Föld és Szabadság, 1936 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1936-01-01 / 1. szám
2. oldal aint osztályozzák, vagy kirostálják. A földhözjuttatásnál elsősorban a vitézek jönnek számításba. Ha véletlenül olyanok is szereznek birtokot, akik a kormány szerint birtokpolitikai célból nem megfelelőek, azok bármikor kimozdíthatók. Azt hisszük, felesleges folytatni a telepítési törvényjavaslat ismertetését Pedig meg igen sok furcsán érdekes rendelkezéseket tartalmaz. De ezek már eltörpülnek amellett hogy csak azok karmának, földet, akik a téli és becsérték 30%-át, valamint a költségeket előre lefizetik. Ugyez, jó tréfát tíz veletek, földmunkások, ez a reformkormány. Egy bizonyos: ez a törvény-javaslat így ahogy van, nem oldja meg a magyar nép nagy problémáit. Akárhonnan vette a kormány, ez halvaszületett dolog. Van, vagy nincs, adolgozó magyar nép egyre megy vele. A „négymillió koldus“ kálváriája tovább tart. Ki tudja, meddig!______________________ platón terjesszük mindenütt 1 .NÉPSZAVÁT! Meghívó A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége 1936. március 22-én délelőtt 9 órai kezdettel Budapesten VII. Dob ucca 90. szám alatt (Bérmunkások székháza) tartja rendes közgyűlését, amelyre az összes működő helyicsoportjaat meghívja. A közteszítés napirendje: 1. Jelentések. 2. Az új vezetőség, választmány és számivizsgálóbizottság választása. 8. A magyar földmunkásság időszerű problémái. 4. Esetleges indítványok. A helyicsoportok és befizetőhelyek az alapszabályok 12. értelmében képviseltetik magukat A küldöttek számát és neveit legkésőbb március 15-ig be kell jelenteni a központi irodának (Budapest VII. Dob ucca 90). Testvéri üdvözlettel: « Ill. F. O. Sz. központi vezetősége és választmánya. Könyv az alföldi parasztságról Veres Péter elvtársat nem kell itt bemutatni. A Föld és Szabadság minden olvasója — ha személyesen nem is ismeri — írásain keresztül nemcsak mint osztályostársát, hanem mint tehetségénél fogva sorainkból kiemelkedő egyéniséget értékeli és szereti. Sőt mi több, újabban a p polgári sajtó is elismeri kiváló jói és publicistái tehetségét. Mi tudjuk, milyen nehéz küzdelem árán lehet eljutni odáig, ahová Veres Péter eddig eljutott A hiányos, jól-rosszul elvégzett 800 elemi iskolai előképzettség, a zsenge korban megkezdett folytonos nehéz robot, a túl hosszú munkaidő, a szegénység stb., mind olyan akadályok, amelyekkel csak igen kevesen tudnak megbirkózni. S most, hogy Veres Péternek „Az Alföld parasztsága“ című könyve megjelenése alkalmával egyes polgári lapok áradozva írtak a vérbeli parasztíróról, visszaemlékezünk ama, amikor — úgy 7—8 évvel ezelőtt — Veres elvtárs először kezdett folyóiratokba is irogatni s emiatt évekig zaklatták a csendőrök és a hatóságok. Hogy is jön ahhoz egy paraszt, hogy a közügyekbe üsse az orrát... Pedig ennek a „parasztinak eddigi élete, aki ilyen nagy utat tett meg azóta a főfoglalkozására is megmaradt parasztnak, csak azt bizonyítja, hogy mennyi rejtett szellemi érték van a parasztságban. S ha már nem is fondoskodik a polgári társadalom arról, hogy ezek az értékek érvényesülhessenek, miért akadályozza meg erőszakos módon is elindulásukat! Bizonyára azért, mert tudja, hogy az igazi tehetségek, az igazi értékek soha nem lesznek osztályuk árulói s útjuk ide vezet a szocialista mozgalomba. Veres Péter is itt volt már közöttünk, amikor írói tehetsége kifejlődött. A szocialista gondolat őt is megihlette s az Eszme nagy emberformáló ereje volt az, amely őt a további tanulásra ösztönözte. S mert a szocializmus és a szocialista mozgalom nemcsak a tömegek lelkét emeli föl, hanem az egyének szellemi és erkölcsi erejét is meghatványozza, már ezért is hinnünk kell a szocializmus legyőzhetetlenségében. Veres Péter nemcsak erkölcsében és gondolkozásában maradt hű az osztályához, hanem írásaival is. Minden írása a földmunkás és kisparaszt életéről szól. Ez a könyve, ami most megjelent, egész különleges írásmű. Kevesen gyakorolták eddig a polgári írók közül is ezt a fajta írást. A parasztregényeknek is a legtöbbje nem az igazi parasztot mutatta be. „Azok a tulajdonságok hát, amiket felsorolok, nem az egész parasztság, hanem az igazi parasztságot jelentő kis parasztság és földmunkásság — ahogy én nevezem: „rideg parasztság“ tulajdonságai“ — írja a könyv előszavában. S ez találó elnevezés, épúgy, mint a „kupéc paraszt“, amelynek létezéséről tudtunk, ismertük és ismerjük is jól ezt a típust, de Veres Péter találta el a megfelelő elnevezését. Nevesebb íróink közül talán egyedül Móra Ferenc volt az, akinek írásművészetén keresztül ismerkedett meg az olvasóközönség a rideg parasztsággal. Az egyszerű, kevésbé olvasott ember számára azonban sokkal alkalmasabb az olyan egyszerű és mégis élvezetes, gyönyörködtető leírás, amit Veres Péter használ. Nincs benne semmi mesterkéltség, hatáshajhászás, egyszerűen leírja, ilyen az alföldi paraszt és azt is, hogy miért olyan, amilyen. Veres elvtárs érdemes munkát végzett könyvének megírásával. És a magyar földmunkásság büszke lehet rá, hogy a saját soraiból való írta meg az eddig megjelent paraszt-néprajzi írások között a legjobbat, a legsikerültebbet és a legigazibbat. A könyv megrendeli:"'-" ’— új-sági FÖLD ÉS SZABADSÁG Foglalások munkásoknál A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara múlt év nyarán munkásügyi szakosztályának javaslata alapján a földművelésügyi kormányhoz intézett felterjesztésében olyan intézkedéseket kért a Kir. Kormánytól, hogy a hatóságok mindenkor vegyék figyelembe a mezőgazdasági munkásság kereseti lehetőségeit, s csak olyan élelmiszer, tehát termény, vagy állat lefoglalása legyen megengedve, ami a munkáscsaládnak az újbóli kereseti lehetőségig szükséges élelmiszerkészteten felül van birtokában. A földművelésügyi miniszter a kamara javaslatára véleményét jelentést kért az Országos Mezőgazdasági Kamarától, s annak csatolásával átírt a m. kir. Pénzügyminiszterhez, kérve, hogy az itt kétségen kívül fennforgó szociális szempontokra való figyelemmel tegye ezen kérdést meleg mérlegelés tárgyává. 1936 RENDELJE 1*1£G A MÉSZSÉGET