Filológiai Közlöny – XXXVII. évfolyam – 1991.

1–2. szám - Tanulmányok - Rózsa Mária: Anyegin alakjának változásai Friedrich Bodenstedt és Bérczy Károly fordításában

Anyegin alakjának változásai Friedrich Bodenstedt és Bérczy Károly fordításában RÓZSA MÁRIA Az Anyegin a világirodalom valamennyi remekművéhez hasonlóan ki­meríthetetlen forrása az irodalomtörténészek kutatásainak. A magyar Anye­gin-kutatók érdeklődése többször visszatért arra a problémakörre, milyen fo­gadtatást talált a mű hazánkban, illetve, milyen hatással volt a magyar iro­dalom alakulására.­ Jelen tanulmányban Anyegin alakjára összpontosítva kí­vánok a német és a magyar fordításban fellelhető változásokról szólni. Ezt megelőzően azonban röviden a fordítások történetéről. Bérczy Károly, az Anyegin első magyar fordítója valószínűleg 1862-ben kezdte meg a fordítást.­ Figyelmét az a német nyelvű Anyegin-kötet keltette fel, melyet Gyulai Pál hozott magával Berlinből, s mely Friedrich Bodenstedt 1854-ben megjelent fordítását tartalmazta. Az 50-es évek az az időszak, ami­kor az orosz irodalom iránti érdek­ődés Magyarországon egyre jobban meg­élénkül, egyre több fordítás lát napvilágot. Bérczy a mű elolvasása után próba­képpen lefordította németből az I. és a II. fejezetet, valamint Tatjána levelét, ez utóbbiakat publikálta is még a teljes fordítás megjelenése előtt.­ A fordítás további alakulásáról az 1866-ban megjelent első kiadás előszavában számolt be. Arról, hogy csak az első két fejezet lefordítása után kezdett el oroszul tanulni, mivel érezte, hogy az eredetiből kell fordítania, mert ,,a másolatról vett máso­lat halványan, színvesztetten fogna a toll alól kikerülni".­ Már fél év múlva az eredetiből folytatta a munkát, de ellenőrzésképpen Bodenstedt Anyegin­jét is nyitva tartotta maga előtt. Erre utalnak jegyzetei és ezt bizonyítja a for­dítások összevetése során számos olyan eset, amelyben láthatjuk, mennyire nem tudott Bodenstedt megoldásaitól elszakadni. Semmiképpen sem beszél­hetünk azonban Bodenstedt szolgai másolásáról. Bérczy sokszor felülbírálta őt, kritikával fogadta gyakran túl szabad és bőbeszédű fordítását. Arra, hogy oroszból fordított, bizonyíték többek között az is, hogy lefordította az V. fe- t Sőtér István: A verses regény és a regény. (Az Anyegin és a magyar irodalom.) — In: Kritika, 4. évf. (1966) 8. sz., 23-28. 1. D. Zöldhelyi Zsuzsa: Bevezető (1849 — 1867). — In: Orosz írók magyar szemmel. Szerk. D. Zöldhelyi Zsuzsa. Budapest 1983. I. kötet. Az Anyeginről: 49 — 56. 1. 2 Radó György: Bérczy Károly, mint az Anyegin fordítója. — In: Palócföld, 5. évf. (1971) 4. sz., 70. 1. 3. II. fejezet: Mutatvány Puskin ,, On­égin Eugén" verses regényéből. — In: Koszorú, 1. évf. (1863) 21. sz. 486 — 489. 1.; 22. sz. 510 — 514. 1. Tatjána levele Onéginhez. — In: Részvét Könyve. Pest 1863. 71 — 74. 1. Ezen kívül már e teljes fordítás megjelenése után a VII. fejezet első három versszaka: ,,A tavaszról". — In: Fővárosi Lapok, 3. évf. (1866) ápr. 15., 349. 1. 4 Bérczy Károly előszava az első kiadáshoz. — In: Puskin Sándor: Anyegin Eugén. Oroszból ford. Bérczy Károly. Pest 1866. VII—VIII. 1.

Next