Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1951-01-01 / 1. szám

A Rókus közkórház szájsebészeti és fogászati osztályának közleménye A fogeredetű gócfertőzés egyes kérdéseiről* írta : Fodor György István dr. egyetemi magántanár, főorvos. A gócfertőzés kérdésének az irodalma ma már olyan hatalmas arányú, hogy tökéletes megismerése úgyszólván a lehetetlenséggel határos. Ezt az irodalmat azonban nemcsak áttekinteni, de az óriási adathalmazból a tudományos igazságot levonni is sokszor nagyon nehéz. Az orvostudománynak alig van még egy kérdése, amely körül olyan ellentétes vélemények alakultak volna ki, mint éppen a gócfertőzés tana körül. Amit ma egyik neves szerző, mint bebizonyított igazságot ismertet, azt holnap ■egy ugyanolyan nagy tekintély, a saját vizsgálatai alapján, tévesnek nyilvánít, így nem csodálkozhatunk azon, ha a gyakorló orvos zavartan szemléli ezeket az irodalmi párviadalokat és nem tudja eldönteni, hogy hol találja meg az igazságot. A gyakorló orvosnak akarunk segítségére lenni azzal, hogy a sokszor nagyon is elvont elméleti fejtegetéseket elhagyva, lehetőleg a magunk tapasztalatai alapján foglalunk állást a gócfertőzés egyes vitá­s kérdéseiben. Nagy irodalmi vita folyik még ma is ardentális góc fogalma körül. E kérdésben szögezzük le már eleve az állásfoglalásunkat : gócnak tartunk minden olyan tünetmentes krónikus gyulladást, amely a parodonciumon folyik le és ez a folyamat annyira rejtett, hogy a gyulladásos termékek nem juthatnak a felszínre. Ezek, mint ú. n. »szóró gócok« szerepelnek, amelyekből bizonyos időközökben a baktériumok toxinjai vagy allergénjei a véráramba és így a távolabbi szervekbe is eljuthatnak. E meghatározásunkhoz pontosan kell tudnunk, hogy mit is nevezünk parodoncium­­­nak. Weski nevezte el a fog egész tartó berendezését parodonciumnak, amely a gyökér­­hártyából, a processus alveoláris csontos részéből és a hozzá feszesen tapadó nyálka­hártyából áll. A parodonciumon lefolyó gyulladás kétféle lehet: a parodontitis marginális, mely az íny széléből indul ki, vagy az íny szélére lokalizálódik és a paro­dontitis apikális, mely a gyökércsúcs körül zajlik le. A marginális parodontitisek góchatását több szerző tagadásba vette, azzal a megokolással, hogy ezek nem zárt gyulladásos folyamatok, mert a gyulladásos termékek a szájüreg felé jól kiürülhetnek ; ezt az álláspontot foglalta el Wannenmacher, Szabó J. és sok más szerző is. Az elméletet talán elfogadhatnánk a parodontitis marginális * Fogorvos Szakcsoportban 1950. február 15-én már arr Orr 22-i ankétján tartott előadások nyomán.­­ Fogorvosi Szemle 1. szám 1951. január hó FOGORVOSI SZEMLE FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. VARGA ISTVÁN SZERKESZTETTÉK : 1908-1924 Dr. KÖRMÖCZI ZOLTÁN, 1924-1931 Prof. MORELLI GUSZTÁV EREDETI KÖZLEMÉNYEK

Next