdy-könyveknek hinni lehet, maga is ennek a különleges társadalomnak különleges figurája. Szociológiai, anyagi helyzete ismeretlen, nem is érdekes, de tény, hogy nagy, régi kényelmek, finom tárgyak és jobbára fólszabott elegancia körében éli szép, hányódó, komisz életét. Egy pillanatig sem hiszem, hogy a kitűnő képzőművész-tehetségű Huszárik Zoltánnak szüksége lett volna ilyen elmélkedésre és tudatosan felismert Krúdy—Nagybánya párhuzamra az alkotáshoz. Huszárik — ez már közhely — átélt és nem spekulált. De bizonyos vagyok benne, hogy a Krúdyt is, képzőművészetet is szuverénül átélő Huszárik önkéntelenül rátalált a két művészet liberális finomságára, esztétikai-etikaivá lényegülő anyagioptikai titkára, s innen magyarázható a látszatnál mélyebb rokonság. Hogy most már Huszárik mit, s hogyan kavart fel azzal, hogy 1971-ben filmre hitelesítette az egyik finomliberális mesterművet — a Krúdyét — egy másik finomliberális mestermű — Nagybánya — felérzett lényegével, s miért több a tette ennél a nem csekély transzponálásnál — azt a Szindbád méltatói elmondták már, s el fogják még mondani ezután. RÓZSA GYULA U ■ ■ uszárik Zoltán 40 éves, amikor első játékfilmjét, a Szindbádot 1971-ben elkészíti. Osztálytársai közül Bán Róbert 1965-ben mutatkozik be (Játék a múzeumban), Rényi Tamás 1962-ben (Legenda a vonaton ), Palásthy György 1961-ben (Mindenki ártatlan). Zoltán tehát 10 évvel később elsőfilmes, mint Palásthy — 40 éves ekkor —, míg másik osztálytársa, igaz, egy másik évfolyamból, Szabó István az álmodozások kora forgatásakor csak 26. Még azt is elmondom, hogy Zoli az aszódi Petőfi Sándor gimnáziumban 2 évvel járt felettem, én mégis 7 évvel előbb kaptam diplomát a főiskolán, mint ő. Ez kíván némi magyarázatot. Huszárik József Zoltán paraszt szülők gyermeke. (Édesanyja, rokonai, ismerősei az odahaza, Domonyban máig hordott népviseletben tűnnek fel a Szindbád temetési jelenetében, s most az övén is a vörös bokrok virítottak mögöttük, s megszaggatott majdnem giccses ég.) Két éves, amikor apja meghal. Mindenről, s mindenkiről lemondva édesanyja neveli. A gimnázium nyolc osztályát Aszódon végzi el. Nagyműveltségű tanáraink közül a legismertebb, s reá talán a legnagyobb hatást tevő Schéner Mihály festőt említem. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán túljut két év szigorú rostavizsgáin, amikor a harmadik év végén közlik vele, hogy a filmrendezői pályára alkalmatlan, mert szülei kulákok, 1952-őt írunk. Mire Huszárik József Zoltán bebizonyítja, hogy az érvényben levő rendeletek alapján nem minősíthető kulák származásúnak, a határozat végleges és visszavonhatatlan. A Főiskola tanárai, osztálytársai — tisztelet a kivételnek — magára hagyták őt. Csontváry (Ichak Find) Markovics Ferenc felvétele 12