Filológiai Közlöny – XLIV. évfolyam – 1998.

1–2. szám - Tanulmányok - Egri Péter: Kettős képmás: Holbein és Shakespeare

Thomas More, ifjabb John More és Henry Patenson például egy átlós vonal mentén he­lyezkedik el.­ A képszerkezet a különféle kompozíciós elemek változó együttesének kö­szönhetően így lesz egyszerre szilárd és rugalmas, rendezett és természetes. A többféle csoportosítás lehetőségének vizuális végeredménye a nagyvonalúan egységes művészi csoportkép. A csoportkép kompozíciós vázrajzát Holbein 1528-ban magával vitte Bázelbe, és csakhamar Erasmus ámuló szeme elé terítette. Erasmus egy Morushoz írt lelkes levélben dicsérte a rajz művészi felidézőerejét. Méltányolta élethűségét is: „olyan kiválóan sikerült, hogy akkor sem láthatnálak hívebben benneteket, ha körötökben lennék."­ A képen ábrázolt csoport a Henry Chettle, Thomas Dekker, Thomas Heywood, An­thony Munday és William Shakespeare közös művének tekinthető Morus Tamásban moz­dult meg és kelt drámai életre, valószínűleg 1590 és 1595 között.­ A dráma Morus jellemzését a humanista szellemes tréfájának bemutatásával kezdi. Morus Tamás London város bírájaként tagja annak a testületnek, amely ítéletet mond Csó­ró felett, akit Róka­­ megannyi beszélő név - bepanaszol: az enyveskezű siheder ellopta a ravasz Róka bukszáját, benne tíz fonttal. Suresby bíró Csóró vesztét kívánja, de Rókát is megfeddi: miért hord ennyi felesle­ges pénzt magával, és kísérti a tolvaj hajlamot? Morus tudja, hogy Csóróra a kis vétekért is nagy büntetés: bitó vár, s elhatározza, hogy megmenti. Felbiztatja, csórja el Suresby bí­ró erszényét is. Benne hét font. Morus Suresby szavaival gúnyolja Suresbyt: „Mi más zül­leszt tolvajjá és latorrá, / Mint a csalétek, amivel bolondok / Kecsegtetik a nyomorult gazembert?"7 Csóró megússza, az esküdtek „Vivát Morus"-t kiáltva nevetve távoznak.8 Morust népszerűsége, jelleme és tekintélye predesztinálja arra, hogy a dölyfös, nye­részkedő és önkényeskedő tőzsérek ellen fellázadt londoni kereskedőket és a gyújtogatni is kész köznépet a törvényes rend nevében nyugalomra intse: Ti, kik kezet emeltetek a rendre: Emeljétek kezetek esküre -A rendért! Tiszteletlen térdetek Porig hajoljon! Térden állnotok Könnyebb lesz, mint a harcot állnotok, Hisz' törvényetek a törvénytelenség, És rend nélkül a zendülés sem élhet.9­ 4 Vö. Paul Ganz: The Paintings of Hans Holbein. London: Phaidon, 1956. 284. 1. 5 P. Vaisse, H. W. Grohn: i. m. 95. 1. 6 A Morus-dráma keletkezésének, cenzúrázásának, lappangásának, szövegváltozatainak, társszerzőségé­nek, kiadásainak és jellegének kalandos textológiai és kritikai történetére vö. Mészöly Dezső Shakespeare és a Morus-dráma című oknyomozó esszéjét (Mészöly Dezső: Shakespeare új tükörben. Budapest: Megvető, 1972. 108-126. 1.) és az angol kritikai kiadást elkészítő W. W. Greg, valamint Harold Jenkins bevezető tanulmányát (The Book of Sir Thomas More. The Malone Society Reprints. Oxford: Oxford UP, 1990. V-XXXI. és XXXI­II-XLVI. 1. A datálásról: XLIII. 1.) Mészöly Dezső a dráma keletkezését - védhető érvekkel, de indokolt óvatos­sággal két kérdőjel társaságában - 1593? és 1601? közé teszi: Shakespeare új tükörben. 715. 1. Magyarítását így jellemzi: „Ez a fordítás a Sir Thomas More hézagosan fennmaradt szövegének restauráló átültetése." I. m. 719.1.­ ­ Henry Chettle, Thomas Dekker, Thomas Heywood, Anthony Munday, William Shakespeare: Morus Ta­más. Ford. Mészöly Dezső. Shakespeare új tükörben. 731. 1. 8 Uo. 9 I. m. 740. I.

Next