Magyar Filozófiai Szemle, 1976
1. szám - Jánossy Lajos: Relativitáselmélet a fizikai valóság alapján
RELATIVITÁSELMÉLET A FIZIKAI VALÓSÁG ALAPJÁN JÁNOSSY LAJOS BEVEZETÉS A fenti címet viseli az a monográfia, amely nemrég jelent meg az Akadémiai Kiadónál.* A monográfia áttekintést ad az általános és a speciális relativitáselméletről. Az alkalmazott matematikai formalizmus ekvivalens az általánosan elfogadottal, aminek következtében az egyes jelenségekre a monográfia a jól ismert és elfogadott eredményeket nyújtja. A használt fogalmakat viszont más módon vezetjük be, mint az a tankönyvekben és monográfiákban szokásos, ugyanis az elmélet tárgyalásának alapjául szolgáló filozófiai nézőpontunk eltér az általában elfogadottól. Cikkünkben felvázoljuk azt a filozófiai megközelítési módot, amelyre monográfiánk épül. Sok itt olvasható állítással kapcsolatban kénytelenek vagyunk a monográfia megfelelő fejezeteire utalni, ahol az összes technikai részletek megtalálhatók. KÍSÉRLET ÉS ELMÉLET A fizikai elméletek mindig kísérleti eredményeken alapulnak. Az elméleteket a kísérlet által nyújtott konkrét eredmények általánosítása útján nyerjük, és bizonyos mértékű elvonatkoztatásra van szükség ahhoz, hogy feltárjuk azokat az alapvető törvényeket, amelyek a megfigyelt jelenségek mögött rejlenek. Két szélsőséges, egyaránt hibás nézettel találkozunk itt, és mindkettőt elkerülni igyekszünk. Az egyik szerint, ha adva vannak a kísérleti eredmények, ezeket meg kell próbálnunk „rendezni" és ,,a lehető legegyszerűbb képletekkel" leírni. Ennek a koncepciónak egy szélsőséges formáját fogalmazta meg Mach, amikor «a gondolkodás ökonómiájának elvéről» beszélt. A másik szélsőséges nézet szerint „a priori" megfontolások útján juthatunk el az alapvető elvekhez, olyanokhoz mint pl. a relativitás elve vagy a bizonytalansági elv, és miután ezeket megkaptuk, levezethetjük belőlük minden részletükben az összes törvényeket és tényeket. A magunk részéről egy olyan megközelítéssel próbálkozunk, amely különbözik mindkét vázolt nézettől. Kimutatni igyekszünk, hogy pl. a relativitás elve olyan absztrakciókon nyugszik, amelyek valóságos kísérleti eredményekből indulnak ki. Nincs azonban semmilyen a priori logikai szükségszerűség, amely előírná, hogy az absztrakció alapjául szolgáló kísérleti tényeknek pontosan olyanoknak kell lenniük, mint amilyenek. *Jánossy Lajos: „Relativitáselmélet a fizikai valóság alapján", Akadémiai Kiadó, Budapest 1973. A monográfia angol (1971) és japán (1974) nyelven is megjelent. Magyar Filozófiai Szemle