Föld és Szabadság, 1939 (10. évfolyam, 1-4. szám)

1939-02-01 / 1. szám

X. évfolyam. p -­1939 február hó 1. szám A mezőgazdasági népesség érdekelt védő lap. Megjelenik évente tízszer. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII, Conti ucca ' Egész évi előfizetés 1.5® pengő Egyes szám ára 16 fillér, zociáldemokrata Párt földműves tagjai Honvédelem es földrefor Mind a kettő egyszerre került napirendre. És mind a kettőt tö­kéletesen kellene megoldani. A honvédelmet is, a földreformot is. Olyan időket élünk, amikor a nemzetek közötti politikában egy rozsdás gépfegyver tölthet jelent, mint ezeresztendős igaz­ság. Ilyen körülmények között természetesen egy szisszenetnek sem szabad elhangzania az ország népének tökéletes fölfegyvérzésé és katonai kiképzése ellen. Az ellen sem lehet kifogása senki­nek. hogy a korhatárt fölemel­ték. Főleg, ha figyelembe vész- szűk. hogy Magyarországnak nemcsak a védelemre kell felké­szülnie. hanem arra is, hogy az ezeréves jusst visszaszerezze. Ebben a helyzetben a magyar politikának mindent el kellene követnie, hogy az erős magyar katonai államnak megteremtse a gazdasági alapjait is. És vájjon, törekszik-e erre a magyar politikai Nem! Egyidejűleg ugyan napirendre tűzte a földreform ügyét is, amelynek az volna a célja, hogy Magyarország agrárlakosságá­nak alsó rétegén segítsen. A kor­mány javaslata azonban ezt a eélt nem szolgálja elegendőkép­pen. Már a kiindulás sein jó. A magyar szegény földművesnép­nek nem földbérletekre, ha­nem örökföldre van szüksége. Az országnak is, a honvédelem­nek is az az érdeke, hogy a nép egyedei erős, kemény egyéniségek­ből álljanak. A bérleti rendszer, amely bizonytalanságban és füg­gőségben tartja az embereket, erre nem alkalmas. A francia forradalom, amelynek hadserege végigverte Európa minden avult államát, nem bérletet, hanem örökföldet adott a francia nép­nek. De nemcsak a külföldi példa bizonyítja az örökföld gondola­tának helyességét, hanem belföl­diek is. Magyarország három legerősebb agrárvárosa: Kecske­mét. Nagykőrös és Cegléd. És e városokban az önálló kisgazda­ságok rendszere a szokásos. Ezzel szemben például Szegednek nem volt szíve a város óriási határát odaadni a saját földművelő la­kosságának és ez a szargalnius nép ma is a bérleti rendszer mel­lett bizonytalankodik és szenved. „A magyar ember természete mellett — írja Móricz Zsigmond egyik cikkében — az látszik az egyetlen módszernek, hogy a föl­det a nép valósággal birtokba vegye és hasznosítsa. Szeged a bérlőrendszerrel gazdasági pro­letariátust termel. Kecskemét a telepítésekkel kisgazdákat épít.“ Állítom, hogy nem ismerik a földműves nép lelkét azok, akik a bérleti rendszerrel akarják Magyarország nagy problémá­ját, a földkérdést megoldani. Iga-, zán jó kedvvel és teljes igyeke­zettel a földművelő ember csak a saját, örökföldjén dolgozik. És az ország szempontjából is az a fontos, hogy a földműves nép minél tökéletesebb munkát vé­gezzen. A nagybirtok rajongói is azzal érvelnek, hogy azért szükséges a mai rendszer fönn-* tartása, mert a nagybirtok töb­bet termel és így biztositia a vá­rosok ellátását. És valószínű, hogy a bizonytalan bérleti rend­szernél tényleg többet is termel, de az örökföld-rendszerü kisgaz- dálkodásnál nem. De az örökföld rendszerű föld­reform dolgában is ki kell hang­súlyoznunk még egy rendkívül fontos szempontot. És ez az. hogy a földet nem eladni kell az arra jogos igényt tartó magyar nép­nek, hanem megfizethető áron át­adni. A nagybirtokosoknak meg kell barátkozniok azzal, a gon­dolattal, hogy nekik igazság szerint nem jár a föld teljes ér­teke. Az az érték, amit ma -a föld képvisel, nem az ő munkájuk, hanem a magyar nép megfeszí­tett munkája eredményeképpen alakult ki. A magyar politikának dönteni kell abban, hogy mi a fontosabb. A kétezernyi földbirtokos csa­lád kiváltsága, vagy ötszáz­ezernyi színmagyar földműves- család jogos érdeke. Nincs egyet­len ember Magyarországon, aki a földbirtokos-családokat tönkre akarná tenni. Esterházy János gróf, a felvidéki magyar párt ve­zére jelentette ki a magyar Fel­vidék visszacsatolása • idején, hogy ö a neki meghagyott 250 hold szántójából és hatszáz hold erdejéből fényesen megél. Est r- házy nagy feltűnést keltő kijelen­tését büszkén tette meg, pedig az ő kisajátított földjét nem is magyar földműveseknek, hanem idegeneknek osztották ki. Ezzel szemben az igazságos magyar földreform szerint a magyar- országi inammutbirtokosok földje a magyar földművelő nép birto­kába jutna. Rá kell még mutatnunk arra is, hogy az örökföld elve alapján végrehajtott földreform nagyot lendítene az ipari munkásság helyzetén is. A szegény földmű­vesből kisgazdává lett emberek házakat építtetnének. Kocsit, szerszámot vásárolnának, ember­hez méltóan ruházkodhatnának. Röviden: egy új gazdasági fej­lődés alapját vetnék meg. Mindezt nem mozdítja elő a bérleti rendszerei való kísérlete­zés. Egy angol tudós mondta nemrégen, hogy a magyar urak jobban szeretik a földjüket, mint a magyar népet. Ezt a súlyos íté­letet egy elkeseredett hangú cik­kében Herczep Ferenc is idézte. Ideje volna már. ha a magyar urak rácáfolnának az élesszemű angolra. Surányi Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék