Fogorvosi szemle, 1985 (78. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

Általunk készített fogvédő Megbeszélés Az ökölvívóink által jelenleg használt valutaigényes fogvédők a „héj” típusba tartoznak. Az anamnézis felvételekor a versenyzők leggyakrabban légzési nehézségekre panaszkodnak. Problémát okozott az is, hogy 3—4 hónap után a fogvédő jelentősen megkeményedik, viselése kényelmetlenné válik, sematikusan kialakított részei pedig decubitust okoznak. Gyakorlati ellenőr­zésük során megállapították, hogy ha az ökölvívók a jelenleg használt fogvé­dővel összeharapnak, nincs vagy csak minimális légrés található a fogvédő és az antagonista között. Ezért küzdelem közben, amikor az ütések jobb elvi­selése miatt a mandibulát záróharapásos helyzetben kellene tartani, a légzés csak orron át lehetséges. Ez pedig nem elég a nagy oxigénszükséglet fedezésére. A sematikusan kialakított műanyag héj nem biztosít megfelelő mozgásteret a plikák és frenalomok számára, így már kis ütés is lágyrész sérülést okozhat. Véleményünk szerint ez a típusú fogvédő csak részben felel meg a követel­ményeknek [10, 14]. összehasonlítás 1. Funkcionálisan kialakított, így a lágyrészeket is és nem csak a fogakat védi. 2. Technikus által készül a megfelelő szempontok szerint. 3. Rugalmas, megfelelő puhaságú. 4. Összeharapott helyzetben is bizto­sítja a légzést. 5. Rögzíti a mandibulát is, így csökkenti az ütés hatására annak az elmozdu­lását. 6. Jól tisztítható, sterilezhető. 7. Hazai anyagból készül. 1. Gyári héj alapján készül, így csak a fogak területére terjed ki. 2. A versenyző maga készíti és ahol hasz­nálat közben sérülést okoz, vagy töri azt korrigálja. 3. Merevebb és egy idő után keményedik. 4. Összeharapott helyzetben nincs meg­felelő légzés. 5. Sima okklúziós felszíne miatt nem rög­zíti a mandibulát. 6. Szintén jól tisztítható. 7. Valutáért szerezhető be. A megkérdezett karate versenyzők nagy része eddig nem viselt fogvédőt. Néhányan az ökölvívókhoz hasonló, sematikusan kialakított, a szájlégzést nehezítő típust kísérelték meg viselni, de általában már 1-2 perces intenzív küzdelem után olyan oxigénhiány lépett fel, hogy ki kellett venniük. Somén szerint (12) az állkapocsra mért ütésnél a károsító hatás csontvezetés útján jön létre olyan módon, hogy az állkapocs felszálló ága az ízületben a sziklacsonton keresztül közvetíti a mozgási energiát, mely rázódást hoz létre a kis- és nagyagyban és ez okoz reflektorikusan eszméletvesztést. A versenyzők beszámolója szerint a rugalmas Silodentből készült fogvédő interakklusálisan elhelyezkedő része jól fékezi az ütések energiájának áttevő­­dését a maxilla felé. A mandibula az ütés pillanatában a fogvédő rugalmassága által megengedett mértékben felfelé kissé el tud mozdulni és ennek következ­tében az erőhatás térben és időben is eloszlik. Emellett az ökölvívóknál összezárt pozícióban a mandibula oldalirányban nem mozdulhat el jelentősen, így az állkapocs ízület sérülése kevésbé valószínű. A bokszolóknál és a karatésoknál a vesztibulumba kiterjesztett fogvédő az ajkat és a bukkát rugalmasan alátámasztja, megakadályozza azok fogakhoz préselődését, sérülését. Előnyösnek tartjuk, hogy az ismertetett módszerrel hazai anyagok felhasz­nálásával készíthetünk fogvédőt. Az általunk mintára készített, egyénileg ki­alakított fogvédőkkel a megfelelő légzés zárt fogsorok mellett a szájon át is „Héj” típusú fogvédő .

Next