Föld és Szabadság, 1947 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1947-01-06 / 1. szám

4. oldal FÖLD ÉS SZABADSÁG VÁLÁSZ Nagyarányú talajjavító munka kezdődött a szikes és savanyú földeken c. cikkre A „Föld és Szabadság“ 1946 december 22-i (51.) számában fenti címmel cikk jelent meg. A cikkíró a földművelésügyi minisztériumban a mesztelen szikes talajok megjavítása, vala­mint a savanyú talajok meszezése érdekében a minap tartott értekezlet megállapításaival fog­lalkozva, számos olyan ellenvetést tesz, am­ely­­lyel a szikjavítás terén nagy tájékozatlanságot árul el. Legelőször is kétségbevonja a szikjavítás eredményességét és azt kétes értékűnek tartja. Cikkéből kitűnik, hogy mint a cikke végén ta­lálóan is írja: „nem szakértő“, de nem is vett még fáradtságot arra, hogy a mésztelen szike­sek eredményes javítási módjáról maga meg­győződött volna. Úgy látszik, nincs tudomása a mésztelen szikesek javításának má­s módjáról, mint a maszezásról, mivel cikke végén a 20-as évek végén lefolyt állami meszezési akciót bí­rálja, de ezt is csak hallás alapján, mert a me­­szezéssel járó „igen­­nehéz és nagy“ földmunká­ról beszél, holott ezen eljárásnál csak a mész­­anyag szállításáról és kiszórásáról van szó. Vé­leményét egy európai hírű geológuséval igyek­szik alátámasztani, aki, mint geológus, a talaj­­javítás terén nem lehet szakértő. Mint e lap október 20-i szármában (42. szám) „Hitelt a szikesek megjavítására“ című cik­kemben részletesen kifejtettem, a mesztelen szi­kesek javítása aszerint, hogy a szikes savanyú­sága milyen mérvű, meszezéssel, avagy meszes altalajterítéssel javítható meg. Meszezéssel csak kimondottan savanyú szikesek megjaví­tása eredményes, meszes altalajterítéssel pedig mind a savanyú, mind a semleges, sőt még ked­vező összetételű, jó minőségű sárgaföld esetén a gyengén lúgos szikesek is megjavíthatók. Az altalajterítéssel (digózás) való javítási mód Békés, Szolnok vármegyékben igen elter­jedt. A gazdák részére a saját költségükön vég­zett javításokon kívül 1915 körül egymást érték a különböző kölcsönakciók a szik­javítás keresz­tülvitelére. Eckhardt-akció, megyei akció stb., majd pedig 1938 óta állami akció támogatta a tazdák szikjavítási munkáját Ezek közü­l az Hanti''akcióban már a kölcsön engedélyezése szigorúan előzetes talajvizsgálat vagyis a ta­lajadottságok feltárása alapján történt s így ezen javítások szinte kivétel nélkül eredmény­e­­­sen is végződtek. A javítás alapján elért ter­­méstöbblet, amennyiben a sárgaföld bekeverése a szántott rétegbe megtörtént és a terület már istállótrágyázva lett, a terméstöbblet átlag 47­5 mázsát tesz ki kát, holdanként. Ugyanis a ja­­vítatlan terület termése 2—4 mázsát, számítva, a javított területé pedig 6—8 mázsára vehető fel. 1942 óta a szegedi Talajtani Kísérleti Intézet a szikjavítási munka gyorsítása és a földmun­kások­­munkájának könnyítése érdekében a szik­javítást gépi úton, a kotrógépek segítségével szervezte meg. Ezen módon végzett javítással a javítás eredménye is fokozódik, mivel az alta­lajt itt nem a szikes rész alól, hanem a lehető­ség szerint a legjobb terület alól termelik ki, ami a javítást eredményesebbé teszi. Így az 1942—43. években történt javításokban 10 gazdá­nál végzett termésmegállapítások szerint a ja­vított területek 1944. évben átlag 14 mázsás búzatermést adtak kát, holdanként, ugyanakkor a ja­víta­tlan területeiken csak 3 '0 mázsa termett. A gazdák a szűk javítás eredményével annyira meg voltak elégedve, hogy már 1915 telén kér­ték az intézetet: tavasszal a munkát mielőbb indítsuk meg. Sajnos­ ez csak 1946 májusában sikerült, amikor is a gazdák anyagi támoga­tása mellett indult meg a javítási munka. Majd 1946 október 1-től bérszik javítás formájában folytatódott a javítás s a gazdák készpénzben fizették a javítási költségeket, ami kereken 500 forintot tett ki kát, holdanként. Hangsúlyoznom­ kell, hogy mind a múltban a síik javítási akcióban kézierővel, mind gépi úton végzett javításoknál a munkát mindig szigorú talajvizsgálat előzte meg. Amennyiben annak alapján a javítástól kielégítő eredmény nem volt várható, a gazda kölcsönt nem kapott, illetve a munkát el sem végeztük. Amennyiben pedig teljes értékű javulásra nem volt kilátás , a gazda mégis kívánta a munka elvégzését, a szakvélemény tudomásulvétele mellett végeztük el a javítást. Eddig még az ilyen nem teljes értékű­­javítással is a­ gazdák mindig meg vol­tak elégedve,­ mivel az intézet véleménye a ja­vítás eredményéről mindig szigorúbb volt, mint a gazdáké. Ami a szikjavítás költségeit illeti, a javítás­hoz szükséges 250—300 m* sárgaföld kitermelé­séhez és eltérítéséhez a 30-as években 250—300 m-re volt szükség. Közvetlenül a háború elején, amikor az intézet Gyormán a szikjavítási mun­kát gépi úton megindította, a munkabérek lénye­gesen magasabbak voltak, egy kát, hold javí­tása kézierővel már 1000—1200 P-be került. 1942—43-ban a gépi úton végzett javítás költsé­­­­gei (a gépek amortizációját nem számítva) elő­ször 400, majd 450—500 P-be jött. Ezen költsége­iket a gazdák hosszúlejáratú, 12 éves kölcsönnel fizették vissza oly módon, hogy 2 évig nem fizet­tek semmit, a harmadik évtől kezdve 2°/6-os kamat mellett 10 év alatt törlesztették. A rész­letek pontos fizetése esetén 7 % év után a to­vábbi részleteket, azaz a kölcsönösszeg 25%-át az állam elengedte. Az 1943. évben gépi úton végzett javítások már az első évi termés­többlettel kifizették a javítás költségét, mivel a gépek amortizációs költségeit teljesen az állam viselte. Ami az értekezleten számításba vett jelenlegi javítási költségeket illeti, az 1200 Ft-ba a gé­pek amortizációs költsége is beleértendő, amely költségek még — tekintettel arra, hogy az ak­ció részére szükséges újonnan beszerzendő gé­pek költségei pontosan nem ismertek s a jelen­legi gépeknél külön e célra készített megfele­lőbb és olcsóbb gépek kiválasztása még folya­matban van — csökkenni fognak. A fenti költ­ségekből az állam a múltban is tekintélyes részt vállalt s ezután is vállalnia kell, mivel a kb. félmillió kat. holdnyi szikes megjavítása nemcsak a gazda, hanem n épúgy az állam ér­deke is. Az intézet meglévő gépeivel végzett jelenlegi 510 Ft-os bérszak javítás költségei mel­lett a javításra sok jelentkező van, olyan gaz­dák, akik készpénzzel előre fizetik a javítás költségeit.. A szikjavítási kölcsönre azonban a kis­embereik, érdekében van szükség, akiknek nincs elegendő tőkéjük, hogy a javítást előre kifizethessék, de 2%-os kamat mellett 12 év alatt könnyen meg tudják fizetni területük ja­vítási költségeit. Tehát a cikkíró számítása helyett az évis részlet a harmadik évtől kezdve 10 évi törlesztésre. 2°/6-os kamattal 144 Ft, míg a minimálisan számított 4 mázsa termés többlet, ami még a legoszályosabb évben is megvan, 160 Ft. A gyomai gazdák azonban a javított te­rületükön már nem búzát, hanem lucernát, lu­­cernam­agot, cukorrépát, dohányt stb., szóval a búzánál több jövedelmet adó növényt termesz­tenek, ami által az évi terméstöbblet még ked­vezőbben alakul. A cikkíró összetéveszti a mesztelen szikesek területét a savanyú talajo­­éval, amelyek szin­tén meszezésre szorulnak. A mésztelen szikesek területe csak­­kb. 500 ezer kit. hold, míg a sa­vanyú ta'a'ok területe kb. 5 milliót tesz ki, így tehát a cikkíró által végzett számítás teljesen téves. Jól jegyzi meg a cikkíró, hogy a meszezéssel a legtöbb szikes nem javítható meg, mert a kb. 1 millió kat. hold szikes területből kb. 11 millió a mésztelen szikes, ezen mésztelen szikes terü­letnek csak egy bizonyos hányada a savanyú szikes, amely meszezéssel javítható. Szigorú ta­lajvizsgálat alapján végezhető eszik meszezéssel a mésztelen szikeseik javítása, mivel csak a ki­mondottan savanyú szikeseken tud a talajba kerülő szénsavas mész oldódni és így javító hatást­­ kifejteni. A semleges és azonfelüli szi­kesek javítási eredménye kétes, itt nincs vissza­­alakulás, hanem javulás elő sem áll. El kell ismerni, hogy a 20-as évek végén folyamatban volt meszezési akcióban voltak sikertelenségek, amelyek a meszezás lehetőségének még kellő, alapos ismerete hiányában egyes szakértőknél fordultak elő. Ezek azonban azóta teljesen tisz­tázódtak, mivel mind a misszezés, mind az a­­­talajterítéssel végzendő szikjavítás­ feltételeit vegyi úton teljesen felderítettük s a javítás lehetősége talajvizsgálat alapján előre megálla­pítható. A továbbiakban a cikkíró a szikeseket két csoportba osztja oly módon, hogy az elsőbe veszi azon szikeseket, amelyeknél a „szi­kisó oldott vagy oldható állapotban van jelen, amely ki­mosással eltávolítható és jó termőfölddé változ­tatható“. Az intézet kísérleteivel bebizonyítást nyert, hogy még a leghomokosabb szikes sem javít­ható meg pusztán kimosással, csupán egyidejű­leg javítóanyagok alkalmazásával, amely eset­ben a teljes átalakulás érdekében a­­ kimosás véghezvitelére alagcsövezésre is szükség van. A második csoportba osztja azon szikeseket, amelyeknél „a szikes fertőzés nem oldható álla­potban van jelen, és ahol így a javítás csak vegyi ú­ton történhetik. Ide sorolja a mésztelen szikesek meszezéssel és a mászás szikesek gím­szezé­ssel történő javítását; szerinte mindkettő igen költséges és igen ideiglenes értékű eljárás. A mésztelen szikesek javításával már az előb­biekben foglalkoztam. A meszas-szódás szike­sekből főként a kis só- és szódatartalmúak, amelyek a szántókban foltokként fordulnak elő, javítása kifizető, mivel megjavításukkal az egész tábla egyöntetű művelése lehetővé, válik. Sajnos, gipsz hiányában egyelőre ezek javítá­sára nem kerülhet sor. A szikesek javításánál valóban eredmény érhető el a szénsavval való kezeléssel, vagyis a szerves trágyázással. Ez azonban tényleg ideiglenes értékű, mivel addig tart, míg elegendő szerves trágya van a talaj­ban, míg a meszes altalajterítés, a meszezés — amihez természetesen szintén istállótrágyázás is szükséges — végleges hatású. A szikesek megjavítása helyett a cikkíró azoknak öntözőgazd­álkodással kapcsolatos bel­terjes művelést, valamint a rizstermeszést ajánlja. A kísérletekkel beigazolást, nyert, hogy a szikes gyepek tűtemlésa öntözéssel és hozzá megfelelően mért trágyázással tekinté­lyesen fokozható. Valószínű, hogy takarmány­növények, kapások stb. termesztése esetén, amennyiben a kelés sikerült a szikesen is, fo­kozható lesz öntözéssel a termés. De éppen a talaj kedvezőtlen tulajdonsága az öntözéssel még rosszabbodni fog, ami az öntözés sikeré­nek érdekében, feltétlen a szikes előzete meg­javítását teszi szükségessé. Hisz még ,a­ mész­telen, kötött, nem szikes talajok öntözésével is a tömődöttség megszüntetésére a meszezés erő­sen kívánatos. Tehát a mesztelen szikesen foly­tatandó öntözőgazdálkodásnál a szakjavítás előzetes keresztülvitele előfeltétele az eredmé­nyes termelésnek. Egyébként a szikeseken való eredményes öntözőgazdálkodásnak még sok kísérletileg tisztázandó kérdése van, amely kísérleteket mielőbb kívánatos lenne meg­indítani. A szikeseiken való rizster­­esztés lehetőségé­nek megállapítása érdekében az Intézet által végzett vizsgálatok szerint a mésztelen szike­seken eredményesen termelhető, s azóta a Tiszántúlon tekintélyes területeken termeszte­nek rizst. Ez kétségtelenül igen jövedelmező. A szikesü­k hasznosítása ezen módjának azon­ban nincs meg mindenütt a lehetősége, mivel szikes vidékeken kevés helyen áll rendelke­zésre víz. Másrészt pedig a rizstermesztés nagy vízszükséglete, amely a rendes öntözőgazdálko­dásának többszörösét teszi ki, a jelenleg ren­delkezésre álló vízforrások nem tudják kielé­gíteni. A jelenlegi rizstelepek is csak azért tarthatók fenn, mivel a gazdák bekapcsoló­dása az öntöző gazdálkodásba még igen kis mértékben történt meg, tehát saját területük öntözésére egyelőre csak kevés vizet használ­nak fel. A háború előtt a rizstermelés csak ott volt rentábilis, ahol a víz olcsó volt, vagyis ahol gravitációs víz állott rendelkezésre. Ez a jövőben valószínűleg ismét így lesz s a kül­földi versenyt csak egyes rizstelepek fogják bírni, tehát rizstermelésünk jelentősége, habár az a mésztelen szikesek igen jó hasznosítási módja, szikesen ismét csökkenni fog. Ami pe­dig a szikesek h­zstermesztéssel való feljavítá­sát illeti, össze­hasonlítva az egyetemi viszo­nyokkal, nálunk nem állja meg a helyét. Végezetül szabad legyen a cikkírónak egy ajánlatot tenni. Hogy meggyőződjük a szik­­javítás létjogosultságáról, fáradjon le Gyo­mára és hívja le mindazokat, akik abban még kételkednek, és ott személyesen kérdezze ki a gazdákat a szikjavítás eredményessége felől, mint ahogy megtették a minap dr Daniska József, a földművelésügyi minisztérium kísér­letügyi osztályának veető­je és Ebényi Gyula, a talajjavítások miniszteri biztosa is. Az a határtalan lelkesedés, amellyel a szikjavítás­ban résztvett gazdák annak eredményességéről beszámoltak s a munkálatok nagyobb arányú megindítását szorgalmazták, meggyőzte volna a cikkírót arról, hogy a tervbevett szű­kjavítási akció nem a „parasztok becsapását“ fogja szol­gálni, hanem azok boldogulását és megerősö­dését, ahogy az Gyoma-Póhalomban történt. Hogy a gazdák érdekén kívül az államnak mennyire érdekében kell ho­gy álljon a mész­telen szikesek megjavítása és attól áldozatot kímélnie nem szabad, azt a következő egyszerű számítás bizonyítja: a félmillió kát. bolduvi mésztelen szikes megjavításával évente és hol­danként minimálisan 4­0 terméstöbbletet véve fel, az kétmillió métermázsát jelent csak búzá­ban, amelyet évente elengedünk veszni mind­addig, míg ezen szikeseiket meg nm javítjuk. Prettenhoffer Imre kíséreltü­gyi főigazgató, 1947 j­annu­ár 6. Hasznos olvasmányokkal és képekkel FÖLD ÉS SZABADSÁG NAPTÁRA a dolgozó parasztság számára Szerkesztette Takács József. ÁRA 1260 FORINT

Next