Filológiai Közlöny – XLIII. évfolyam – 1997.
3–4. szám - Tanulmányok - Gordon Burgess: A Wahlverwandtschaften új szempontból - Christa Schmidt: A Wahlverwandten és a goethei modell
A Wahlverwandschaften1 új szempontból Christa Schmidt: A Wahlverwandschaften2 és a goethei modell Gordon Burgess A regény egy szubjektív eposz, melyben a szerző engedélyt kér arra, hogy a világot a saját módján kezelje. A kérdés csak az, hogy létezik-e ilyen szubjektív mód, a többi majd adódik. Bevezetés Hogyha a cím és az idézett regényrészlet alapján még nem vált volna egészen nyilvánvalóvá, „és micsoda nagyszerű pillanat lesz, amikor egyszer újra együtt ébrednek fel"4, akkor a Wahlverwandten című regény címlapjából egyértelműen kiderül, hogy Christa Schmidt első regényének motívuma Goethe Wahlverwandtschaften című művéből származik." Továbbmenve: „Tiszta képekben óvatosan és behatoló állhatatossággal jellemzi az írónő az érzelmek kémiáját. A Wahlverwandtenben megkísérli meghúzni a valóság és a látszat közti határvonalakat. Ez alapján Christa Schmidt az irodalmi feldolgozások szinte modern tradíciójába sorolható be. Az elmúlt évtizedekben egyre több író alkotott olyan műveket, melyek nyilvánvalóan és tudatosan az irodalmi szférában általánosan elismert művekre épülnek. Brecht A vágóhidak Szent Johannája (1932) a schilleri Orleansi szűz modelljét veszi alapul, de Brecht politikai szempontból dolgozza fel Schiller idealizált témáját. Wolfgang Koeppens Halál Rómában (1935) című művében Thomas Mann Halál Velencében című novellájából merít és dolgoz fel motívumokat (többnyire lebecsmérlőn), a homoszexuális művész figuráját, a művészet és a kultúra értékét, a szerelem és a halál közötti viszonyt (ill. Koeppens regényében a szex és a halál közötti viszonyt). Vagy Franz Xavier Kroetz Maria Magdalenája (1972), amely a 19. századból származó azonos című Hebbel drámára utal. Kroetznél elsősorban nem vallási és személyes-morális értékekről van szó, hanem a szociális helyzetből eredő problémákról. Maria Magdalenája modern vidéki változata elődjének, aki a megváltozott szociális körülmények ellenére is egy éppúgy elnyomott szituációban él tovább. Egy újabb ismert és saját korára irodalomtörténeti jelentősséggel bíró példa az egyetemi mozgalmak idejéből Peter Schneider Lenz című műve (1973), amely egy másik politikai mozgalmakban bővelkedő korszakot dolgoz fel: Georg Büchner Lenz töredékét. Büchner műve látszólag a vallásosság és a valóság közti konfliktuson bukik el. Schneidernél az egyetemi Goethe regényének címe magyar fordításban: Vonzások és választások, de szó szerint fordítható a cím Rokonságnak is. (A kifejezés eredetileg a kémiából származik és az elemek affinitását jellemzi.) 2 Christa Schmidt szójátékot alkalmazva a Rokonok címet adta regényének. (Az egyszerűség kedvéért a szöveg további részeiben nincsenek ezek a címek magyarra fordítva.) 3 Goethe: Maximák és reflexiók Nr. 133. 4 Goethe Wahlverwandtschaftenjének zárószavai. Minden idézet: Goethe, Johann Wolfgang: Das dichterische Werk. München 1980. ( hamburgi kiadás, 6. kötet) A művet magyarra fordította Vas István. Goethe válogatott művei: Regények I. Budapest 1963. (A továbbiakban: Vas) 5 Christa Schmidt: Die Wahlverwandten. München 1992. (A továbbiakban: Schmidt)