Föld és Szabadság, 1930 (1. évfolyam, 1. szám)
1930-11-01 / 1. szám
Fáklya az éjszakában „Senki jMsdiff a nyetfityuitott gyertyát b» nem fedi valami edénnyel, sem az ágy alá nem rejti, hanem a gyertyatartóba teg rá, hogy akik bemennek, lássák a világogságot. (Lukács ev. Vill. K. li. vers.) (fj) A magyar földműves nép feje fölött sötétre borult az ég. A súlyos gazdasági helyzetnél csak a politikai helyzet sivárabb. A föld népének százezrei, akik a jelen nyomorúságának nagyobbik terhét cipelik, tapogatódzva botorkálnak ebben a kietlen éjszakában. A sötétben nem látják egymást, nem találnak egymásra. S ha fölhangzik egy-egy szirénhang, hol jobbról, hol balról, azt hiszik, ez az ő megváltójuk. De mindannyiszor csalódnak, mert csalódniuk kell. Mert csak az nem csalódhat, aki előtt világos az út. Aminthogy a növénynek a napfény jótékony sugarai adják meg a fejlődés lehetőségét, azonképpen az emberi összetartozandóság érzése is csak azok lelkében verhet gyökeret, akik világosságban élnek, ss csakis az összetartozandóságból sarjadhat ki a közös cél. És mi lehet más ez a cél, mint röviden mondva: minden ember boldogsága. Ennek a célnak az elérése érdekében, íme, meggyújtottuk a föld népének fáklyáját, hogy világítson a sötét magyar éjszakában. Lapunk, a „Föld és Szabadság lesz ez a világító fáklya. Ez a három szó nem üres jelszó, hanem az élet programja. Ezek nőiből nem élhet, csak elpusztulhat a magyar nép. Ezekkel még a trianoni gyalázat ellenére is élni és győzni fogunk a népek versenyében. A föld jelenti a munkát, a kenyeret, a népjólétet jelenti mindazt, amelyeknek hiányában ma a nyomorúság borzalmas poklában szenvedünk. A szabadság az emberi és állampolgári jogok gyakorlásának teljes biztosítékát jelenti. A népakarat szabadság nélkül sohasem érvényesülhet. A szabadság a természet törvénye. A teremtő még az oktalan állatba is beleoltotta a szabadság érzését. És az ember élhet-e szabadság nélkül? Nem! Mert ahol nincs szabadság, ott nincs emberi méltóság, ott nincs jog, hanem csak erőszak; ott az ember nem ember többé, hanem akaratnélküli eszköz, rabszolga, vagy igába kényszerített barom. Elvünk, meggyőződésünk és célkitűzésünk a Magyarországi Szociáldemokrta Párt agrárprogramja. Ez a program ebben a három szóban sűrűsíthető össze: „Feles és SzabadságEzért program nekünk, ez a három szó, amit lapunk zászlójára írtunk. Ezért a programért akarunk küzdeni ennek a lapnak a hasábjain. De hadat üzenünk mindenfajta szélsőségeknek is, úgy jobbfelé, mint balfelé. Küzdeni fogunk minden olyan kalandorpolitikus ellen, aki ma, a gazdasági és politikai helyzet sivár éjszakájában, jobbról is, balról is kerülgeti a föld népét. Úgy a fasiszta, mint a bolsevista törekvések szöges ellentétben állnak a mi célkitűzéseinkkel. Mindkét irányzat csak erőszakot, pusztulást, visszafejlődést és még több szenvedést hozhat. Mi pedig előre akarunk haladni. Az igazi szocializmus nyílegyenes mesgyéjén akarjuk vezetni a föld népét. S mi jól tudjuk, hogy a magyar nép velünk lesz ebben a küzdelemben, mert azt akarja, amit mi akarunk: földet és szabadságot! Gyerünk előre! Ütünk ki van jelölve. Ma még sötéten borul ránk az éjszaka, de lapunk, a „Föld és Szabadság“, megvilágítja előttünk az utat: nem tévedhetünk el. Kövessük ezt, hogy" minél előbb eljussunk a szabadság és népjólét Kánaánjába!