Föld és Szabadság, 1935 (6. évfolyam, 1-9. szám)
1935-01-01 / 1. szám
1935 FÖLD ÉS SZABADSÁG Mennyit kerestek a munkások a körösladányi munkán? A gyulai folyammérnökség még az ősz folyamán megindította Körösladány mellett a harcsástoroki Körös-egyenesítési munkát. Hat községből mintegy 300 kubikost alkalmaztak itt. Fizettek 30 fillért köbméterenként, amely egységárra bizonyos távolság után pótlékot adtak, úgyhogy pl 200 méter távolságnál 64 fillérre rúgott az egységár. Ilyen távolságra földet kubikolni nem embernek való munka, de a kereset ezzel szemben olyan silány volt, hogy a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudtak benne keresni csak napi 49 fillért. A munkások emiatt bérjavítést kértek a főmérnöktől, aki azzal utasította el őket, hogy azért nem tudnak keresni, mert nem dolgoznak. Erre a munkások az alispánhoz fordultak, de így sem értek el eredményt, mert a társulat már előre bevádolta a munkásokat azzal, hogy amerikáznak. Erre a munkások egyhangúlag követelték a avítást és a munkát beszüntették. A leállás után, hogy rehelljen javítást adni, kifizették a munkásokat napi 150 fillérjével. A munkások a harmadik hetifizetés után Ianunk szerkesztőségéhez fordultak, amelyre szerkesztőségünk a földművelésügyi miniszter közbelépését kérte. A minisztérium kivizsgálta az ügyet és maga is megállapította, hogy a munkások keresete valóban meglehetősen szerény, aminek oka az, hogy a szóban lévő földnyke — a nagy szállítási távoliségről fogva — nem kubikosoknak, hanem kérdéseknak való munka és csak a nagy munkanélküliség miatt végeztetik kubikosokkal. A másik ok — a minisztérium szerint — az, hogy a panaszosok nem hivatásos kubikosok s így munkateljesítményük jóval kisebb, mint a hivatásos kubikosoké. Egyébként pedig a minisztérium úgy tudja, hogy a gyulai folyammérnöki hivatal az egységárat 2—3 hét múlva fölemelte 10—12%-kal, úgyhogy a hivatásos kubikosok megkeresnek napi 1.60—2.— pengőt, ami, szerinte elég megfelelőnek mondható. Ezenkívül még utasította a folyammérnöki hivatalt, hogy a munkabéreket további, legfeljebb 10%-kal emelje fel. A minisztériumnak ez a válasza igen szépen hangzik. Van azonban néhány passzusa, amely kiigazításra szorul. Mégpedig: 1. A kőrösladányi ú. n. harcsági átmetszés-munkálatnál dolgozó munkások igenis hivatásos kubikosok voltak. Ezt lapunk szerkesztőségében a panaszos munkások hiteles bizonyítványnyal igazolták. Az OKH bizonyítványa nemcsak ezt igazolja, hanem azt is, hogy „munkájukat a legnagyobb megelégedésünkre teljesítették“. Igaz, hogy ez 1930-ban volt, amikor még nem volt ínségmunka. 2. A munkások a 10—12%-os javítás után sem kerestek napi 160—200 fillért, amit a folyammérnökség által kiállított gödörlap is bizonyít. Pl az ifj. Gyurmas László gödörgazda csoportjában dolgozó 25 kubikos 804 napot dolgozott s a teljesített munka fejében kapott 1208.32 P-t, vagyis napi 150 fillért. A 25 munkásnál a családtagok száma 107. Tehát, még ha tekintetbe veszszük is a munka ínségmunka jellegét és a rövid őszi napokat — amelyekkel a minisztérium szépíti a dolgot —, akkor sem lehet ezt a keresetet megfelelőnek mondani. Végezetül pedig kérdezzük illetékeseket: meddig akarják még az ínségimunka jellegét fenntartani? Hiszen ha így haladunk, félő, hogy maholnap az aratást is ínségmunkának tekintik. Ne ínségmunkát, hanem elegendő munkaalkalmat és tisztességes munkabért mindenkinek! A gazdasági cselédek és munkások baleset elleni biztosítása A földmívelésügyi miniszter a közelmúltban 70 000—11. 3. szám alatt rendeletet adott ki, amelyben felhívja a községi elöljáróságok és az érdekelt munkaadók figyelmét arra, hogy az 1933. évben a gazdasági cselédeket és munkásokat baleset ellen biztosítani el ne feledkezzenek. A gazdasági cselédeket és munkásokat tudvalévően az Országos Gazdasági Munkás Pénztárnál (röviden: O. G. M.) lehet, illetve kell baleset ellen biztosítani. Balesetbiztosítási kötelezettség alá esik minden gazdasági (külső) cseléd, ideértve a szegődményes iparosokat (pl. uradalmi kovács, bognár, stb.), idénymunkásokat (cséplőmunkások), a vízitársulatok munkásait. A biztosításra kötelezetteket nőve a bér havában kellett az elöljáró Vigi közegeknek házról-házra járva összeírni. Tekintve azt, hogy egy ilyen összeírás sohasem pontos, a munkáltató gazdák helyesen teszik, ha a biztosításra kötelezetteket maguk is bejelentik, a bejelentés különben is kötelező minden cselédváltozásnál, ami az összeírás után esetleg bekövetkezett. Az elöljáróságok utasítást kaptak, hogy kit vegyenek jegyzékbe. Általános szabály, hogy aki alárendelti minőségben valakinél legalább egy hónapig folytonosan gazdasági munkát végez, azt baleset ellen kell biztosítani. Nem kell biztosítani a rövidebb időre (egy-két nap, vagy hétre) alkalmazott napszámosokat. A biztosítás szempontjából közömbös, várjon pénzben, vagy terményben kapja-e a cseléd, vagy munkál a járandóságot, vagy pedig a munkaadó maga nem is gazda. A lényeg az, hogy az illető szorosan vett gazdasági (szántás-vetés, állatgondozás) vagy a gazdaságot előbbre vivő (tőzegtermelés, szalmapréselés) munkát végezzen. Meg kell különböztetni azonban a gazdasági cselédektől a házi (belső) cselédeket; ilyen például a parádéskocsis is, ha külső gazdasági munkát (szántás-vetés-aratás, stb.) nem végez. Azok az idénymunkások, akik meghatározott időszaki munkára szerződnek (pl. aratás, tengeritörés), csak az esetben biztosításra kötelezettek, ha az időszaki munka befejezése után gazdasági gép mellett (cséplőgép) vállalnak új munkát. Külön szabály rendelkezik az erdei munkásokról, vizsgázott gépészekről, motorkezelőkről, áramfejlesztőtelepek munkásairól, soffőrökről, erdő- és vadőrökről, kertészeti, tejgazdasági alkalmazottakról, úgyszintén az idénymunkások balesetbiztosítási díjairól. Meg kell itt jegyezni, hogy az imént felsorolt munkások, amenynyiben nem esnek a kötelező biztosítás alá, önkéntesen tagjai lehetnek az O. G. M. Pénztárnak, ugyanígy az önálló gazdák is. A gazdasági gépeknél (cséplőgép, szántógép, stb.) alkalmazott munkásokat a géptulajdonos tartozik az O. G. M.-nél bebiztosítani. Sőt nem elég az egyszerű bejelentés. A tulajdonos köteles a községi elöljáróságok útján megfelelő nyomtatványokat beszerezni és kitölteni. A vizsgázott gépészeket, ha idénymunkára fogadták fel, az Országos Társadalombiztosítónál kell betegség és baleset ellen biztosítani. Biztosítási kötelezettség alá esnek némely vízi és erdei munkások is. (Pl. árvízvédelmi, gátépítő, csatornaépítési munkáknál.) 9. oldal