Fogorvosi szemle, 1918 (11. évfolyam, 1-2. szám)
1918-01-01 / 1. szám
eseteket sebesülésük és gyógyulásuk után viaszban reprodukálni. A viaszmoulage ugyanis minden fényképnél, rajznál tökéletesebben, szemléltetőbben rögzíti meg ezeket az eseteket. Beszédességgel tárják elénk ezek a néma, fajtalan moulageok a háború borzalmait. Az orvostudomány már régebben szolgálatába vette a viaszképmás készítést. Főleg bőrgyógyászati intézetek rendelkeznek nagy montage-gyűjteményekkel, amelyek szemléltető módon mutatják be az előforduló kórképeket és így mint kiváló tanítási eszköz szerepelnek. Ezek az intézetek rendesen hivatásos mesteremberekkel, mouleurökkel készíttetik praeparátumaikat, akik titkukat féltékenyen őrizve, az orvosok számára hozzáférhetetlenné teszik a moulage-készítés technikáját. Sok esetben nem áll rendelkezésre az ilyen hivatásos mouleur és így számtalan tanulságos eset vész kárba a tudomány számára. Nem tartom tehát felesleges munkának, ha saját gyakorlatom alatt szerzett tapasztalataimat a moulagekészítés körül nyilvánosságra hozom abban a száraz sorrendben, ahogy a moulageok készítését gyakorlatban folytattam és így mindenkinek lehetővé teszem, hogy arra való eseteit viaszban másolhassa. Előre kell bocsátanom, hogy a montage-készítés nem oly nehéz, amilyennek első pillanatban látszik. Tény az, hogy bizonyos manualitás, gyakorlat és színérzék szükséges a sikeres működéshez. A lényege egyszerű másolási technika, amelyhez szükséges manualitással minden fogorvos hivatásánál fogva rendelkezik, a színezést pedig kellő gyakorlat vagy tehetség híján hozzáértő emberekre lehet bízni. Majdnem mindenhol akad egy a festészetben valamelyes jártassággal bíró ember, aki az irányelvek alapján a moulageok színezését végezheti. Főleg az arcz másolásával akarok foglalkozni, minthogy ez a legnehezebben másolható testrész. A mintavétel. A viaszmoulage a másolandó testrészről közvetlenül készített gipsznegatívum után készül, tehát először a mosandó részről gipszmintát veszünk. E czélból a beteget