Fogorvosi szemle, 2014 (107. évfolyam, 1-4. szám)

2014-12-01 / 4. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 107. évf. 4. sz. 2014. 115-123. 'Szegedi Tudományegyetem, Fogorvostudományi Kar "Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika "'Szegedi Tudományegyetem, Fogorvostudományi Kar, Szájsebészeti Tanszék Traumás fogsérülések ellátásával kapcsolatos ismeretek vizsgálata Dél-Magyarországon DR. BÚZÁS KRISTÓF*, DR. RASKÓ ZOLTÁN", DR. BRAUNITZER GÁBOR*", DR. PIFFKÓ JÓZSEF", DR. NAGY KATALIN* A vizsgálat célja a Dél-magyarországi régióban élők traumás fogsérülések ellátásával kapcsolatos ismeretek felmérése volt, és ezeket összevetni a nemzetközi szakirodalomban található eredményekkel. A kérdőíves felmérés során 275 személyt kerestünk fel, legnagyobb számban szülőket (185 fő), valamint pedagó­gusokat, általános orvosokat és fogorvosokat (30-30 fő). A megkérdezett szülők 73,62%-a a kérdések közül helyesen határozta meg egy 9 éves gyermek felső középső metszőfogának várható típusát, és 65,03%-a a korona fraktúrájának ellátását. Avulziót csupán 39,26%-uk látna el helyesen, míg eszméletvesztés esetén 92,64%-uk cselekedne megfelelő­en. A megkérdezett szülők 76,7%-a nem találta megfelelőnek tudását, azonban 74,9%-ukat érdekelné több információ a témáról. Szignifikáns összefüggést találtunk a jog várható típusának helyes meghatározása és a magasabb végzettség (p=0,01 ), valamint a látott traumás fogsérülések számának (p=0,01 ) növekedése közt. A szülők tudása jobbnak bizonyult a nemzetközi vizsgálatokban ismertetett adatoknál, de a további három csoporthoz viszonyítva gyengébb eredményt értek el. A pedagógusok és az általános orvosok tudása szinte azonos volt. A legjobb eredményt a fogorvosok érték el. A szülők traumás fogsérülésekkel kapcsolatos ismeretei hiányosak, de a pedagógusok és az általános orvosok tudása sem minősíthető tökéletesnek a témában, ezért az ilyen típusú sérülésekkel potenciálisan kapcsolatba kerülő populáció számára széleskörű felvilágosító munkát tartunk szükségesnek. Kulcsszavak: traumás fogsérülések, fogak baleseti sérülései, ellátási ismeretek, korona fraktúra, avulzió Bevezetés Traumás fogsérülések prevalenciáját 18 éven alattiak különböző csoportjaiban 4,1 %—37,1 % közé teszik [12, 27, 32, 35, 39]. Bonini 2002 és 2006 közt mérte az 5- 59 hónapos csecsemők között a traumás fogsérülések előfordulását, és már 9,4% és 13,9% közötti eredmé­nyeket kapott. Petersson és munkatársai vizsgálatá­ban [36] a 0-12 éves korcsoportnál a szájüreg számí­tott a harmadik leggyakrabban megsérült testtájnak. A maradó vagy a vegyes fogazat traumás sérülése ál­talában 8 és 12 éves kor között következik be, 10-11 év körüli csúccsal [19, 20, 27, 39]. Tejfogak esetében az 1-2 éves, illetve a 2-3 éves kort találták a legveszé­lyeztetettebbnek [25, 27]. A fiú:lány arány tejfogak esetén 1,06-1,5:1 volt [20, 25, 27], míg a maradó és vegyes fogazatot vizsgálva a fiúk száma közel kétszerese volt a lányokénak (1,4- 2,1) [20, 27, 39]. Trauma során legtöbbször egy fog sérül [19, 27, 28, 39] és ez általában egy felső középső metszőfog [19, 10, 27, 28]. A sérülés legtöbbször esés vagy játék mi­att következik be [10, 20, 27, 39], jó eséllyel a sérült otthonában vagy óvodában, iskolában [10, 16, 20, 39]. A traumás fogsérülések klasszifikációja sok esetben eltérő, 26 megjelent tanulmányt vizsgálva 18 (!) kü­lönböző klasszifikációt számoltak össze [9]. Fogászati szempontból a Jens O. Andreasen által készített be­osztás tűnik a legelfogadhatóbbnak [6]. Ezt szem előtt tartva egyértelmű és pontos diagnózist tudunk felállítani, így az International Dental Trauma Association (IADT) által közreadott kezelési irányelveket követve jó ered­ményeket érhetünk el [4, 17, 31]. A különböző sérülések megoszlása több vizsgált ta­nulmányban némi eltérést mutat, de megállapítható, hogy míg a maradó fogak között a pulpa megnyílás nélküli ko­rona fraktúrák jönnek létre a leggyakrabban, a tejfogak között különböző luxációs sérülések fordulnak elő leg­nagyobb számban [10, 20, 27, 28]. A Koppenhágai Egyetemi Kórház beteganyagában végzett felmérés ered­ményei azt mutatják, hogy az életkor előrehaladtával a konkussziós, szubluxációs sérülések és az egyszerű ko­rona fraktúrák aránya csökken, a laterális luxációk, avul­­ziók és korona-gyökér, gyökér fraktúrák aránya nő [29]. Ez arra vezethető vissza, hogy míg fiatalabb korban a szövetek rugalmasabbak, a trauma erejét jobban el­nyelik, később merevebbé válnak és törnek. A tejfogak sérülései következtében a trauma során a maradó fogak csírái is sérülést szenvedhetnek rela­tív közelségük miatt [20]. Egy 1987-ben megjelent, az Érkezett: 2014. május 26. Elfogadva: 2014. október 21.

Next