Focivilág, 2000. július-december (8. évfolyam, 27-51. szám)
2000-09-06 / 36. szám
Véget ért a Coventry átka A Coventry City az előző bajnokságban alig úszta meg a kiesést, s a legtöbben úgy vélték, a 2000-2001-es idényt is az alsóházban fogja tölteni Gordon Strachan együttese. Ugyan még csak pár forduló telt el, de azt máris ki lehet jelenteni, hogy nem fog a gárda számára minden olyan balul elsülni, mint az elmúlt idényben, akkor ugyanis egyetlen alkalommal sem volt képes vendégként nyerni, ezútal viszont még százszázalékos idegenben. Pedig nem lehet azt mondani, hogy a nyáron erősödött volna a Coventry, sőt, inkább gyengült a csapat a korábbi kerethez képest. A legérzékenyebb veszteség kétségkívül a szupertehetségnek _____, kikiáltott csatár, Robbie Keane távozása. A fiatal ászért az Internazionale jelentkezett be, s noha Gordon Strachan kijelentette, hogy mindenképpen szeretné, ha az ír a Coventrynél maradna, a szabadságáról visszatérő Bryan Richardson elnök gyakorlatilag azonnal megegyezett az olaszokkal. A végső ár 13 millió font lett, ami jelentős nyereséget jelent, hiszen egy esztendeje csak hatmilliót fizettek Keane-ért a Wolverhampton Wanderersnek. Keane után másik támadójától, Noel Whelantől is megvált a klub, akit az újjáformálódó Middlesbrough-nak adtak át. Whelan elpasszolása már kevésbé volt nyereséges mint húszéves társáé, érte ugyanis kétmillió fontot kapott az egyesület, azaz éppen annyit, amennyiért 1995 decemberében lemondott róla a Leeds United. Az alacsony ár annyiban meglepetésnek tűnik, hogy Whelan alapembernek számított a Highfield Roadon, viszont nem volt hajlandó meghosszabbítani 2001 nyarán lejáró szerződését, ezért a Coventry jobbnak látta, ha pénzzé teszi csatárát. Szintén fájó volt az egyesület számára az irányító, Gary McAllister távozása. A skót karmesternek június végén lejárt a szerződése, s pályafutása végén szeretett volna még valami komoly sikert elérni (ne feledjük, már 35 éves!), ezért a Liverpoolhoz ment. El is kell a rutinja a Vörösöknél, hiszen érkezésekor 23 év volt a játékoskeret átlagéletkora, így, mivel a Coventry két hónap alatt gyakorlatilag három legjobb futballistáját vesztette el, elkelt az erősítés. Vezetői először a Liverpoollal ültek tárgyalóasztalhoz a fiatal középpályás, David Thompson ügyében. Hamar sikerült is megegyezniük korábbi ifjúsági válogtott focista négy évre aláírt Gordon Strachan mester gárdájához. A Liverpool 2,5 milliót kasszírozott, a Coventry pedig nyert egy olyan játékost, akire bátran számíthat a kezdőcsapatban. Felmerült még az olasz Benito Carbone leigazolása is, akinek kitelt a kontraktusa az Aston Villánál, s mindenképpen el akarta hagyni Birminghamet. Richardsonék ugyan tudták, hogy a fantasistával korábban már felvette a Bradford City is a kapcsolatot, de bíztak abban, hogy aláírt szerződés még nem született. Nos, csalatkozniuk kellett, mivel Carbone már mindenben megegyezett Geoffrey Richmonddal, a Bradford főnökével, így az ő megszerzésének irányába tett lépések haszontalannak bizonyultak. Ezt követően hosszú ideig egyetlen igazolásról sem érkezett hír, s a klub szurkolói mármár aggódni kezdtek, hogy a korántsem acélos gárda még tovább gyengül, aminek könnyen kiesés lehet a vége. Nos, hogy hányadik helyen végez majd a Coventry, egyelőre csak az égiek számára ismeretes, azonban játékosfronton kevéssel a szezonkezdet előtt alaposan megerősítették az együttest. Megszerezték (szövetségi kapitányának, Mark Hughes-nak az ajánlására) Craig Bellamyt a Norwich Citytől, akit a brit labdarúgás egyik legnagyobb ígéreteként tartanak számon a szigetországban. A 21 éves csatár azonban az elmúlt szezon nagy részében sérült volt, így hosszas orvosi vizsgálatokon kellett részt vennie, mire a Coventrynél rá mertek bólintani a szerződtetésére. Dacára, hogy voltak kétségek egészségügyi állapota felől, a támadó iránt még más Premiership-klubok, így a Newcastle United, a Middlesbrough és a Tottenham Hotspur is érdeklődött. A walesitől azt várják, hogy Robbie Keane örökébe lép majd, vagy esetleg túl is szárnyalja ír elődjét - a walesi fociban mindenesetre nem sokan állnak már előtte, hiszen a 6,5 milliós vételárával (John Hartson után) minden idők második legdrágább walesi futballistája lett. Azonban a szezon kezdete előtt nem sokkal súlyosnak tűnő sérülést szenvedett a gárda marokkói sztárja, Hadji, valamint a dán hálóőr, Hyldgaard. Ezért a fanatikusok meglehetősen borúlátóak voltak a Middlesbrough elleni összecsapást illetően, főleg, hogy rajtuk kívül még Chippo, Hendry, Edworthy, Froggatt, Gustafsson, Palmer és Thompson is kisebb-nagyobb problémákkal bajlódott. A sok maródi miatt megkísérelték villámigazolással megszerezni Neil McCannt, a Rangers szélsőjét, de a skótok számára kevés volt a felkínált hárommillió font. Gyakorlatilag az egyedüli jó hír az volt, hogy az ausztrál John Aloisi felépült sérüléséből, s újra Strachan rendelkezésére állhatott, noha erőnlétileg jelentős volt a lemaradása. Azonban Bryan Robson csapata ellen ez nem volt elég, a Boro Boksic vezérletével sima 3-1-es diadalt aratott a Coventry otthonában. Strachan ezt követően nagyon mérges lett, azt nyilatkozta, a történtekért az egész csapatot kollektívan terheli a felelősség - a játékosok pedig fogadkoztak, hogy majd a Southampton ellen megmutatják, mit is tudnak valójában. A Szentek ellen nem kaptak ki, sőt, mindhárom pontot megszerezték, így már első idegenbeli meccsükön megtörték a tavalyi nyeretlenségi sorozatot. Ráadásul a következő találkozón, szintén vendégként, a Manchester Cityt is sikerült 2-1-re legyőzni, így a Coventry szurkolói már csak azért imádkoztak, hogy végre otthon is tudjon nyerni a csapat. Halász-Szabó Miklós SHOOT 8