Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)
2009-10-01 / 5. szám
FOGORVOSI SZEMLE 102. évf. 5. sz. 2009. 185 primer malignus világossejtes carcinomának volt tartható (4. ábra). A szövettani eredmény alapján további diagnosztikai vizsgálatokat javasoltunk a feltételezett regionális és/ vagy távoli metastasisok kizárása miatt. A nyaki ultrahang-vizsgálat a jobb oldalon a nyelv állományában 1,5 cm átmérőjű, körülírt, echoszegény, vascularizált képletet látott, mely megfelelt a gyógyulófélben lévő műtéti területnek. A nyaki CT-vizsgálat a nyelv régiójában a natív „scaneken” kis körülírt hypodensitást, kontrasztanyag adását követően pedig 8-10 mm-nyi, aránylag körülírt kontraszttelődés mutatott, a distalisabb részeken a nyak lágyrészei között megnagyobbodott nyirokcsomók nem voltak megfigyelhetők. A mellkas CT-vizsgálat a mellkas szerveiben kóros képletet és eltérést nem igazolt. A laboratórium vizsgálat kóros értéket nem mutatott. Az elkészült leletek további adjuváns terápia alkalmazását nem indokolták. A beteg 2008. júliusban jelentkezett újabb sztomato-onkológiai kontrollra, amikor a fagyasztásos kezelés utáni klinikailag hámosodott, gyógyult állapotot észleltünk. Ez a körülmény az adjuváns terápia szükségtelenségét támasztotta alá. A beteg a beavatkozást követő 10. hónapban is klinikailag tünet- és tumormentesnek tekinthető, és azóta is folyamatos sztomato-onkológiai ellenőrzés alatt áll (3. ábra). Megbeszélés A világossejtes adenocarcinoma („clear cell” adenocarcinoma) igen ritkán, alig 1%-ban jelentkezik [4, 7]. A maxillofaciális régióban először, 1980-ban Batsakis írta le [2]. Azóta számos cikk foglalkozott e ritka hisztológiai megjelenésű nyálmirigy-daganattal, mely szájpad, garatmandula, fültőmirigy, nyelvgyök, szájfenék és íny lokalizációja lehet [5, 12, 15]. Lokálisan infiltratív jellegű tumor, mely regionális nyirokcsomó- és távoli áttétet is adhat. Klinikailag fájdalmatlan, ép nyálkahártyával fedett, a környezetétől jól elhatárolt daganat a jellemző. Több közleményben kifekélyesedett nyálkahártyával fedett tumort is leírnak. Ezekben az esetekben differenciáldiagnosztikailag el kell különítenünk számos egyéb kórképtől, mint például az irritációs granulomától, a pyogen granulomától vagy carcinomától [3]. Saját esetünkben kifekélyesedést nem észleltünk. 1970-2008 között klinikánkon 172 rosszindulatú nyálmirigy-daganatot regisztráltunk, melyből összesen 2 beteg szövettani leletében igazolódott világossejtes adenocarcinoma. Ez mindösszesen 1%, mely teljesen korrelál a nemzetközi irodalmi statisztikákkal. Hazánkban 2006-ban Sonkodi publikált először a parozisban megjelenő világossejtes adenocarcinomát [8]. Esetünkben rendkívül ritka tumortársulást észleltünk: világossejtes vesecarcinomát (hypernephroma) követően 7 évvel később nem távoli metastasis -, hanem második primer tumor, a nyelv kisnyálmirigyének világossejtes adenocarcinomája alakult ki. A hasonló szöveti kép ellenére a különböző immunprofil (I. táblázat) segít az elkülönítésben. Esetenként molekuláris genetikai vizsgálatra is szükség lehet; ebben az esetben a vesecarcinomában gyakran (90%-ban) jelen lévő von Hippel-Lindau gén (3p21) mutációja a nyelvtumorban nincs jelen. 4. ábra. A nyelvtumorból származó kimetszésben (a) kis acináris szerkezeteket formáló, optikailag üres cytoplasmájú adenocarcinoma látszik. Hasonló, bár eosinophil karakterű cytoplasma ismerhető fel a vesetumorban (b), azonban nagyobb glanduláris struktúrák képződése mellett. Immunhisztokémiailag a nyelvtumor RCC („renal cell carcinoma”) antigén negatív (c), a vesetumor viszont RCC antigén pozitivitást mutat (d) /a, b: HE; c, d: IH; eredeti nagyítás 400x/