Magyar Filozófiai Szemle, 1971

1–2. szám - Mártonfi Ferenc: A kínai szófaj kérdéséhez

A KÍNAI SZÖFAJ KERDESEHEZ (A szó faj mint különös) MÁRTONFI FERENC 0. A dolgozatban először összefoglalom a kínai szófaj mibenlétét (egybevet­ve a korábbi állásfoglalásokkal); majd bevezetem a grammatikai és lexikai szófaj fogalmát, az utóbbit megvizsgálom az izolálás szempontjából. (§1.) A generatív grammatika viszonyát a szófajhoz abból a szempontból tárgyalom, hogy a szófaj nagyfokú általánosítás, s a grammatika és szókincs egészét tekintve a filozófiai-logikai különös mozzanatának fogható fel. Minthogy a generatív grammatika napjainkban több lényeges kérdésben csak alakulóban van, egyik megoldási javaslatot sem tekintem normának; így többé-kevésbé a Syntactic Structures (Chomsky 1957) formájából indulok ki, s ezt külön fino­mítom a felszíni és mélystruktúra, illetőleg a megkülönböztető jegyes megol­dások szempontjából. A § 2. a grammatikai és lexikai szófaj kapcsolatának tár­gyalásával ér véget. Ezek után megkísérlem a kínai szófajnak, mint „különös­nek" a problematikusságát összekapcsolni a kínai társadalmi különös el­mosódottságával. A hipotézis érvényének megállapításához szükséges röviden összefoglalni nyelv és társadalom kérdését. (§3.) A hipotézis valószínűsítéséhez finomítom (főként diakron szempontból) a kínai szófajról tett megállapításokat, továbbá néhány példát mutatok arra (nem rendszeresen kifejtve), hogy a kínai grammatika más pontjain is jelentkezik a különös elmosódottsága. (} 4.) Végül részint deduktive, részint a tibeti, szanszkrit és angol nyelv példáján körvo­nalazom, hogy miért nem lehet szó semmilyen irányú közvetlen implikációról egy nyelv lexikai szófaji állapota (kialakultsága) és az ázsiai termelési mód kö­zött (mely a Kína történetét alapvetően meghatározó társadalmi formáció).(§ 5.) A dolgozat, témája miatt, inkább kifejtő, mint polemikus jellegű. Ugyanez okból az utalások is átfogóbbak, s a legkevésbé kimerítőek. Mivel az egész dolgozat problematikája a filozófiai-logikai értelemben vett általános, különös és egyes köréhez kapcsolódik — a félreértés elkerülése végett — igyekszem kerülni ezen szavak egyéb használatát. 1. 1. A kínai szófaj-vitát elemezve arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a különféle nézetek csak látszólagosan ellentmondóak, valójában kiegészí­tik egymást azáltal, hogy a szófaj fogalmának különböző mozzanatait emelik ki. Akik a szófaj meglétét bizonyítják a kínaiban, lényegében grammatikai (első­sorban szintaktikai) kategóriának tekintik a szófajt. Akik tagadják a szófaj meglétét, azok a szófajt elsősorban lexikai fogalom­ként kezelik, s így az határozza meg véleményüket, hogy egy kínai szó szótári alakja (az esetek nagy részében) önmagában nem dönti el az adott szó szófaji hovatartozását. 1 1 Pontosabban: általában csak két kategóriát lehet így szétválasztani: üres szót 242

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék