Magyar Filozófiai Szemle, 2008
3–4. szám - Tanulmányok - Flaisz Endre: Albinosz (Alkinoosz) nusz-fogalma
ALBINOSZ (ALKINOOSZ) NUSZ-FOGALMA FLAISZ ENDRE A középplatonizmus jelentős forrásának számító Didaszkalikoszt egyesek az ismert középplatonikus gondolkodónak, Albinosznak, míg mások egy bizonyos Albinoosznak tulajdonítják, akit Flavius Philostratus A szofisták élete című könyvében egyúttal „sztoikusnak" minősít. Bárki legyen is azonban a Didaszkalikosz szerzője, tevékenységének idejét konkrét életrajzi adatok híján nehéz behatárolni. A Didaszkalikoszt Albinosznak tulajdonító J. Freudenthal a mű keletkezését a második század közepére helyezi. A teljes kézirati anyagot feldolgozó új szövegkiadás szerkesztője, J. Whittaker ellenben úgy véli, hogy ennél a konkrét időmeghatározásnál azért lényegesen tágabb időintervallumban is elkép. A kézirati hagyomány — elsősorban tehát a Parisinus graecus 1962-es és a Vindobonensis philosophicus graecus 314-es alapkéziratok — a Didaszkalikosz szerzőségét egy bizonyos Alkinoosznak tulajdonítja J. Freudenthal Der Platoniker Alkinos und der falsche Alkinoos című írásában (1879) azonban úgy vélte, hogy csupán másolási hibáról lehet szó, és a Didaszkalikosz bizonyára attól az Albinosztól származik, aki egyúttal az Euszagógé szerzője is. A múlt század hatvanas éveitől kezdve azonban Freudenthal elképzelését többen megkérdőjelezték, köztük az új szövegkiadás szerkesztője, J. Whittaker is, és újra elkezdték megkülönböztetni a Didaszkalikosz és az Eiszagóge szerzőjét. Mivel azonban a Jusztinosszal kapcsolatos szakirodalomban rendre Albinosz néven szerepel a Didaszkalikosz szerzője mint az apologéta egyik lehetséges középplatonikus ösztönzője, a könnyebb összekapcsolhatóság kedvéért én is maradok ennél az elnevezésnél, és a ma elterjedt felfogással szemben a Didaszkalikosz szerzőjét Albinoszként azonosítom. A témáról lásd J. Whittaker—P. Louis: Alcinoos, Enseignement des doctrines de Platon, Paris: Les Belles litres, 1990. Introduction VTI-XIIL