Földmivelési Érdekeink, 1881 (9. évfolyam, 6-52. szám)
1881-05-30 / 22. szám
221 szám Budapest, 1881. május 30. Kilenczedik évfolyam 22. szám. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDŐ-GAZDASÁGI ÁBRÁS HETILAP, Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. «A magyar korona területén foglalkozó gazdatisztek és erdészek orsz. segély- és nyugdijegyesületének“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer, hétfőn. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Wágner László czim alatt, Budapest, Erzsébet tér 19-ik sz. küldendők. Hirdetések hathasábos petitsoronként 10 kron számíttatnak. Többszöri vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. Előfizetési díj: Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 fr A „Falusi gazdá“-val együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések is. bérmentve Légrády testvéreknek (Budapest, V., nádor-utcza 7. sz.) czimzendők. Felelős szerkesztő: Wágner László, Ury József műegyetemen a mező- és erdekgazdaságtan nyilv. rendes tanára. Tartalom: A gazdakörtől. — Nyilvános felolvasások a gazdakörben. — A kincstári telepitvényesek. — A pohánkáról. — Termeljünk hazánkban mazsolát. — Szakirodalom. — A „Gazda-kör“ levele. — Vetések állása. — Értesítés a keleti marhavész állásáról s egyéb ragályos és járványos állati betegségekről, 1881. évi május hó 7-től 15-ig. — Gazdasági tanügy. — Hivatalos közlemények. — Kiállítási ügyek.— Vidéki tudósítás. — Tudósítások az ipar-, kereskedelem- és forgalom köréből. — Különfélék. — Személyi hírek. — Nyilt tér. — Hirdetések. A Gazdakörből. A gazdakör választmánya május 11-én Somssich Pál elnöklete alatt ülést tartott. Mindenekelőtt tárgyalás alá vétetett a lánczhajózási bizottság következő indítványa, mely hosszabb vita után elfogadtatott, s az orsz. gazdasági egyesülethez áttétetett a kormányhoz való felterjesztés végett. ..A képviselőház közlekedési bizottságának javaslatára a benyújtott lánczengedélyezési törvényjavaslat mellőzésével utasíttatott a kormány, hogy a dunai láncznak államköltségen való berendezése tárgyában tanulmányokat tétessen, s a láncz behozatala tárgyában az 1880 ik évi költségvetésnél egyidejűleg tegyen előterjesztést. Ily módon a kiviteli képességünk emelésére oly fontos lánc lerakása iránt a közvélemény élénk érdeklődése mellett most már a képviselőház határozata is követelvén a lehetőleg gyors előterjesztést, azt véltük, hogy a körünkben máris behatóan megvitatott eszméket egy határozati javaslat alakjában helyes és időszerű lesz bemutatnunk. Kiindulási pontunk kiviteli képességünk emelése, s a Dunának, természetes főutunknak, teljes kihasználása; e czélra szemünk előtt áll azon tény, hogy ez olcsó kiviteli út kihasználása érdekelteinkre nézve annál teljesebb, minél meszszebb nyugatra megy fel és szemünk előtt áll azon másik igazság, hogy a hazai érdekekhez legteljesebben akkor fog az hozzásimulni, ha az állam kizáró befolyása alatt áll. Kívánatosnak tartanák mindkét előny egyesítését; ha azonban bármely szempotból e két igény egyesíthető nem volna, a lentebb kifejtett szempotok képezik azon minimumot, amelyeknek teljes garanciái nélkül a lánc nem engedélyezhető. Előre látjuk, hogy ily feltételek mellett alig lesz engedélyezés eszközölhető, s azért véltünk gondoskodni arról, hogy az állami üzemnek a nyugati parti államok eshetőleges, — bár nem remélt, — ellenséges forgalmi politikájával szemben a Duna szabadságának felhasználásával külön vontató gőzősök segítsék az ellenséges forgalmi politika akadályait legyőzni, tudniillik a magyar lánczon az ország határáig szállított árukat onnan a természetes piacukra segíteni. Kevesebb kifogásaink vannak az engedélyezés ellen addig, míg a láncz az alsó és felső Dunán fennforgó akadályok miatt csak az ország területén rakató le. Bezdán és Győr szerintünk ez idő szerint természetes végpontokul tekinthetők. Ezen pontok közt teendő le a láncz egyelőre. A feltételek közé azonban a kiegészítés szempontjából a megváltás biztosítása is beveendő, nehogy egy engedélyes társulat tétele a jövő egységes forgalmi politikájának esetleg praejudicáljon. Indítványozzuk a következők kimondását: 1. A lánczhajózás berendezésével kiindulást pontul a magyar nyerstermények kiviteli képességének lehető emelése vézessék. E czélból a lánct mindenesetre egész Dévényig rakassék le, mégpedig vagy államköltségen, vagy pedig oly módozatok mellett való engedélyezés útján, amelyek a vontatási sorrend szigorú megtartását, a tarifáknak és pedig úgy a szállítás, mint a vontatás tekintetében, a magyar kiviteli érdekekhez való teljes hozzásimulását feltétlenül biztosítják. Dévényen túl pedig a parti államok lánczrendszerének, szükség esetén pedig a Duna szabadságának felhasználásával külön beszerzendő vontató gőzösökkel, melyek épen úgy, mint a magyar láncz, a magyar állam határozott és kizárólagos befolyás alatt állanak, a magyar termények nyugati kivitele számára biztosíttatik a legolcsóbb szállítási díjtételek kedvezménye. 2. Amennyiben pedig a fentorm technikai, esetleg pénzügyi nehézségek miatt ezen összfelfogásnak a legközelebbi időben csupán egyes részletei volnának megvalósíthatók : óhajtjuk, miszerint, a lánct Bezdántól felfelé Budapesten át legalább Győrig szintén vagy egyenesen az állam által rakassék le, vagy pedig megfelelő pénzerő felett rendelkező vállalat részére engedélyeztessék, de csak oly módozatok mellett, amelyek az öszszes tarifákra az állam döntő és kizárólagos befolyását, mint szintén a vontatási sorrendet biztosítsák, ezen kívül pedig különösen fentartassék az államkincstár azon joga, hogy a beváltást bármely pillanatban előre meghatározott módozatok mellett eszközölhesse. — Gr. Apponyi Albert, gr. Károlyi Sándor, György Endre. A múlt alkalommal Türr István tábornok felolvasása szőnyegre hozta a vízhasznosítás kérdését, melyet az igazgató választmány külön bizottsághoz utastott. A bizottság tagjaivá : Türr István, Károlyi Sándor gr., Kvassay Jenő és Máday Izidor választottak meg. Szóba került ezután a tőzsdebíróságba választandó tagok ügye. Bujanovics Sándor jelenti, hogy a tárgyalások a tőzsdetanács kiküldött tagjaival megtartottak ugyan, de eredményre nem vezettek, mert a tőzsdetanács tagjai azt kívánták, hogy a gazdák előbb lépjenek a tőzsde tagjai közé, s csakis mint ilyenek választatnak a tanácsba, a tőzsdetanács tagjai megígérték ugyan, hogy a gazdák megválasztásai személyes befolyásukkal előmozdítani igyekeznek, de természetesen a megválasztást nem biztosíthatják. E jelentés után igen élénk vita fejlődött ki. A felszólalók helyeselték a bizottság eddigi eljárását és óhajtották, hogy tovább is ragaszkodjék ahoz, hogy a gazdák okvetlenül vezessenek be a tőzsdebíróságba. Ennek összegezvén a vita eredményét, felkéri a bizottságot a tárgyalások folytatására. Felkéri továbbá a külön mezőgazdasági bíróság létesítésére kiküldött bizottságot, hogy mielőbb javaslatot terjeszszen az igazgatóság elé. A május 14-én tartott választmányi ülésen dr. Gaál Jenő tett jelentést ama tanácskozásokról, melyeket a gazdakör kiküldött bizottsága a tőzsde megbízottaival folytatott a mezőgazdasági bírósági létesítése ügyében. A bizottság a tárgy fontosságának megfelelően, kellő komolysággal foglalkozik e kérdéssel, de érdemleges javaslattal csak akkor szolgálhat, ha a még mindig folyó tanácskozások eredményét ismerni fogja. Az igazgatóság tudomásul vette e jelentést, valamint a vízügyi bizottságnak azt az értesítését is, hogy javaslatát csak a legközelebbi ülésen mutathatja be. E jelentések után Somssich Pál elnök figyelmezteti az igazgatóságot, hogy a nagygyűlés megfeledkezett a számvizsgáló bizottság kiküldéséről s mivel e mulasztás pótlására nem volna érdemes közgyűlést egybehívni, kéri a jelenlevőket, hogy az igazgatóság tagjai közül négy számvizsgálót válaszszanak. A gyűlés ez indítványt egyhangúlag elfogadván, számvizsgálókul Luczenbacher Pált, Karsai Albertet, Szávoszt Alfonzt és Miklós Gyulát választotta meg. Károlyi Sándor gróf tudatja a gyűléssel, hogy a közraktári bizottság tagjává lett megválasztását egy más tisztével való összeférhetlensége miatt el nem fogadhata. Miután Desewffy Aurél gróf szintén lemondott a tagságról, helyükbe dr. Gaál Jenőt és György Endrét választotta meg az igazgatóság. Széchenyi Pál gróf azt jelenté a gyűlésnek, hogy a kör számára a Haas-féle palotában pompás helyiséget bérelt. A május 17-én ugyancsak Somssich Pál elnöklete alatt tartott ülésen, elnök mindenek előtt bejelenti, hogy Miklós Ödön legközelebb megjelent művéből több példányt bocsátott a kör rendelkezésére, melyek a tagok között fognak szétoszlatni. E.után következik tárgyalásra a vízügyi bizottság javaslata, mely következő: 1. A szabályozás ügyére nézve beható és minél nagyobb kiterjedésben megindítandó tanulmányok alapján, egységes rendszer tervszerű állapítandó meg. A fontos és évekre kiterjedő tanulmányok eszközlése czéljából vízműtani intézet állíttassák fel, mely a tanulmányokat rendszeresen folytatná. Azon szabályozási kérdésekre, melyekre nézve a tapasztalatok után már adatokkal bírunk, a kormány haladék nélkül javaslatot tegyen a teendőiret illetőleg. Ilyen kérdések nevezetesen a Tisza szabályozásánál, a szorulatok kijelölése úgy a Tiszánál, mint mellékfolyóinál, és ezek orvoslása, t. i. a kibővítések bekeblezése, erősítése, magasítása és ezek méretének meghatározása. 2. A fenálló visszásságok megszüntetése érdekében természetszerű vízvidékek vagy szerkezetek alapul vételével az ország kerületekre osztandó, tüzekhez teljes felelősség és kellő hatáskörrel felruházott kinevezett biztosok alkalmazandók. Mindenütt, ott ahol a szabályozások érdeke megkívánja, a biztosi állás külön hivatalt képezne, elegendő műszaki személyzet mellett. E biztosok mellett a szabályozásokra nézve felállítandó közeg gyakorolna felügyeletet és ellenőrzést. Tekintve a Tiszavölgy fontosságát, az itt működő biztosok felett külön a királyi biztos állana. 3. A vízjog mielőbb egy liberális elveken alapuló törvény által szabályozandó. 4. A belvizek levezetésére szolgáló csatornákra elsősorban égető szükség lévén.