Földmivelési Érdekeink, 1883 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1883-01-01 / 1. szám

Г A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Wágner László czim alatt, Budapest, Erzsébet-tér 19-ik sz. küldendők. Hirdetések hathasábos petitsoronként 10 kron számíttatnak. Több­szöri vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. 304. szám. Budapest, 1883. január 1. Tizenegyedik évfolyam 1. szám. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDŐ-GAZDASÁGI ÁBRÁS HETILAP. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. magyar korona területén foglalkozó gazdatisztek és erdészek őrsi. segély és nyugdijegyesületének* HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer, hétfőn. Előfizetési díj: Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 fr A „Falusi Gazdáival együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések is. bérmentve Légrády testvéreknek (Budapest, V., nádor-utcza 7. sz.) czimzendők.­­ Felelős szerkesztőt Wágner László, r. József műegyetemen a mező- és érd®. gazdaságtan nyilv. rendes tanára.I­ebes& Tartalom : Adatok Magyarország állategészségügyének mikénti­­ szervezéséhez. — A mezőgazdasági főtanoda. — A­­­­ranczia rendszer szerinti baromfi hizlalás. — Ne higyj az indiánus rizsnek magyarom. — Kifizeti-e ma­­­­gát a gőzekemivelés . — A Makörből. — Egye­sületi közlemények. — Tudósit­ó a keleti marha-­­ vész állásáról. — Í­zleti hetiszemk­ — Különfélék. — Hirdetések. .. olvasóinkhoz! Felkérjük lapunk azon tisztelt olvasóit, kiknek előfizetési ideje decz. hó vége­­ lejárt, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb meg­újítani, nehogy a lap rendes szétküldése fen­­akadást szenvedjen. A „FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK­ előfizetési dija: egész évre . . . « frt — kr. fél évre negyed évre 1 jj *»o A „FALUSIGAZDÁ"-val együtt: egész évre . fél évre . . .....................* „ negyedévre . •› Az előfizetési pénzeket bérmentve Légrády testvérek czime alatt (Budapest, V., nádor­­utcza 7. sz.) kérjük postautalvány­nyal be­küldeni. Adatok Magyarország állategészség­ügyének mikénti szervezéséhez. Már akkor, mikor a magas kormány az 1874. évi XX-ik törvényczikkében alapuló állami állatorvosi intézmény életbe léptetését elhatározta, nem kis adat­gyűjteményt tettem papírra oly czélból, hogy az nyilvánosságra hozva, Magyarország állategészségügyének ren­dezésénél esetleg figyelembe vétessék. Akkoriban egyszerű megyei állatorvos lévén, merészség lett volna feltennem, hogy szerény szavam nem lesz kiáltó hang a pusz­tában ; másrészről tervemet az akkori körül­ményekhez mérve, magam is túl merésznek, kivihetlennek véltem. De nem csoda: az ak­kori és a mostani körülmények között a kü­lönbség tetemes. Igazi agricultur állam vol­tunk, az vagyunk ma is , de előző időkben sokat mulasztottunk, a­melyet közelebbi idő­ben csak részben pótolhattunk, a jelenkornak jutott a feladat, hogy az ezen téren mutat­kozó hézagokat az előző idők könnyelmű és fe­lületes eljárása által ejtett réseket kitölthesse. Ki akarná tagadni, hogy a mezőgazda­sággal szorosan kapcsolatos állattenyésztés és állategészségügy terén közelmúlt időkben nem buzgólkodott senki sem, de ki tudná el­vitatni, hogy csak a legközelebb múlt idők adtak ez országnak olyan napszámosokat, a­kik úgy az állattenyésztés, mint az állategész­ségügy terén rég óhajtott avagy épen eddig még sohasem tapasztalt eredményeket tudnak felmutatni ? Hiszen renden is van az úgy, hogy nem hagyjuk a haladó időt tejünk felett észre­­vétlenül elsurranni, mint hagyták atyáink vagy nagyapáink, kik e tejjel, mézzel folyó ország „hamászati” ügyeivel vajmi keveset gondol­tak. Persze akkor egy helyen száz kövér gulya is legelt, és azon a helyen, a­hol most száz darab marha zeng, búza kalász zeng és kukoricza levél zizeg. Hajh! nagyot néztek bizonyára nagyapáink is, mikor a lépfene nyomán százával, a marhavész nyomán ezré­vel hullott a jószág, de bizony sok közülök azt mondta a czigánynyal hogy : ott döglik a hol van, a­helyett, hogy mondta volna: néz­zük meg, mint cselekszik e bajjal szemben más és cselekedjünk aként vagy még jobban mi is Akkor, mikor volt mit aprítani a tejbe - - henyéltünk ; illő hát és szükséges is, hogy most, mikor a tejünk is kevés, dologhoz lás­sunk. A földmives ásóval, kapával, a csizma­dia árral, bikicscsel, a tudomány embere ész­szel álljon síkra a magyar és a közjó érde­kében, s ha mindegyik józanul, munkakedv­vel kitartással és becsülettel dolgozand, a tél el lesz érve. Cseppekből áll a tenger, porszemekből a legnagyobb épület is. Néhány porszemnek kívánom tekinteni azon adatokat is, melyek­kel a következőkben Magyarország állat­egészségügyi szervezetének épület­tervéhez já­rulói állásomból folyó kötelességemnek ismer­tem. Legjobb meggyőződés vezetett az aláb­biakban következők összeállításával: ha téved­tem, ha sokat vagy ha keveset kívántam, mutassanak rá azok, a­kik érdekeltek és azok is, a­kik nem érdekeltek ez ügyben. Az állategészségügyi intézmény feladata. Az állatorvosi, jobban mondva az állat­egészségügyi intézmény feladata első­sorban az ország állat­állományát közönséges és ra­gályos betegségektől minden rendelkezésre álló eszközzel óvni, a fellépő betegségek ál­tal úgy az állattartásban, mint a tenyésztés­ben okozott zavarokat orvosolni; másodsorban az ország hasznos állatainak számban való szaporodását s minőségben való tökélyes­ü­lé­­sét saját eszközeivel előmozdítani; az állatok adás-verésénél előforduló, vagy más alkal­makkor felmerülő pörös eseteknél, kihágások­nál az igazságszolgáltatásnak segédkezni ; harmadsorban az emberi táplálékul szolgáló állati termények, közveszélyes betegségben szenvedő állatok és a gyepmesteri­ ügy ellen­őrzése által a közegészségügyre s az állatok­kal való bánásmód felügyelete által az állat­védelmi ügyre befolyni. Legfelsőbb hatóság és tanácsadó közegek. Az ország állategészségügyi intézményé­nek legfelsőbb fóruma a földmivelési magyar minisztérium. Tanácsadói közvetlenül: a) a miniszteri állategészségügyi előadó; b) a királyi állatorvosi tanintézet, köz­vetve : c) a vesztegintézetek felügyelője ; d) a központi és kerületi állami állat­orvosok. I. Állategészségügyi személyzet. A) A minisztériumban. Az állategészség - rendőri ügyosztály, mely áll : 1 osztály tanácsosból, 1 osztály titkárból; 1 miniszteri állategészségügyi előadóból; 2 központi állami állatorvosból; 2 fogalmazóból; 1 segéd fogalmazóból és 1 posta­kezelőből. B) A vesztegintézeteknél: 1 igazgató és egy segéd, Orsován; 1 igazgató, Vulkánban ; 1 igazgató és egy segéd, Verestoronyban; 1 igazgató Törcsvárott; 1 igazgató és egy segéd Felső-Tömösön; 1 igazgató Ó-Tánczon; 1 igazgató, Bodzán; 1 igazgató és egy segéd, Sósmezőn; 1 igazgató, Csik-Gyimesen; 1 igazgató és egy segéd, F.­Tölgyesen; 1 vesztegintézeti felügyelő és egy segéd, Brassóban. C) a­­ törvényhatóságokban, a) A kerületekben: 1-ső kerület, Besztercze-Naszód, Szol­nok-Doboka, Kolozs, Torda Aranyosmegyék részére egy kerületi állami állatorvos, szék­hellyel Kolozsvárt. 2 ik kerület, Csik, Háromszék, Brassó­­megyék részére egy kerületi állami állatorvos székhelyijel Brassóban. 3- ik kerület, Maros-Torda, Udvarhely, Kis-Küküllő megyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelylyel Maros-Vásárhelyt. 4- ik kerület, Nagy-Kükü­llő, Fogaras, Szeben megyék részére egy kerületi állami ál­latorvos, székhelylyel Nagy-Szebenben. 5- ik kerület, Alsó-Fehér, Hunyad me­­gyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelylyel Déván, esetleg N.-Enyeden. 6- ik kerület, Temes, Krassó-Szörény­­megyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelylyel Lugoson. 7- ik kerület, Bács-Bodrog, Torontál­­megyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelylyel Zomborban. 8- ik kerület, Zala, Somogy, Tolna, Baranya megyék részére egy kerületi állami állatorvos székhelylyel Kaposvárott, esetleg Pécsett. 9- ik kerület, Vas, Sopron, Moson, Győr megyék részére egy kerületi állami állat­orvos, székhelylyel Szombathelyt. 10- ik kerület, Pozsony, Nyitra, Bers megyék részére egy kerületi állami állatorvos székhelylyel Nyitrán. 11- ik kerület, Trencsén, Árva, Tu­­rócz, Zólyom megyék részére egy kerületi ál­lami állatorvos, székhelylyel T.-Szt.-Mártonban esetleg Trencsénben. 12 ik kerület, Liptó, Szepes, Sáros­megyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelyijel Lőcsén esetleg Eperjesen. 13- ik kerület, Zemplén, Abaúj-Torda, Ung megyék részére egy kerületi állami állat­orvos, székhelylyel Sátoralja-Ujhelyen. 14- ik kerület, Bereg, Mármarosme­­gyék részére e°y kerületi állami állatorvos, székhelylyel M.-Szigeten.

Next