Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)

2006-04-01 / 2. szám

54 FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 2. sz. 2006. tetett, hogy nátrium-hexafluoro-titanát (Na2TiF6) komp­lex képződik a felületen, ami megbontja a titán felszínét borító oxidréteg stabil szerkezetét. Nakagawa [9] vizsgálatai szerint a fogászati gélek és öblögetők pH-ja 3,5-től a semleges kémhatásig terjed, és oldatban a fluoridkoncentráció 1000-10000 ppm (0,1— 1%) közötti. A fogkrémekben lévő fluorid koncentrációja a 0,1-0,15%-ot (1000-1500 ppm) is elérheti. A fogkré­mek egyéb, dörzsölő-tisztító, nedvesítő, habzó és kötő­anyagokat is tartalmaznak [11]. A bennük lévő kalcium­­vegyületek (kalcium-karbonát, kalcium-foszfát) a fluo­­ridokkal nehezen oldódó CaF2-ot képeznek, amelyről a fluorid nem tud ionosan lehasadni, és ez végül a fog­krém hatékonyságát 25-50%-kal csökkentheti, azaz a fluorid hatása akár ennyivel is redukálódhat a tiszta for­májához képest. Célkitűzés Vizsgálataink célja az volt, hogy ismereteket szerezzünk arra vonatkozóan, hogy a szájápoláshoz és a fogszuva­sodás profilaxisában alkalmazott fluoridok befolyásol­­ják-e a fogászati implantátumok, vagy a fogművek és a fogszabályozó készülékek alapanyagául szolgáló titán felületi oxidrétegének épségét, és ha igen, akkor a vál­tozás jár-e nem kívánatos mellékhatással. Anyag és módszer Kísérleteinkben fluorid-tartalmú fogkrémek és a fogá­szati prevenciós kezelésekhez használatos fluoridos gél hatását vizsgálták. A fogkrém szerves amin-fluoridot (cF = 1250 ppm) tartalmazott, míg a gélben kétféle szer­ves fluorid (olaflur és betaflur) is volt a nátrium-fluorid mel­lett. A gél fluorid-koncentrációja tízszer nagyobb, mint a fogkrémé: 12 500 ppm. Próbatestként 8 mm átmérőjű, 3 mm vastag 1-es tisztasági fokozatú (CP grade I.) titán­ból készült korongokat használtunk (PROTETIM Orvo­si Műszergyártó Kft, Hódmezővásárhely). Ez rendkívül tiszta anyag: az oxigéntartalom kevesebb, mint 0,12%, a nitrogéntartalom nem éri el a 0,05%-ot, és a szén­tartalom is 0,06%-nál alacsonyabb. A titánkorongokat mechanikusan políroztuk, hogy a felületi érdességük a szájba beültetett implantátum nyaki érdességének felel­jen meg, vagyis értéke ne haladja meg a 0,2 pm-t [3]. Ezután absolut etanolos és acetonos tisztításnak vetettük alá 10 percig a mintákat, majd a tiszta felületre vittük fel a fluorid-tartalmú anyagokat. Egy óra múlva a krémet és a gélt desztillált vízzel lemostuk, és a felületeket szárítás után felületi vizsgálati módszereknek vetettük alá. A felület vizsgálatához atomi erő mikroszkópot (AFM, Nanoscope III, Digital Instrument, USA) és röntgen foto­­elektron spektroszkópiát (XPS, Kratos XSAM 800) alkal­maztunk. Az AFM a minta felületének domborzatáról ad információkat, akár nanométeres nagyságrendű feloldó­képességgel is. A berendezés egy igen hegyes pásztázó szondát (tű) mozgat a felület közelében. A szonda szilí­­cium-nitridből készül, és laprugó végére rögzítik. A tű­re ható, a minta felületi jellegzetességeitől függő vonzó- és taszítóerők a laprugó elhajlását idézik elő, amelynek detektálása a rugó aranyozott felületéről visszaverődő lézernyaláb fotódiódás érzékelésével történik. Az érzé­kelt jelet a jelfeldolgozó rendszer a pásztázott kétdimen­ziós felület harmadik dimenziójaként jeleníti meg, ilyen módon adva térbeli képi formát a detektált információ­nak. Levegőn, ún. kontakt üzemmódban végeztük a méréseket, és két- („deflection” és „height” képek), illet­ve háromdimenziós (3D) képeket is készítettünk. A fel­szín érdességét az atomi erő mikroszkóp programja által megadott Ra értékkel jellemeztük, és keresztmetszeti (ún. „section”) képanalízist is végeztünk a felszín baráz­dáinak vizualizálására. Röntgen-fotoelektron spektroszkópiás (XPS) mód­szerrel [1, 13] a felszín kémiai összetételéről és szerke­zetéről kapunk információt kb. 100 Å mélységig. A mód­szer a röntgenfotonok korpuszkuláris, elsősorban szilárd anyaggal való kölcsönhatásán alapszik. Ennek során röntgensugarat bocsátanak a vizsgálandó minta felszí­nére. A röntgensugárzást megfelelően kiválasztott anya­gú anód nagyenergiájú elektronokkal való bombázásával állítják elő. Az általunk használt Kratos XSAM 800 típusú XPS készülék AIK­­ sugárforrással rendelkezik. A megfe­lelően nagy energiájú (hv = 1486,6 eV) röntgenfotonok a vizsgált atomoknak nemcsak a külső, de a belső héja­in elhelyezkedő ún. törzselektronjait is képesek eltávolí­tani, vagyis az atomokat ionizálni. A vizsgálatot vákum­­ban végzik, azért, hogy a kilépő fotoelektronok átlagos szabad út­hossza elég nagy legyen ahhoz, hogy szóró­dás nélkül eljussanak az analizátorba és a detektorba, valamint ezzel biztosítják a felület tisztaságát is. A nega­tív töltésű részecskék a kettős­ félgömb alakú analizátor­ba jutnak, mely energiájuk szerint szétválasztja őket, és előállítja azt a spektrumot, amely a vizsgált minta felü­letére jellemző információt hordozza. A korszerű spekt­rométerek számítógépes vezérléssel működnek, és az értékelés a felvett spektrumok alapján történik. A fluoridos gél felületi kötődésének erősségét külön is vizsgáltuk. Ehhez a felszín tisztítására és a felüle­ti szennyeződés rétegenkénti eltávolítására alkalmas argon ionos, kis energiájú, rövid időtartamú porlasztást alkalmaztunk. Ennek során a géllel kezelt titánfelületet 10 percig bombáztuk argon ionokkal, és ezzel kb. 10 nm vastagságú réteget távolítottunk el. A felület ilyen módon történő „tisztítása” után újra XPS vizsgálatnak vetettük alá a titánkorongok felszínét. Eredmények Atomi erő mikroszkópos vizsgálatok A titán mintákat atomi erő mikroszkóp segítségével a kezelés előtt megvizsgáltuk (1. ábra). A képen a políro­zott, de egyébként kezeletlen titánfelszín mikromorfoló-

Next