Magyar Filozófiai Szemle, 1958

1–2. szám - Tanulmányok - Fukász György: A polgári radikalizmus filozófiai-világnézeti alapjai

A történelmi materializmus problémái foglalkoztatják Jászit s egyik levelében maga is kifejezi hajlamát arra, hogy annak szentelje életét.86 Azon­ban ez csupán terv maradt, a későbbiek során erre nem került sor. Ebben az fejeződik ki, hogy Jászi egyre messzebb tolódott el a történelmi materializ­mustól. Igyekszik kezdetben a történelmi materializmushoz is,­­ mint „egyik szociológiai irányzathoz" a sok közül, „objektíve" közeledni. Cikket ír a történelmi materializmusnak Dürkheim iskolája általi induktív módszerekkel való igazolásáról. (Mauss az eszkimó társadalom jelenségeit kutatta, s ezek változásaiban a tél és nyár hatásának befolyását mutatta be). Télen kommu­nisztikus vonások kerülnek előtérbe, míg nyáron az individuális vonások ural­kodnak el. Jászi itt hamisítatlan vulgármaterializmussal keveri össze a törté­nelmi materializmust, s a társadalom anyagi létét azonosítja az éghajlati, földrajzi tényezőkkel.87 Amikor Jászi támadja a történelmi materializmust, egyben védelmezi is egyes, általa is kirívóan igaztalannak tartott olyan támadások ellen, amelyek a történelmi materializmust puszta kenyérkérdéssé igyekeznek redukálni. Jászi ellentmondásait mutatja, hogy ugyanebben a könyvben a történelmi materializmust gyomormaterializmussal, táplálkozási kérdések elsődlegessége állításával vádolta meg.88 f) A néptömegek szerepének értékelése jellemző fokmérője annak, hogy valaki mennyire jutott el a társadalom materialista szemléletéhez, hogy mennyire látja a néptömegek történelem­formáló szerepét ? Lenin az előbb ismertetett helyeken a Marx előtti történelmi nézetek második fő fogyatékosságát a néptömegek szerepének fel nem ismeré­sében jelöli meg, abban, hogy a társadalom kutatói megrekedtek egyes esemé­nyek, egyes kiemelkedő személyiségek tetteinek vizsgálatában, s ezen nem tudtak túlhaladni, nem ismerték fel a kiemelkedő történelmi személyek tettei mögött mélyebben meghúzódó erőket.89 Jászinál ez a probléma is ellentmondásosan jelentkezik egész lényének, társadalmi helyzetének ellentmondásaival összefüggésben. A néptömegek szerepének nagyra értékelése előre világít nézeteinek eléggé heterogén töme­géből, azonban amikor gyakorlati cselekvésre kerülne sor, Jászi nagyon messze van a tömegektől, szűk kör az, amely követi őt, nem tud a tömegekhez fér­ 86 J. levele Somló Bódoghoz, 1907. november 21. (O. Sz. K. Kézirattár.) „Van egy pár gondolatom, mely megérdemelné a neki való életet. Az egyik a történelmi materializmusra, másik a militarizmusra, harmadik a vallásra, mint a fő kohéziós erőre vonatkozik." 87 J.: A történelmi materializmus induktív igazolása. Huszadik Század, 1906. 274 — 286. o. ,,A társadalom életműködése morfológiájától függ, anyagi substrátumának változásától, elsősorban, mint Dürkheim megírta, a népesség számától és a közlekedési eszközök állapotától." (285. o.) ,,Az anyagi termelés rendje idesorozandó-e? . . .nem lehet kétséges, hogy igen, mert pl. a népesség elhelyezkedését elsősorban a környezet gazdasági lehetőségei határozzák meg." (285. o.) 88 Vo. ,,A történelmi materializmus állambölcseleté"-ben írottakkal, 91 — 92. o. Jászi itt harcba száll azon vádaskodások ellen, amelyek szerint a történelmi materializ­mus csupán kenyér­kérdés lenne, mintha a tömegek elproletarizálásával foglalkoznék. Ellenkezőleg, a történelmi materializmus a tömegek felemelésére törekszik. Vö. még az 53., 54. jegyzetet. 89 Lásd 77. sz. jegyzetet.

Next