Föld és Szabadság, 1935 (6. évfolyam, 1-9. szám)

1935-01-01 / 1. szám

1935 FÖLD ÉS SZABADSÁG Mennyit kerestek a munkások a körösladányi munkán? A gyulai folyammérnökség még az ősz folyamán megindí­totta Körösladány mellett a har­­csástoroki Körös-egyenesítési munkát. Hat községből mintegy 300 kubikost alkalmaztak itt. Fi­zettek 30 fillért köbméterenként, amely egységárra bizonyos tá­volság után pótlékot adtak, úgy­hogy pl 200 méter távolságnál 64 fillérre rúgott az egységár. Ilyen távolságra földet kubikolni nem embernek való munka, de a ke­reset ezzel szemben olyan silány volt, hogy a legnagyobb erőfeszí­téssel sem tudtak benne keresni csak napi 49 fillért. A munkások emiatt bérjavítést kértek a fő­mérnöktől, aki azzal utasította el őket, hogy azért nem tudnak keresni, mert nem dolgoznak. Erre a munkások az alispánhoz fordultak, de így sem értek el eredményt, mert a társulat már előre bevádolta a munkásokat azzal, hogy amerikáznak. Erre a munkások egyhangúlag követel­ték a avítást és a munkát be­szüntették. A leállás után, hogy re­helljen javítást adni, kifizet­ték a munkásokat napi 150 fillér­jével. A munkások a harmadik heti­fizetés után Ianunk szerkesztősé­géhez fordultak, amelyre szer­kesztőségünk a földművelésügyi miniszter közbelépését kérte. A minisztérium kivizsgálta az ügyet és maga is megállapította, hogy a munkások keresete való­ban meglehetősen szerény, ami­nek oka az, hogy a szóban lévő földny­­ke — a nagy szállítási távoliségről fogva — nem ku­bikosoknak, hanem kérdéseknak való munka és csak a nagy mun­kanélküliség miatt végeztetik ku­bikosokkal. A másik ok — a mi­nisztérium szerint — az, hogy a panaszosok nem hivatásos ku­bikosok s így munkateljesítmé­nyük jóval kisebb, mint a hiva­tásos kubikosoké. Egyébként pe­dig a minisztérium úgy tudja, hogy a gyulai folyammérnöki hi­vatal az egységárat 2—3 hét múlva fölemelte 10—12%-kal, úgyhogy a hivatásos kubikosok megkeresnek napi 1.60—2.— pen­gőt, ami, szerinte elég megfele­lőnek mondható. Ezenkívül még utasította a folyammérnöki hi­vatalt, hogy a munkabéreket to­vábbi, legfeljebb 10%-kal emelje fel. A minisztériumnak ez a vála­sza igen szépen hangzik. Van azonban néhány passzusa, amely kiigazításra szorul. Mégpedig: 1. A kőrösladányi ú. n. har­csági átmetszés-munkálatnál dol­gozó munkások igenis hivatásos kubikosok voltak. Ezt lapunk szerkesztőségében a panaszos munkások hiteles bizonyítvány­nyal igazolták. Az OKH bizo­nyítványa nemcsak ezt iga­zolja, hanem azt is, hogy „mun­kájukat a legnagyobb megelé­gedésünkre teljesítették“. Igaz, hogy ez 1930-ban volt, amikor még nem volt ínségmunka. 2. A munkások a 10—12%-os javítás után sem kerestek napi 160—200 fillért, amit a folyam­mérnökség által kiállított gödör­lap is bizonyít. Pl az ifj. Gyur­mas László gödörgazda csoport­jában dolgozó 25 kubikos 804 na­pot dolgozott s a teljesített m­unk­a fejében kapott 1208.32 P-t, vagyis napi 150 fillért. A 25 mun­kásnál a családtagok száma 107. Tehát, még ha tekintetbe vesz­­szük is a munka ínségmunka jel­legét és a rövid őszi napokat —­ amelyekkel a minisztérium szépíti a dolgot —, akkor sem lehet ezt a keresetet megfelelő­nek mondani. Végezetül pedig kérdezzük ille­tékeseket: meddig akarják még az ínségimunka jellegét fenntar­tani? Hiszen ha így haladunk, félő, hogy maholnap az aratást is ínségm­unkának tekintik. Ne ínségmunkát, hanem elegendő munkaalkalmat és tisztességes munkabért mindenkinek! A gazdasági cselédek és munkások baleset elleni biztosítása A földmívelésügyi miniszter a közelmúltban 70 000—11. 3. szám alatt rendeletet adott ki, amely­ben felhívja a községi elöljáró­ságok és az érdekelt munkaadók figyelmét arra, hogy az 1933. év­ben a gazdasági cselédeket és munkásokat baleset ellen biztosí­tani el ne feledkezzenek. A gazdasági cselédeket és mun­kásokat tudvalévően az Országos Gazdasági Munkás Pénztárnál (röviden: O. G. M.) lehet, illetve kell baleset ellen biztosítani. Bal­esetbiztosítási kötelezettség alá esik minden gazdasági (külső) cseléd, ideértve a szegődményes iparosokat (pl. uradalmi kovács, bognár, stb.), idénymunkásokat (cséplőmunkások), a vízitársula­tok munkásait. A biztosításra kötelezetteket nő­ve a bér havában kellett az elöl­­já­r­ó Vigi közegeknek házról-házra járva összeírni. Tekintve azt, hogy egy ilyen összeírás soha­sem pontos, a munkáltató gaz­dák helyesen teszik, ha a bizto­sításra kötelezetteket maguk is bejelentik, a bejelentés különben is kötelező minden cselédválto­­zásnál, ami az összeírás után esetleg bekövetkezett. Az elöljáróságok utasítást kap­tak, hogy kit vegyenek jegy­zékbe. Általános szabály, hogy aki alárendelti minőségben vala­kinél legalább egy hónapig foly­tonosan gazdasági munkát végez, azt baleset ellen kell biztosítani. Nem kell biztosítani a rövidebb időre (egy-két nap, vagy hétre) alkalmazott napszámosokat. A biztosítás szempontjából közöm­bös, várjon pénzben, vagy ter­ményben kapja-e a cseléd, vagy munkál a járandóságot, vagy pe­dig a munkaadó maga nem is gazda. A lényeg az, hogy az il­lető szorosan vett gazdasági (szántás-vetés, állatgondozás) vagy a gazdaságot előbbre vivő (tőzegtermelés, szalmapréselés) munkát végezzen. Meg kell kü­lönböztetni azonban a gazdasági cselédektől a házi (belső) cselé­deket; ilyen például a parádés­­kocsis is, ha külső gazdasági munkát (szántás-vetés-aratás, stb.) nem végez. Azok az idénymunkások, akik meghatározott időszaki mun­kára szerződnek (pl. aratás, ten­geritörés), csak az esetben bizto­sításra kötelezettek, ha az idő­szaki munka befejezése után gaz­dasági gép mellett (cséplőgép) vállalnak új munkát. Külön sza­bály rendelkezik az erdei munká­sokról, vizsgázott gépészekről, motorkezelőkről, áramfejlesztő­­telepek munkásairól, soffőrök­­ről, erdő- és vadőrökről, kerté­szeti, tejgazdasági alkalmazot­takról, úgyszintén az idénymun­kások balesetbiztosítási díjairól. Meg kell itt jegyezni, hogy az imént felsorolt munkások, ameny­­nyiben nem esnek a kötelező biz­tosítás alá, önkéntesen tagjai le­hetnek az O. G. M. Pénztárnak,­­ ugyanígy az önálló gazdák is. A gazdasági gépeknél (cséplő­gép, szántógép, stb.) alkalmazott munkásokat a géptulajdonos tar­tozik az O. G. M.-nél bebiztosí­tani. Sőt nem elég az egyszerű bejelentés. A tulajdonos köteles a községi elöljáróságok útján megfelelő nyomtatványokat be­szerezni és kitölteni. A vizsgá­zott gépészeket, ha idénymunkára fogadták fel, az Országos Társa­dalombiztosítónál kell betegség és baleset ellen biztosítani. Biz­tosítási kötelezettség alá esnek némely vízi és erdei munká­sok is. (Pl. árvízvédelmi, gát­építő, csatornaépítési munkák­nál.) 9. oldal

Next