Magyar Filozófiai Szemle, 1983

1. szám - Erdős István: Az információs viszonyok sajátos jellege az élővilágban

AZ INFORMÁCIÓS VISZONYOK SAJÁTOS JELLEGE AZ ÉLŐVILÁGBAN• ERDŐS ISTVÁN Az élővilágban fellépő információs viszonyok a biológiai rendszerek számára nem közömbösek, hanem a rendszerek önfenntartási és továbbfejlődési folyamatai „szolgálatá­ban állnak" — biológiai funkciót töltenek be. A biológiai információs viszonyok biológiai specifikumokkal rendelkeznek, és ennyiben különbséget mutatnak mind az élettelen, mind a társadalom és a gépek megfelelő viszonyaihoz képest. A biológiai információs viszonyok az élet kialakulásának és a biológiai önfenntartás folyamatának a kibonta­kozása során, a biológiai evolúció folyamatában jöttek létre és gazdagodtak. Az élő infor­mációs viszonyai a biológiai organizációra jellemző integrációnak megfelelően áthatják az élő egész többi viszonyait és folyamatait is, és ugyanakkor az információs viszonyokat is átszövik az egész élő egyéb viszonyai és folyamatai.­ PROBLÉMÁK AZ INFORMÁCIÓ FOGALMA KÖRÜL Az élő egész információs viszonyainak és információs jellegének elemzése már az első lépésnél komoly nehézségekbe ütközik. Jelenleg nem áll ugyanis rendelkezésünkre az információnak egy olyan átfogó és tartalmas fogalma, az információs viszonyoknak olyan átfogó elmélete, amely megalapozná a biológiai információ sajátosságainak és a biológiai határozottságában" című kandidátusi disszertációból. A disszertáció egyik alapelve az, hogy az élő rendszerek és az élővilág minőségi meghatározottsága olyan új, sajátos minőségi jellemzőket is magában foglal, amelyek - bár a fizikai-kémiai kölcsön­hatások alapján jöttek létre és azokra épülnek - nem azonosak sem az élettelen természet fizikai­kémiai sajátosságaival, sem az élőben lezajló folyamatok fizikai-kémiai oldalával. Ennek az új minőség­nek a mibenlétét, eredetét és a fizikai-kémiai folyamatokhoz való viszonyát csak egy olyan dialektikus materialista szemléletmód segítségével lehet megragadni, amely a rendszerekben az integrált kölcsön­hatások következtében fellépő új sajátosságokat a valóság tényleges, objektív és „teljes jogú" jellemzői­ként képes felfogni, és nem látszatnak vagy a kényelmes, „globális" felfogásmód szubjektív terméké­nek tekinti azokat. Meggyőződésem szerint a biológiai rendszerek információs jellege is ilyen új, csak az élő szintjétől fölfelé létező és redukálhatatlan sajátosság, ún. integratív minőség. Ennek kifejtésére és bizonyítására hivatott a közölt szövegrész. *Ez a szöveg részlet „A rész és egész viszonyának alakulása a biológiai rendszerek minőségi meg­. Az információ és az organizáció összefüggéséről képet ad pl. M. L Szetrov: Osznovo funkcionalnoj teorii organizacii, Leningrád 1972,57-80. o.­ ­ Magyar Filozófiai Szemle 1983/1

Next