Földmivelési Érdekeink, 1875 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1875-08-02 / 31. szám
272 Aratási kísérlet eredménye Temes megyében Paulison, Fehér Sándor úr birtokán f. hó 17-én. A „Földmivelési Érdekeink“ múlt évi deczember 28-án kelt 61-ik számában Fehér Sándor szakértő s buzgó gazdatársunktól megjelent czikkre vonatkozólag (ezen czím alatt „a gabonatermelés maximuma a termelő földre tett kiadások minimumával“) nem mulaszthatom el gazdatársaimmal közölni azon jegyzőkönyvnek másolatát, mely az illető bíráló tagok által szerkesztve aláíratott s kiadatott és következőleg hangzik: „Jegyzőkönyv, mely 1875. évi julius hó 17-én Pardison Temes megyében azon alkalomkor vétetett fel, a midőn Fehér Sándor találmánya szerkezetével az úgynevezett kévétkötő és azokat összehordó asztallal a paulisi nagyréti egyik földrészletében a kísérlet megtétetett. Jelen voltak az alálkottak. A földrészlet, mely a próbatételnek kitűzve volt, 100 öl hosszú és 20 öl széles, a learatandó, öszszekötendő és összehordandó búzavetés magassága és sűrűsége a vetések idei silány állását tekintetbe véve, elegendő megfelelőnek találtatott a próba megtételére. Az aratógép, melyhez a kévekötő asztal csatolva van, egy Hornsby-féle „Governor“ igen szolid erős szerkezetű gép. A kévekötő asztal 2°Г hossza 1115' széles, vas rudakkal és lánczokkal van az aratógéphez kötve, az asztal 5 kereken fekszik, mely kerekekből egy az oldalon mozoghatlan tengelyen forog, a két első kerék pedig egy derékszöggel öszszefogott tengelyen forog, de úgy, hogy a fordulásnál foroghasson, a többi két kerék pedig horizontális és verticális fordulatot tehet és követheti minden pillanatban az aratógép mozdulatait. Az egész szerkezetbe t. i. az aratógépbe és az asztalba, mely egy testnek tekinthető, 6 ökör volt befogva és 6 ember volt az egész műtétnél alkalmazva, egy ember vezette és egy ember hajtotta az igát, 4 ember pedig az asztalon működött, a kévekötés és a kévék lerakásával. A gép megindíttatván, négyszáz □ ölnyi területet 21 percz alatt learatott és ez idő alatt 52 jó nagyságú kéve köttetett és keresztbe rakatott. .Daczára annak, hogy a búzavetés össze volt kószálva, részint a férgek roncsolásai által, részint a szél által, az aratógép az asztallal együttesen tisztán dolgozott és az eredmény a várakozásnak egészen megfelelt. Magán az asztalon a kipergett buzaszem és az azon maradt rövidebb levágott kalászok, melyek különben az eddigi aratási mód szerint hasztalanul elvesztve valának, kitett öt stczet. Ha tehát a napi munkaerő és pedig 6 ember a 2 frt. 12 frt. 12 ökör ál „ 12 „ olaj......................50 kr. géproncsolás . . 5 frt. Összesen naponkint 29 frt. 50 kr. költség számittatik, és miután naponta 8, holdat könnyen learatni lehet, esik egy holdra 3 frt 6B3/4 krnyi költség, ha a kipergett búzát és kalász hulladékját, mely az idei silány termés mellett, a minimumot teszi, holdanként 20 szezére számítjuk, és annak ára fejében 1 frtot a költségből levonjuk, marad holdanként költség 2 frt. 683/4 kr. holott az idén egy hold búza learatása legkevesebb 5 frtba kerül, tehát mutatkozik nyereség minden holdra 2 frt. 313/4 kr. Ezen arány szerfölött kedvezőnek mutatkozik a gépre nézve terménydúsabb években, mert tapasztalat szerint az aratásnáli hulladék akkor holdanként legkevésbb egy p. mérőt teszen, mely az asztalon összegyüjtetvén, az aratási költséget majdnem egészen fedezi. Megjegyzendő még, hogy a kévekötő asztal gyári készítés által könnyebb szerkezetű lehet, de constatáltatott hogy Fehér Sándor találmánya az aratási munkálatokat tetemesen könnyíti és olcsóbbítja, úgy hogy minden 80 hold búza vetésre, ide nem számítva a repczét és zabot, 6 ember és 12 ökör elegendő minden munkát elvégezni. Azonkívül megpróbáltatott mai napon a Hornsby-féle „Spring balance“ nevezetű arató gép, mely két ökör által huzatván, felette könnyűnek és alkalmasnak találtatott. Kelt mint fentebb. Heinrich Nándor s. k. Fodor Péter s. k. parátyi birtokos Lázárovits Sándor s. k. szredistei birtokos. Báró Hauzer Bernárd. Heler Antal s. k. jószág felügyelő. Babits József s. k. szombolyi urad. ügyész és titkár. Weitner Ferencz s. k.“ Midőn az illetők által szakszerűen és kellő körültekintéssel teljesített aratási kísérlet, Fehér Sándor gazdatársunk helyes számításon alapuló gyakorlati intenziójának megfelelőleg az előre serdíthetett kedvező eredményt méltán kitünteti, nem lesz talán felesleges a fennt érintett czikkben foglaltakra egy kissé visszapillantani, az ott elmondottakat emlékezetünkbe visszahozni, és a jegyzőkönyv foglalatán túl egyes reflexiókba bocsátkozni, melyek a dolog érdemét még jobban kiemelik, és azt teljesen kiegészíteni hivatnak. Fehér Sándor barátunk értekezésében két pont van helyesen kitüntetve termelésünk irányadójául: a) „hogy egy bizonyos termésű szántóföldön az egységes területhez képest a lehető legnagyobb mennyiség termeltessék; b) hogy ezen lehető legnagyobb termeléshez szükségelt munka minél olcsóbban legyen előállítható. Az elsőre nézve ajánlja a sorvetést kapálással egybekötve, természetesen megfelelő s czélszerűen szerkesztett kapáló géppeli művelet mellett. Ettől azonban ezúttal el kell tekintenünk, mert jelen tárgyunk / // fejtegetéséhez nem tartozhatik. A másodikra nézve Fehér Sándor az általa módosított aratógépnek czélszerű alkalmazását ajánlotta a gazda közönségnek, minthogy ez által az aratási munka egyszer etsittetik, sok erőt, időt megkímél, s magot megtakarít. Mennyi fauukát kell végezni, míg a szal /más gabona kazalba kerül (vagy tízféle felhozatik, mint: aratás, marokszedés, kévébe kötés, keresztbe rakás, szekérre hányás , elhelyezés, összehordás, lehányás és osztagba rakás, és ez a gazdának mennyi idejébe, pénzébe kerül, azt minden practicus gazda könnyen , számíthatja. Ezen sok munka és illetőleg költség gyakran felemészti egy jó középtermés értékének nagy részét, ha véletlenül a terményárak csekélyek, vagy mérsékeltek, úgy egy a gazda vagy tulajdonos alig képes hasznot felmutatni. E részben, s különösen tekintettel a bánsági és ehhez hasonló viszonyokra, igen czélszerűnek mutatkozik Fehér Sándor úrnak aratási eljárása, mert a szalmában gazdag termést csak mintegy középen aratva, illetőleg annak termését felénél kevesebbre leszállítva, tömérdek időt, munkát és pénzt nyer meg a behordásnál és ugyanannyit a kicséplésnél, mi az egész munkálat minél olcsóbb előállíthatásánál igen nagy tekintetet érdemel, és a különbeni egész költséget bizonyosan felére leszállíthatja. Ezen tekintet természetesen csak akkor s ott lehet mérvadó, hol a szalma valóságos ballasznak tekinthető, és nem képezi a gazdaság sine qua nonját. Minthogy a tisztelt bizottság fentebbi jegyzőkönyvében kizárólag az aratási munkálat megbirálását tűzte feladatául, én részemről nem tartottam fölöslegesnek annak kapcsában a gazdaközönség figyelmében megújítani azon érveket s indokokat, melyek tisztelt barátunk s kartársunkat vezették, midőn értekezésének második pontjára nézve iparkodott annak megfejtését lehetőleg megközelíteni. A jegyzőkönyv szerinti eredmény magában is teljes méltánylást érdemel, és tisztelt barátunkat megnyugtathatja, hogy hű törekvésének sikerült egy porszemmel járulhatni a magán- és nemzeti közjólét előmozdításához. Hajnik János: FÖLDMIVÉ LESZ ÉRDEKEINK, 31. 87. A gerendási buzanemesitő telep idei eredménye. T. szerkesztő ur! A földmiv. minisztériumtól érkezett felhívás folytán a békés m. gazd. egylet elnöke