Föld és Szabadság, 1948 (19. évfolyam, 1-13. szám)

1948-01-06 / 1. szám

1548 január 6. FÖLD ÉS SZABADSÁG A Myv figyelmébe Lapunk munkatársai állandóan­­járják az országot és így bőven nyílik alkalmuk vasúton utazni és napról-napra tapasztalni néhány feltűnő visszásságot. Érdekes jelenség például az, hogy míg Dunántúlon többé-kevésbé pontosak a vonatok, addig a Budapest—Szolnok—Debrecen vonalon állandó és feltűnően nagy késéssel közleked­nek a vasutak. A Budapestről kiinduló vonatok még nagy­jából pontosak, de Budapest felé haladó vasutak minden nap kivétel nélkül 2—3—5 órát késnek. Az 1713. sz. Záhony—Nyíregyháza— Debrecen—Budapesti személyvonat, amely a tiszántúliak legjobban igénybe vett vonata, mindennap több óra késéssel érkezik meg Budapestre és a közbeeső állomásokon fel­szállni akaró utasok sokszor 3—4 órát üldögél­nek a­­ fület­len, hideg várótermekben. A késés magyarázata, az, hogy a vonat kü­lönböző csatlakozásokat vár be. A csatlakozá­sok úgy érkeznek, hogy a késés már menet­­rendszerű. A nyári menetrend szerint nem volt ekkora késése­ ennek a vonatnak. A kalauzok és forgalmisták úgy igyekeznek valameny­­nyit behozni­­a késésből, hogy pillanatok alatt tovább indítják a vonatot és így nem egyszer előfordul, hogy lemaradnak a felszállni akaró utasok.­­Az ország lakosságának nagy részét kitevő tiszántúliak érdekében ajánlatos lenne, ha illetékesek ,ezt az ügyet sürgősen kivizsgálnák és rendeznék. «WVWWVWVWWWVWWUWMMAAM/WUSAAA/M/WUWWWAAAAM/WVWUII A mezőgazdasági haszon­bérleti jogviszonyról A kormány rendeletet adott ki, mely szerint az 1945—46 és az előző gazdasági évekre járó haszonbér megfizetése, vagy meg nem fizetése miatt a haszonbérleti jogviszony megszünte­téséért pert nem­ lehet indítani, a folyamatban lévő pereket hivatalból felfüggesztik, ilyen követelés érvényesítéséért végrehajtást nem szabad vezetni. Február 15-ig újabb rendeletet adnak ki a kérdés teljes rendezésére. Adómentesség a gyümölcsösökre A pénzügyminiszter 166.571/1547. P. M. számú­­ rendelete adómentességet biztosít 8 évig a szakszerűen telepített gyümölcsösök tulajdo­nosainak. Adómentességet kaphatnak még a kereske­delmi gyümölcskert tulajdonosok is abban az esetben, ha az illetékes kertészeti felügyelőség igazolja, hogy a gyümölcsöst a rendelet elő­írásainak megfelelően telepítették. WVWWMIVVWtfWVWVXAAAMVVWWVVWVWWVVtfWWVWWVSnAMVtfUVWVVV A gyümölcsös téli kezelését ismerteti a Növényvédelem és Kertészet című szaklap legújabb szám­a. Cik­keket közöl még a gyümölcsfák metszéséről, melegágyaik készítéséről, stb. A Föld és Szabad­­sá­j­ra való hivatkozással egy alkalommal a Növényvédelem toiadóhivatala, (Budapest, IV., Sörház­ utca 3.) díjtalanul­­küld mutatvány­számot a gyümölcstulajdonosoknak és kerté­szeknek. Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezete Budapest, IX., Közraktár­ u. 30. Telefon: 126-117, *127-240 200.000 hl befogadóképességű saját pincéjében : Bácsalmáson, Bátaszéken, Cegléden, Csongrádon, Hevesen, Izsákon, Jánoshal­mán, Jászberényben, Kecelen, Kecske­méten, Kiskőrösön, Kiskunhalason, Kis­­kunmajsán, Soltvadkerten, Sóstóhegyen, Szabadszálláson, Szegeden és Tiszakürtön és kb. 100.000 hl. befogadóképességű bérelt pincében az ország egész terü­letén vásárol bort . A KÖZSÉG A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRI KÖZSÉG POLITIKAI LAPJA, Felelős szerkesztő: Takács József. Szerkesztőség: Budapest VH1, Rákóczi út 43. Előfizetés egy évre 35 Ft. Egy szám ára 1.50 Ft fiatalok hetilapja Egy hónapra 1 forint Főszerkesztő Tihanyi József Csonka János Gépgyár rt. Budapest XI, Fehérvári út 50 Telefon: 258-858* Motoros kapásgu­ul motoros öntözőszivattyúk, kaphatók Kérjen ismeertetőt! Magyar Hegyvidéki Bortermelők Értékesítő Szövetkezete állami ellenőrzés alatt. Központi iroda: Budapest, IX. Közraktár utca 30. Telefon: 126—087 és 127—240 Minőségi borok értékesítése bel- és külföldön Foglalkozik termelők borainak értékesítésé­vel, berak­tározásával és kezelésével. Pincészetei: Badacsonylábdihegy Budafok Éger Sátoraljaújhely Villány Cegléd Domo­zló Gyöngy­ös-Halmaj Heves Karácsond Kecskemét-Helvécia, Kecskemét-Klábertelep Kecskemét-Szikra Márkáz Pusztamérges Viconta Bor­házak: Budapest VII. Csányi­ utca 11, IX, Ráday u. 22, IX, Soroksári út 32, Hódmezővásárhely, Makó,Mátészalka, Mosonmagyaróvár, Szeged, Pápa, MEZŐGAZDASÁGI IPAR a termelés átállítás szolgálatában (A mezőgazdasági ipari centrumok működése) ,írta: Harsány Péter. Tartalmából: a mezőgazdasági ipartelep berendezése, fel­dolgozás, konzerválás, gyümölcsbor, pálinka, ecet, tejipar, mélyhűtés és gyümölcsízek készítése. Ára: 40__forint. Vidéki megrendeléseknél kérjük az összeget + 3% forgalmi adót, portó- és csomagolási költ­séget 5960. sz. csekkszámlára előzetesen átutalni. NÉPSZA­V­A KÖNYVKIADÓ, Budapest, VII., Erzsébet, körút 17. Tel.: 220-026. 223-447.­ 3. oldal Azonnal meg kell indítani a talajvizsgálatokat A földbirtokreform és tervgazdálkodás ha­tározza meg mezőgazdasági termelésünk új fejlődési irányát, melynek gyakorlati kivite­lezésére a földművesszövetkezetek és Terv­hivatal hivatott. A hároméves terv kezdetén vizsgálnunk kell mindazokat a tényezőket, melyek föld­rajzi fekvésünk, éghajlati és talajviszo­nyainkból adódnak. Ha figyelemmel kísérjük a külföld gaz­dáinak termeléstechnikai, talajjavító és növénynemesítő eljárásainak eredményeit, rádöbbenünk arra, mennyit kell még tenni, hogy velük versenyképesek le­hessünk. Minden józanul gondolkodó ember számára világos az a tény, hogy termelésünk átállí­tása, művelési módjaink, eszközeink korszerű­sítése a legsürgősebben megoldandó probléma.­­Elsősorban az egyoldalú szemtermelés helyett munkateljesebb, intenzívebb és nagyobb ha­szonnal járó ipari, olajos-, takarmánymagvak, konyhakerti növények termelésére kell áttér­nünk. A Tervhivatalnak már most fel kell készülnie arra a közeli időre amikor az euró­pai piacokon megjelenik a kanadai és dél­amerikai búza,­hogy a magyar mezőgazdasá­got ne érje ugyanolyan megrázkódtatás, mint a harmincas években, a balettarendszer beve­­­­zetésekor. A feladat adva van, de megvalósítása nem olyan egyszerű. Mint tudjuk, a mezőgazdasági termelés eredményessége függ a talaj össze­tételétől é­s fajától, továbbá az éghajlati vi­szonyoktól. Minden­­ növénynek megvan a maga speciális talaja, melyen a legjobban díszlik és legjobb terméseredményeket adja. Az eddig termelt növények talaj- és éghajlati igényeivel m­a már minden gazda többé ke­vésbé tisztában van, de most, mikor eddigi termeléseink teljes átállítása a célunk, ismét felmerül a kérdés: miképpen tud­juk ezt gyor­san és eredményesen véghezvinni! Az eddig ismeretlen növényeknek vetés­forgóba való állítása csajt akkor jár ered­ménnyel, ha ezzel egyidőben gazdáink megismerik talajuk összetételét, termőerejét, valamint azt­, hogy mely anya­gok pótlására szorul, végeredményben hogy .silhalmasre szántóföldjű­re­,a növények s­zemjelét, söre.­rítt azt akarjuk, hogy a háromé­ves terv e legfontosabb feladatát siker koronázza, első lépés az legyen, hogy elvégezzük az egész or­szág talajának vegyvizsgálatát. Minden falu talajáról úgynevezett talaj, összetételi térképek készíthetők, ezek ösz­­szesítése alapján felállítható a járási, vár­megyei, illetőleg az országos talajtérkép. A Tervhivatal ezáltal áttekintést nyer orszá­gos viszonylatban a talajok összetételéről és — mivel az éghajlati viszonyok úgyis köz­ismertek — szakszerűen irányíthatja és támo­gathatja a mezőgazdasági termelés átállítását. Nem lehet közömbös a tervgazdálkodás sikere érdekelvén, hogy ez gyorsan és zökkenőmente­sen történik-e, vagy minden egyes gazdának külön kell kísérleteznie, próbálkozni, melyek is azok a növényfajták, amelyek földjén a legjobban termelhetők s így a legrentábili­­sabbak. « Célszerű lenne ezért, hogy a Tervhivatal kezdeményezésére és anyagi támogatásával a budapesti országos Földtani Intézet irányí­tása mellett a mezőgazdasági egyetemiek és más kísérleti intézmények tanszékei, valamint az összes közép- és alsófokú mezőgazdasági tanintézetek mezőgazdasági karának, valamint a műtrágyagyárak szakembereinek bevonásá­val végrehajtsák ezeket a talajvizsgálatokat. Csak ilyen adatok birtokában tud a Terv­hivatal célirányosan és szakszerűen bele­nyúlni a termelésbe és követelheti utasítá­sainak végrehajtását a gazdáktól. E vizsgálatok megmutatják azt is, milyen tápanyagok pótlására szorul a talaj­,tellát en­nek alapján irányíthatja a műtrágyagyárak termelését is. A műtrágya elosztását is helye­sen lehet lebonyolítani és nem fordulhat elő az, hogy a gazdák olyan műtrágyákat kalt­nak, amelyre falu­juknak esetleg nincs is szük­sége. További előny az is, hogy a vetőmagvak szétosztása és felhasználása tervszerűen tör­ténhetik é­s azonnali eredmények várhatók. A drága és kevés — esetleg külföldről beho­zott — nemesített vetőmagvak nem lassú és bizonytalan eredményű kísérletezésekre hasz­nálódnak el, hanem a megfelelő talajon mingyárt az első ízb­en meghozzák a várt eredményekül. .N.n.m. hagyhatjuk figyelmen kívül azt a szempontot sem, ha 'ilyen terme­lési­ kísérlet balul üt ki, gazdáink elkedvet­lenednek a további — számukra nézve költsé­ge* és­ ráfizetése*­* kíséri élezések­től. Ennek nemcsak helybeli visszahatása lehet, hanem kiterjedhet az egész járásra, sőt vármegye területére is és hosszú időbe telik, míg egy ilyen elő nem készített próbálkozás hatása jóvátehető. Egy-két év áll még rendelkezéseikre — vagyis a hároméves terv tartama —, hogy termelésünket átállítsuk. Hogy ez sikerüljön, a legsürgősebben meg kell indítani a talaj­vizsgálatokat s ennek alapján az okszerű tervgazdálkodás­sal az egyes gazdákon keresztül az egész ország gazdasági boldogulásának alapjait lerakni. Schmidt István

Next