Fogorvosi szemle, 2018 (111. évfolyam, 1-4. szám)

2018-03-01 / 1. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 111. évf. 1. sz. 2018. 2­5. Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Fogorvostudományi Szak, Fogpótlástani Tanszék* Smilesavers Dental USA, Sunnyvale, CA 94085, 1214 Apollo Way** Temporomandibuláris ízületi rendellenesség gyakoriságának vizsgálata Parkinson-kóros páciensek esetében Előzetes vizsgálat DR. BAUMANN PETRA*, DR. MARADA GYULA*, JAHANI MARYAM**, DR. RADNAI MÁRTA* Parkinson-kórban a remegés és az izmok merevsége orofaciális fájdalmat, állkapocsízületi panaszokat is okozhat. Kuta­tásunk célja volt megvizsgálni, hogy Parkinson-kóros pácienseknél gyakrabban fordul-e elő állkapocsízületi rendellenes­ség. A vizsgálatban 13 Parkinson-kórral kezelt beteg vett részt, átlagéletkoruk 64,77 ± 5,81 év. A kontroll csoport tagjai a Pécsi Tudományegyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinika Fogpótlástani Tanszékének páciensei közül kerültek ki, átlagéletkoruk 53,69 ± 4,38 év (n=13). A temporomandibuláris diszfunkció vizsgálatára a Helkimo-indexrendszert alkal­mazták. Az anamnesztikus indexet vizsgálva megállapítható, hogy az AiO érték magasabb volt a kontrollcsoport ese­tén (kontroll: 76,92%, Parkinsonos csoport: 61,54%). A kontrollcsoport 30,77%-a, a Parkinsonos csoport 15,38%-a volt klinikailag tünetmentes. Enyhe diszfunkció mutatkozott a kontrollok 46,15% és a betegek 38,46%-ban. A Parkinsonos csoport 46,15%-ában tapasztaltunk közepes mértékű diszfunkciót, míg a kontrollcsoport esetén ez 23,08%-ban fordult elő. Ugyan a vizsgálatban kevesen vettek részt, mégis alátámasztja azt a feltevést, hogy Parkinson-kórban szenvedők­nél magasabb lehet a temporomandibuláris diszfunkció gyakorisága. Kulcsszó: Parkinson-kór, Helkimo-index, temporomandibuláris ízületi diszfunkció A Parkinson-kór progresszív neurodegeneratív beteg­ség. Hátterében a basalis ganglionok károsodása áll, amihez a dopaminszint csökkenése társul [1]. Főbb tü­netei: hypokinesia, bradykinesia (az akaratlagos moz­gások csökkenése, lelassulása), az izmok merevsége, nyugalmi tremor (remegés) és járászavar. Az izomtó­nus fokozódása következtében a végtagokban hajlí­­tás közben minden irányban ellenállás tapasztalha­tó; a hát-, illetve törzsizmok merevsége miatt alakul ki a görnyedt testtartás. Parkinson-kórban az orofaciális régióban is jelentkezhetnek motoros rendellenességek. A hypokinesia az arcizmokat is érinti, ennek következ­tében az arc kifejezéstelenné válik, úgynevezett „póker­arc” alakul ki. A beszéd monotonná, hadaróvá válik [3, 4]. A betegség későbbi fázisában nyelési nehézség is elő­fordulhat [5]. A remegés és az izmok merevsége oro­faciális fájdalmat, állkapocsízületi panaszokat is okoz­hat [1, 11]. Egyes tanulmányok szerint a megváltozott testtartás az állkapocsízület biomechanikájában is vál­tozást okoz, hozzájárulva ezzel az ízületi rendellenes­ségek megjelenéséhez [9], ugyanakkor az ízvápa és a fejecs viszonya is hatással lehet a fejtartásra [6]. Par­kinson-kóros betegek temporomandibuláris (TM) ízü­leti érintettségével kevés vizsgálat foglalkozott. Kuta­tásunk célja volt megvizsgálni, hogy Parkinson-kóros pácienseknél gyakrabban fordul-e elő állkapocsízületi rendellenesség. Érkezett: 2017. október 24. Elfogadva: 2017. október 26. Anyag és módszer A vizsgálatban 13 Parkinson-kór miatt kezelt beteg vett részt (4 férfi és 9 nő), átlagéletkoruk 64,77 ±5,81 év. A kontroll csoport tagjai a Pécsi Tudományegyetem Fo­gászati és Szájsebészeti Klinika Fogpótlástani Tanszé­kének páciensei közül kerültek ki (5 férfi és 8 nő), átlag­­életkoruk 53,69 ±4,38 év (n=13). A temporomandibuláris diszfunkció vizsgálatára a Helkimo-indexrendszert alkalmaztuk [7, 8]. A Helkimo­­index anamnesztikus és klinikai diszfunkciós indexből áll. Az anamnesztikus indexet a vizsgált személyek kér­déseinkre adott szubjektív válaszai alapján határoztuk meg. A kérdések a panaszokra vonatkoztak, úgymint az állkapocs mozgása közben esetleg észlelt hangje­lenség, korlátozott elmozdulások, fáradtságérzés a rá­góizmokban, vagy ezekben és az ízület környékén ész­lelt fájdalom. Az anamnesztikus index háromfokozatú: Ail­l panaszmentes, Ail­l enyhe tünetek, Aill - súlyos tünetek. A klinikai diszfunkciós index az állkapocs elmozdulá­sai, az állkapocsízület működése, az állkapocsízület és a rágóizmok tapintása alapján határozható meg. A maxi­mális szájnyitás mértéke: az alsó és a felső metszőfo­gak élének távolsága szájnyitáskor. A kapott értékhez hozzáadjuk a vertikális túlharapás mértékét. A mérés vonalzóval vagy tolómérővel történik, az értékeket milli­

Next