Föld és Szabadság, 1930 (1. évfolyam, 1. szám)

1930-11-01 / 1. szám

Fáklya az éjszakában „Senki jMsdiff a nyetfityuitott gyertyát b» nem fedi valami edénnyel, sem az ágy alá nem rejti, hanem a gyertyatartóba teg rá, hogy akik bemennek, lássák a vi­­lágogságot. (Lukács ev. Vill. K. l­i. vers.) (fj) A magyar földműves nép feje fölött sötétre borult az ég. A súlyos gazdasági helyzetnél csak a politikai helyzet sivárabb. A föld népének százezrei, akik a jelen nyo­morúságának nagyobbik terhét cipelik, ta­pogatódzva botorkálnak ebben a kietlen éjszakában. A sötétben nem látják egy­mást, nem találnak egymásra. S ha föl­hangzik egy-egy szirénhang, hol jobbról, hol balról, azt hiszik, ez az ő megváltójuk. De mindannyiszor csalódnak, mert csalód­niuk kell. Mert csak az nem csalódhat, aki előtt világos az út. Aminthogy a növénynek a napfény jótékony sugarai adják meg a fejlődés lehetőségét, azonképpen az emberi összetartozandóság érzése is csak azok lel­kében verhet gyökeret, akik világosságban élnek, s­s csakis az összetartozandóságból sarjadhat ki a közös cél. És mi lehet más ez a cél, mint röviden mondva: minden em­ber boldogsága. Ennek a célnak az elérése érdekében, íme, meggyújtottuk a föld népének fáklyáját, hogy világítson a sötét magyar éjszakában. Lapunk, a „Föld és Szabadság lesz ez a világító fáklya. Ez a három szó nem üres jelszó, hanem az élet programja. Ezek női­ből nem élhet, csak elpusztulhat a magyar nép. Ezekkel még a trianoni gyalázat elle­nére is élni és győzni fogunk a népek ver­senyében. A föld jelenti a munkát, a kenye­ret, a népjólétet jelenti mindazt, amelyek­nek hiányában ma a nyomorúság borzal­mas poklában szenvedünk. A szabadság az emberi és állampolgári jogok gyakorlásának teljes biztosítékát jelenti. A népakarat sza­badság nélkül sohasem érvényesülhet. A­ szabadság a természet törvénye. A teremtő még az oktalan állatba is beleoltotta a sza­badság érzését. És az ember élhet-e szabad­ság nélkül? Nem! Mert ahol nincs szabad­ság, ott nincs emberi méltóság, ott nincs jog, hanem csak erőszak; ott az ember nem em­ber többé, hanem akaratnélküli eszköz, rab­szolga, vagy igába kényszerített barom.­­ Elvünk, meggyőződésünk és célkitűzé­sünk a Magyarországi Szociáldemokrta Párt agrárprogramja. Ez a program ebben a három szóban sűrűsíthető össze: „Feles és SzabadságEzért program nekünk, ez a három szó, amit lapunk zászlójára írtunk. Ezért a­ programért akarunk küzdeni ennek a lapnak a hasábjain. De hadat üzenünk mindenfajta szélsősé­geknek is, úgy jobbfelé, mint balfelé. Küz­deni fogunk minden olyan kalandorpoli­tikus ellen, aki ma, a gazdasági és politi­kai helyzet sivár éjszakájában, jobbról is, balról is kerülgeti a föld népét. Úgy a fasiszta, mint a bolsevista törekvések szö­ges ellentétben állnak a mi célkitűzéseink­kel. Mindkét irányzat csak erőszakot, pusz­tulást, visszafejlődést és még több szenve­dést hozhat. Mi pedig előre akarunk ha­ladni. Az igazi szocializmus nyílegyenes mesgyéjén akarjuk vezetni a föld népét. S mi jól tudjuk, hogy a magyar nép velünk lesz ebben a küzdelemben, mert azt akarja, amit mi akarunk: földet és szabadságot! Gyerünk előre! Ütünk ki van jelölve. Ma még sötéten borul ránk az éjszaka, de la­punk, a „Föld és Szabadság“, megvilágítja előttünk az utat: nem tévedhetünk el. Kö­vessük ezt, hogy" minél előbb eljussunk a szabadság és népjólét Kánaánjába!

Next