Filológiai Közlöny – XXII. évfolyam – 1976.

2. szám - Szemle - Magyar írók világirodalmi olvasmányairól öt kiadvány tükrében (Batári Gyula)

tetlenné válik. Bármiféle ilyen tárgyú elemzési kísérlethez csupán az „utilitas" és „delectatio" kategóriáinak különböző aspektusai és ezek egymáshoz való viszonya adhat a körülmények­hez képest megbízható támpontot. Kövesdy Zsuzsánna Magyar írók világirodalmi olvasmányairól öt kiadvány tükrében Általában a legtöbb magyar író megemlékezik valamelyik művében azokról az irodalmi művekről, amelyek reá a legnagyobb hatást gyakorolták; ezek a megnyilatkozások a legtöbb esetben emlékezésekben, önéletírásokban, vallomásokban vagy riportokban vannak itt-ott elrejtve. Azonban 1893 és 1974 között tudunk öt olyan összeállításról Magyarországon, amely a hazai írók nyilatkozatait gyűjti össze legkedvesebb olvasmányaikról. Az első ilyen jellegű vállalkozás Kiss József irodalmi hetilapjában, ,,A Hét"-ben jelent meg 1893-ban. Negyvennégy magyar író a szerkesztő felkérésére nyilatkozott az általa leg­jobbnak minősített hét könyvről a következő kérdésre: ,,Az egyetemes, minden irodalmi ágat magában foglaló világirodalom melyik hét könyve az, mely az igen tisztelt uramnak mindenek­felett kedves? Melyik az a hét könyv, melyet megtartana, ha hét könyvön kívül minden egyéb irodalmi műtől megválni volna kénytelen?" A beérkező válaszokat három egymást követő számban tették közzé.­ ,,A Hét" körkérdésére többek között a következő írók válaszoltak: Jókai Mór, Justh Zsigmond, Ábrányi Emil, Bársony István, Kozma Andor, Ágai Adolf. A közzétett válaszokban a legtöbbször előforduló írói nevek: Shakespeare, Goethe és Dickens. Már itt megjegyezzük, hogy Shakespeare és Goethe mind az öt vállalkozás olvasmánystatisz­tikájában az első öt között szerepel. A következő kiadványt Gyalui Farkas állította össze „Legkedvesebb könyveim" címmel.­ Itt mintegy harmincnégy magyar író nyilatkozik olvasmányairól, közülük ma is ismertek: Jókai Mór, Ágai Adolf, Rákosi Jenő, Bartha Miklós, Mikszáth Kálmán, Ábrányi Emil, Tóth Béla, Benedek Elek, Gárdonyi Géza és Tömörkény István. Az összeállítást név- és tárgymutató egészíti ki, amelyekből kiderül, hogy a kötetben legtöbbször a következő külföldi írói nevek fordultak elő: Dickens, Shakespeare, Hugo, Heine, Goethe, Dosztojevszkij és Cervantes. 1918-ban jelent meg a következő hasonló jellegű összeállítás Kőhalmi Béla szerkesz­tésében.­ Kevés könyv jelent meg a XX. században hazánkban, amely jobban tükrözné a kor irodalmi ízlését, a magyar írókat ért világirodalmi hatásokat, mint ez a kiadvány. A szer­kesztő célja elsősorban az volt, hogy a „Nyugat" nemzedék íróit szólaltassa meg irodalmi élményeikről a következő kérdés alapján: „Most, hogy a háború véres függönye mögött hihe­tetlen hódításokat tesz a magyar könyv, ideje talán arra gondolni, hogy ezt a hirtelen támadt könyvkultuszt el is kellene mélyíteni azok tapasztalataival, akik a könyvvel régóta intim kapcsolatban vannak. Ezért jutott eszünkbe ma, hogy megkérdjük . . . melyek azok a köny­vek (nemcsak magyarok), melyek állandó vagy újra meg újra visszatérő olvasmányai, és hogy átmenetileg mely könyvek gyakoroltak Önre mély benyomást?" A szerkesztő által „diadalmas" új nemzedéknek nevezett írók közül a következők nyilatkoztak: Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Benedek Marcell, Bíró Lajos, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Lesznai Anna, Móricz Zsigmond, Oláh Gábor, Pásztor Árpád, Révész Béla, Szabó Dezső, Tóth Árpád. A kötetnek minden egyes írása értékes dokumentum, melyet ki-ki a maga irodalmi egyénisége szerint írt meg. Kőhalmi Béla összeállítását egy olvasmánystatisztikai kimutatás egészíti ki, amely a vallomásokban legtöbbször előforduló íróneveket sorolja fel az említések sorrendjében. A lista élén Goethe áll, majd Shakespeare, Dickens, Leo Tolsztoj, Dosztojevszkij, a Biblia, Flaubert és Heine. A kötet végén bibliográfia és névmutató található. A bibliográfia az olva­sásról megjelent műveket, vallomásokat, az idevágó fontosabb cikkeket valamint könyv­válogatási kalauzokat sorolja fel. 1937-ben jelent meg Kőhalmi Béla második összeállítása az „Új könyvek könyve".­ Itt már 173 író, művész vall olvasmányairól. A kiadvány előszava burkoltan figyelmeztet a közeledő háború veszélyére, amellyel szemben az igazi kultúra értékeit igyekszik felvonultatni, mint a megelőzés egyik lehető formáját. JA Hét, 1893. 12. sz. 2 Legkedvesebb könyveim. írták Tóth Lőrinc, Éjszaki Károly, Kőváry László stb. Bp. 1902. Singer és Wolfner. 160. 3 Könyvek könyve. Bp. 1918. Lantos. 248. 4 Az új könyvek könyve. Bp. 1937. Gergely R. K. 398.

Next