Fogorvosi szemle, 1998 (91. évfolyam, 1-12. szám)
1998-11-01 / 11. szám
nak bal oldalán kialakult gyulladásos bőrelváltozást több mint fél évig lokálisan kezelték anélkül, hogy a makacsul visszatérő tünetek hátterében meghúzódó ok felismerésre került volna. A tünetek első észlelésekor a submentalis régió bal oldalán egy folliculitisnak imponáló viszkető elváltozás jelentkezett. Az erythemás duzzanatot a beteg többször nyomkodta, melynek következtében több alkalommal is kivérzett. A kezdeti tünetek megjelenése után 3 hónappal fordult először orvoshoz. A területileg illetékes bőrgyógyászati szakellátó az elváltozást egy 6x8 mm-es erythemás duzzanatnak írta le, amelyet erodált széli részek öveznek, és közepe pörkkel fedett. A diagnózis pyoderma volt. A lokális kezelések ellenére egy hónapon belül a pörkös felszín középen vérzés jelentkezett, pus ürült. Továbbiakba is pörkeltávolítást, helyi sebkezelést végeztek, és sebhintőporos kötéseket javasoltak. A sikertelen kezelések után a beteget továbbutalták, ahol az elváltozást a kezelőorvos már egy 16x8 mm-es haemorrhagiás hullának említi. A megadott diagnózisa haemangioma. Helyi sebtisztítást követően panaszmentesség esetén egy hónap múlva rendelte vissza, de rövid tünetmentes periódust követően a gyulladás exacerbálódott, és a bullózus elváltozásból vér, valamint pás ürült. A felülfertőzött haemangiomának tartott elváltozást helyileg kezelték, az esetenként jelentkező vérzést Spongostanos nyomókötéssel megállították. Számtalan recidivát követően másfél hónap elteltével exciziót végeztek és szövettani vizsgálatot kértek. A posztoperatív ellátást, majd a varratszedést követően a panaszok ismét kiújultak. A szövettani vizsgálat a speciális festések alkalmazása miatt elhúzódott. Az eredmény 1 hónappal később érkezett meg, melyben cytophag jelenségekkel kísért krónikus gyulladást írtak le, malignitás nélkül. Ekkor - a kezdeti panaszok észlelését követően 8 hónnappal - kértek szájsebészeti konzíliumot. Klinikánkon extra- és itraoralis, valamint radiológiai vizsgálatok történtek. Az extraoralis vizsgálat során az arc szimmetrikus volt, az állcsontok alakilag épnek bizonyultak, a nyakon nyirokcsomó-duzzanat nem volt tapintható. A szubmetális régió bal oldala enyhe tömött tapintatú és egy kb. ujjbegynyi felhányt szélű erythemás udvarral övezett, pörkkel fedett fekély volt látható, melyből enyhe nyomásra pus ürült. Az intraoralis vizsgálat során partialis anodontia mindkét állcsonton, a nyálkahártya közepesen vértelt és lábmentes volt. A beteg elmondása szerint az alsó és felső kerámialeplezésű, rögzített fogpótlásai egy éve készültek, ezeket megfelelő állapotúnak ítéltük. Fizikális vizsgálattal kóros eltérést nem tapasztaltunk. A betegnek spontán jelentkező fogászati panaszai nem voltak. A klinikánkon készített ortopantomogram (OPT) (1. ábra) és a helyi röntgenképeken a 33 fog gyökércsúcsa körül egy 6 mm átmérőjű (2. ábra) valamint a 42, 43 fogak gyökércsúcsai körül egy-egy borsónyi felritkulás volt megfigyelhető.