Földmivelési Érdekeink, 1875 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1875-10-18 / 42. szám
103. szám Budapest, 1875. október 18. Második évfolyam. 42. szám. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDŐ-GAZDASÁGI KÉPES HETILAP, A JAGTABORSZÍni ÖSSZES LOTERIÉSZBIZOTTSÁGOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkeszti: Máday Izidor. MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, HÉTFŐN. Légrády Testvérek. ---------------------- ---------------------A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőségnek (Budapest, V. nádor utcza II. sz.) küldendők. Hirdetések háromhasábos petitsoronként 10 kron számíttatnak. Többszöri vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. Előfizetési díj : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. „Falusi Gazdával“ együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek , úgy a hirdetések is bérmentve Légrády testvéreknek (Budapest, V. nádor-utcza 6. sz.) czimzendők. ЗГ Tartalom. A szikes és székes talajok javításáról. II. Kvaszay Jenő. — Három nap Mezőhegyesen a ló- és szarvasmarha-árverés alkalmával. Podmaniczky Geiza. — A televény anyagok pótlásáról. Benkovich Ernő. — Csabai eke- és vetőgép-verseny. — A magyar földmivelési budget. — Gazdasági tanügy. (Az erdészeti felsőbb államvizsgáról. A gazdasági tanintézetek). — Szakegyletek működése. Az aradi gazdasági egylet. A temesmegyei gazdasági egylet. Az erdélyi gazdasági egylet. A pesti lovar-egylet). —Személyi hírek. — Bel- és külföld. (A köztelki gyümölcskiállitás Székely családok telepítése. Franczia kivitel. Franczia gyümölcskivitel 1874. Tejgazdasági nemzetközi kiállítás Angol tenyészmarha-árak. A phylloxera). — Gazdasági tudósítások. (Vasmegye, Sömjén. Baranyamegye, Szt.-Löricz. Győrmegye, Győr. Sopronmegye. S.-Kál. Bács-Bodrogmegye, Omorovicz. Baranyamegye, Duna Szekcső). — Szakirodalom. (Nemzetgazdasági statistika. Mit tegyen a magyar gazda a szárazság ellen? Gazdasági szemle a bécsi közkiállitáson). — Sport. (Versenynaptár. Nevezési zárnapok. Az orsz.lgnemesitési 7-es bizottmány). — Kiállítások, versenyek, ülések, előadások határnapjai. — Üzleti hírek. — Szerkesztői üzenetek — Hirdetések. — Tárcza. A bárczaság. II Dr. Kodiczky Jenő. Előfizetési felhívás „Földmivelési Érdekeink“ 1875. évi folyamára. Lapunk szives olvasóit felkérjük, hogy lapunknak körükben uj pártolókat szerezni szíveskedjenek. Lapunk jövőre is az eddigi irányban fog haladni, és több mint százhatvanra menő munkatársai segítségével iparkodni fog a gazdaközönség rokonszenvet továbbra is kiérdemelni. Légrády testvérek, Máday Tzidor, mint kiadók, mint szerkesztő. Előfizetési árak: 2 hóra 1 frt., 3 hóra 1 frt. 50 kr., 6 hóra 3 frt., egész évre 6 frt A „Falusi ̇•»/..!ú -val együtt: 3 hóra 2 frt., 6 hóra 4 frt. egész évre 8 frt. A szikes és székes talajok javításáról. II.*) Mielőtt saját nézeteinket e tárgyra vonatkozólag összefoglalnék, egy, hazánkban még a múlt században történt kísérletről akarunk megemlékezni. Teschedik Sámuel, a szarvasi gazdasági intézetnek igazgatója, harminchét évi szakadatlan és megtörhetetlen erélyének gyümölcséről a következőket közli:**) Plébánia kertjében volt egy másodrendű (fekete) székes talaj, itt tett először kicsinyben kísérleteket, a talajt mélyen megforgatta. *) Lásd a „F. E.“ előbbi számát. **) Der Patriotische Rathgeber für den ungarischen Stadt- und Laudivirth. Pest, 1804. Ueber die Kultur und Benützung der sogenannten Székes-Fel- j der in der Gegend an der Theiss. luczernával és stájer perjével, több kerti növénnyel és különböző faju fákkal bevetette és beültette. A luczerna és perje várakozásán felül sikerült, a kerti növények mélyített talajon hasonlólag, a fákkal sokkal nehezebben ment mindaddig, míg azokat más vidékekről, jobb globájú helyekről hozatta. Kényszerítve volt a csemetét magból nevelni ezen a kemény és szívós talajon. A kísérlet fáradsággal és kiadásokkal volt összekötve, azonban a kitartás utóvégre is győzelmet aratott. Azokat a földeket, melyeket puszta szántás, boronálás, felásás és mélyítés által nem lehetett javítani, más földnemekkel, különösen gyepfölddel, homokkal, homokmárgával keverte, valamint égett kályhaagyaggal. És ezt a székes földek növelésénél fődolognak tartja, mert ilyképen a szék főhibája, a túlságos kötöttség és keménység eltávolittatik, és a talajnak szükséges lazasága éretik el, miáltal a nedvesség könnyebben behatolhat és a gyökerek jobban kiterjedhetnek. Hogy mit lehet elérni ilynemű földkeveréssel, majdnem hihetetlennek látszik. Többszöri kísérletek által, melyeknél a búzát szemenkint bizonyos távolságra vetette (ime az első búzamag-nemesitő hazánkban!) egyetlen magból 30, 40, 50, 60, 70, 80, 90 nagy, teljes kalászú bokrokat kapott s a mi még hihetetlenebbnek tűnik fel, árpabokrokat 20,95 kalászszal, a kerékrépa 6, 8, 10, 12, 15 egész 18 fontosra megnőtt. Sőt faiskolákat alapított ily kevert székes talajon. Az idegen helyről hozott csemeték öntözés és a leggondosabb ápolás mellett is két három év alatt kivesztek. Erre elkezdett szeder, alma, körte, barack, szilva, megyei magból ültetni és a kisérlet anyira sikerült, hogy midőn e tapasztalatait közzé tette, 15 ezer fa volt kertjében. Miért is különösen figyelmeztet, hogy csak hazai faiskolákkal boldogulhatunk, külföldről legfölebb nemesítési anyagot hozzunk. Mivel a megmunkált széktalajon az első nagyobb eső után újra kemény kéreg képződött, ezt reá hintett falevelekkel és porhanyó trágyával akadályozta meg. Továbbá oly növényeket iparkodott két-három évig egymásután rajta termelni, melyek apálásra szorulnak és árnyékolásukkal a földet javították, és pedig különösen dohányt, borsót, babot, lencsét, csicseri-borsót stb. A réteket őszszel és télen jól elmállott trágyával meghordta. 1793-ban körülbelül 80 szekér trágyát hordatott ki a javított székes rétekre; tudvalevőleg arra az évre következett az 1794-iki szárazság és általános terméketlenség, úgy hogy még a legjobb földek sem teremtek semmit, annál kevésbbé a székesek. Azonban a kisérlettevő réteinek a szárazság nem ártott, a mesterséges és trágyázott réteket kétszer kaszálta, és oly gazdag termést adtak, milyenre még soha nem emlékezett. A trágyából a téli nedvességgel sok tápláló anyag húzódik a földbe, a többiből pedig kéreg képződik, melyen keresztül az erős márcziusi levegő, a szelek és napsugarak sem képesek a téli nedvességet a talajból kihúzni; a fűnemek gyorsabban előbújnak, sűrűn nőnek és beárnyékolják a földet, mielőtt a száraz napok és éjek bekövetkeznének. Iván nap előtt már az egész letakarítható, úgy hogy az ekkor rendesen beálló eső a sarja növésére kedvezőleg hat. Ugyanezen réteket árnyékos fákkal, szeder és más gyümölcsfával szegélyezte körül. Igen sokat tett a székes földek javítására az anyatermészet, a legnagyobb székes rögök szétfagyasztásával. Két évig volt baja egy darab földdel, melyet sem ekével, sem ásóval, sem csákánynyal nem volt képes megmunkálni és javítani; végre jött oly tél, mikor nappal meleg, éjjel pedig erős fagyvolt, és ime a mázsányi nehéz rögek egészen szétporlódtak és 18 év óta a legszebb lóherét és kiváló jóságú kerti növényeket teremnek. A here különösen diszlik a székes földeken, és a luczernával együtt a legjobb búzaföld előkészítője. E néhány sorban foglaltuk össze egy fáradhatatlan élet tapasztalatát és sikeres eredményeit. Vajha minél számosabb követője találkoznék a Tisza és Duna mentében! Előttünk fekszik vagy száz alföldi gazdának tapasztalata a székes földek javítására vonatkozólag, kik majdnem kivétel nélkül megegyeznek abban, hogy a széktalaj sem trágyával, sem homokmeghordással tartósan nem javítható, mert csakhamar „megeszi“ azokat. Néhol a szalmás trágya mutatott sikert, máshol a homok is jótékonyan hatott a hátas helyeken, hol a víz nem gyűl össze, a Tisza iszap terekkel is jónak bizonyult. Rimler Pál úr szerint (Békés Csaba) a fekete, meglehetős homoktartalmú televény földdel való meghordás sikere — amennyire két év óta észlelhető — meglepő eredményre nyújt kilátást.“ De hogy nedves években igen jó minőségű és tűrhető mennyiségű szénát terem a székföld, abban valamennyien megegyeznek, míg szárazabb időjárásnál sokszor áprilisban és májusban is kiégnek a széklegelők. Folyó év május havában magunk is tapasztaltuk, hogy a Duna balparti medencében a székesréteken mindenütt igen szépen és roppant tömötten ásott a fű (Glyceria maritima), hol a talajvíz magasan, alig 1 — 11 a lábnyira állott, míg a dombosabb és szárazabb helyeken alig nőtt néhány ujjnyira. Mindezen tapasztalatok, de már a székesföldek vegyi és fizikai tulajdonságai is arra intenek, hogy ha e talajnemnél állandó javítást akarunk elérni, a szükséges nedvesség megtartásáról, vagy ilyennek időszerű hozzávezetéséről kell gondoskodnunk. A széknek, mint a legkötöttebb kvarcz-