Filológiai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1983.

1–2. szám - Tanulmányok - Horváth Károly: A magyar és a lengyel romantikus irodalom néhány párhuzamos vonásáról. Petőfi és Słowacki

megjelenését. Tegyük mindjárt hozzá, hogy párizsi élete éppen nem volt egyhangú: részt vett a lengyel emigráció több megmozdulásában, bár annak mindkét irányától — a Czartoryski vezette arisztokratikustól és a Lelewel által képviselt demokratikustól — elhatárolta magát. Párizs számára „Nowa Sodom­a", ezen főként Lajos Fülöp kormányzatát értette, s mikor ez éppen 1832-ben a munkásfelkelésektől megrettenve egyre reakciósabbá vált, intézkedéseivel a lengyel emigrációt is sújtani kezdte. Leleweltől és társaitól megvonta a tartózkodási engedélyt. Jóllehet Slowacki nem tartozott Lelewel köréhez, sőt szívesen látott vendég volt a Czartoryskiak estélyein, forradalmi és demokratikus nézetei közismertek voltak, így Svájcba való átköltözésének egyik indoka az lehetett, hogy nem akarta megvárni az esetleges további kiutasításokat.13 Később is csak sok nehézség árán kapott útlevelet Svájcból való továbbutazásra. Két verskötetéről egy tekintélyes francia kritikus, Lemaitre elismerő cikket írt a Revue Européenne-be,14 de maguk a lengyel honfitársak hallgatással mellőzték. Mickiewicz ironikus dicsérete — Slowacki költészete szépen feldíszített templom Isten nélkül15 — csak növelte Slowacki keserűségét azok mellőző magatartása miatt, akikhez voltaképpen szólni akart. Ilyen érzések közt telepedett le két és fél évre Genfben Madame Pattey penziójában, ahol kellemesebb s főleg a költői alkotás szempontjából kedvezőbb légkört talált. Itt fejezte be a már előbb megkezdett Gondolat óráját (Godzina My­sli), ezt a fiatalságára, első nagy barátjára, a nagy tehetségű, öngyilkossá lett Ludwik Spitznagelre és első, reménytelen szerelmére, Ludwika Sniadeckára emlékező epikai-lírai költeményét. Itt írja meg a Kordiant, majd az ugyancsak forradalmi problematikát felvető Horsztynski c. drámáját, és ez időre esik a lengyel őskort idéző Balladyna első változata is. A Kordián ugyancsak kemény bírálata a novemberi felkelés egész vezetőségének, nem csoda, hogy megjelenése csak növelte Slowacki elszigeteltségét a lengyel emigránsok körében, s a költőhöz is eljutott egy és más a nemtetsző vélemények közül.16 A genfi Pattey-penzióban aránylag kényelmesen élő Slowacki (sokat olvas, de a penzió nemzetközi vendégei közt szórakozásra s a szép környékre való kirándulgatás­ra is jut alkalom), másrészt a Szalkszentmártonban szüleinél élő és Borjádon Sasséknál vendégeskedő Petőfi életformája közt elég nagy a különbség, de van közös motívum is: menekülés a meg nem értő közvélemény és kritika elől. A nyugodtabb vidéki élet nemcsak Slowacki alkotókedvét serkenti, Petőfi költői termékenysége sem csökken a „válság" hónapjaiban, csak a hangnem változik meg. Ami az érzelmi, szerelmi állapotot illeti, ott még jelentősebb a különbség, mégis adódott olyan lélektani pillanat, amely a két költőnél analóg hangulatot idézhetett fel. Petőfi Csapó Etelke, Mednyánszky Berta s más kisebb szerelmi kísérletek kudarca után joggal írhatta le e keserű sorokat: „Nincsen leány, ki engemet szeretne, Nincsen 13 BOURRILLY: i. т., 171. 14 LUDOLSKI: i. т., 111. 15 JULIUSZ KLEINER: i. т., 63. BOURRILLY: i. т., 151. 16 A Kordián fogadtatásáról a lengyel emigráció körében: LUDOLSKI: i. т., 117—118.

Next