Magyar Filozófiai Szemle, 1988

5–6. szám - Dokumentum - N. D. Kondratyev: A gazdasági konjunktúra nagy ciklusai (Kövér György bevezetőjével)

DOKUMENTUM N. D. KONDRATYEV ÉS A GAZDASÁGI KONJUNKTÚRA NAGY CIKLUSAI Kövér György Az írás, melyet itt most kezébe vesz az olvasó, tudomásunk szerint tel­jes terjedelmében még egyetlen idegen nyelven sem jelent meg az 1928-as o­rosz nyelvű kiadás óta. Nem az első, de nem is az utolsó, amelyben N. D. Kondratyev a "nagy ciklusok" (vagy ahogy azóta gyakrabban nevezik: a "hosszú ciklusok") hipotézisét megfogalmazta és empirikusan bizonyítani próbálta. Mégis egyedülálló abban a tekintetben, hogy ebben az előadásában elméleti magyarázatot is keresett a hosszú ciklusok létezésére. A referátum ("doklad") eredetileg 1926 februárjában hangzott el a RAM­ON Közgazdasági Intézetében, a hosszú ciklusok problémájáról rendezett vitán. Olyan időszakban, amikor a világháború utáni zűrzavarból gyors ütemben rege­nerálódott a világgazdaság öthatoda, s a Szovjetunióban éles viták folytak arról, milyen ütemben, milyen szerkezeti arányokat kialakítva, milyen mér­tékű világgazdasági bekapcsolódással fejlesztendő a szovjet gazdaság a to­vábbiakban. Ebben a légkörben — bár Kondratyev csak a kapitalizmus viszo­nyaira korlátozta hipotézisének érvényességét — a hosszú ciklusok kérdésé­nek fölvetése nem számíthatott megértő fogadtatásra. A "legszakszerűbb" bí­rálatok fő törekvése is arra irányult, hogy a statisztikai adatok érvényes­ségét az értékelemek hullámzására korlátozza (vagyis kétségbe vonja a hosszú hullámok létét a naturális adatok esetében), a ciklusokat pedig (a periodi­kusság megkérdőjelezésével) az árak és bérek hullámzásává szelídítse (lásd D. I. Oparin tanulmányát, a Kondratyev-írással együtt 1928-ban megjelent ki­adványban) .­­ Valószínűleg azért is, hogy elébe vágjon a vita várható fejleményeinek (hipotézisének első verzióját 1922-ben, évszázadot átfogó statisztikai so­­ r N. D. Kondratyev—D. I. Oparin: Bol'sije Ciklo Kon­junktura, Moszkva 1928.

Next