Földmivelési Érdekeink, 1883 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1883-01-01 / 1. szám

2 15- ik kerület, Ugocsa, Szatm­ár, Szi­lágymegyék részére egy kerületi állami állat­orvos, székhelylyel N.-Károlyban. 16- ik kerület, Bihar, Arad megyék részére egy kerület állami állatorvos, székhely­lyel N.-Váradon. 17- ik kerület, Békés, Csongrád, Csa­­nádmegyék részére egy állami állatorvos, szék­helylyel Szegeden. 18- ik kerület, Pest-P.-S.-K.-Kun, Jász- N.-Kun-Szolnok megyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelylyel Szolnokon eset­leg Budapesten. 19- ik kerület, Fehér, Veszprém, Ko­márom, Esztergom megyék részére egy kerületi állami állatorvos, székhelylyel Székes-Fehér­várt, esetleg Budapesten. 20- ik kerület, Hont, Nógrád, Gömör­­megyék részére egy kerületi állami állatorvos székhelylyel Rima-Szombatban. 21- ik kerület, Borsod, Heves megyék részére egy kerületi állami állatorvos, szék­helylyel Egerben. 22- ik kerület, Szabolcs, Hajdúmegyék részére egy kerületi állami állatorvos, szék­helylyel Debreczenben. 23- ik esetleg 24-ik kerület, Budapest főváros részére egy esetleg két kerületi állami állatorvos, székhelylyel Budapesten. b) A járásokban. Az ország minden egyes járása számára egy-egy, esetleg két-két járás számára egy-egy járási állami állatorvos, székhelylyel a szol­­gabirói székhelyen. c) Szabad kir. városokban. Az ország minden egyes sz. királyi vá­rosa részére egy-egy városi állami állatorvos, székhelylyel az illető városban, d) Budapest fővárosban. A főváros számára minden egyes kerü­letei részére egy-egy városi állami állatorvos, székhelylyel természetesen a fővárosban. A vágóhíd számára egy vágóhídi fő- és al-ál­­latorvos lakással a helyszínen, egy városi fő állami állatorvos és állategészségügyi referens, hivatallal a városházban. e) Városokban és községekben. Az ország más városaiban és községei­ben tetszés szerint de egyszer mindenkorra választott és tetszés szerinti számban alkalma­zott városi és községi állatorvosok. D) Az állami ménes intézetekben és más állami birtokokban. Az eddigi rendszer marad. E) A sertés vesztegeldék­nél a belépő állomások-és szemlélő bizottságoknál. Az eddigi rendszer marad. II. Az állategészségügyi személyzet ügy- és hatásköre. 1. A községi és városi állatorvosok ügy- és hatásköre: a) Az állatoknál előforduló betegségeket a felek felszólítására gyógyítani. b) A községekben, illetőleg városokban az állatok közt fellépő ragályos kórokkal szemben a szükséges s a törvényben s ren­deletekben előirt, óvó és irtó intézkedéseket az elöljárósággal egyetértőleg foganatosítani. c) Az előbbi pontban érintett ragályos károkról s a foganatosított intézkedésekről a községi elöljáróság útján az illetékes szolga­­birói hivatalt hetenként egyszer kimutatás alakban szerkesztett írásos jelentésben ér­tesíteni. d) Marhavész, vagy arra gyanús betegü­­lési esetről az illetékes szolgaidrói hivatalt előbb jelzett módon, de minden esetben, azonnal távirati utón, vagy gyorsküldöncz által tudatni. e) Járványos alakban fellépő lépfene, tüdővész, száj- és körömfájás, rüh, himlő, takonykor (és bőrféreg), tenyészbéna­­ság és nátha-láz (influenza) eseteiről hasonló­képen azonnal jelentést tenni. f) A községi (városi) vágómarha- és hús-szemlét végezni s a vásárbizottsági szak­értő teendőit ellátni. g) Marha kataszterrel biró helyeken a törzskönyvet vezetni, a marhalevelek szabály­­szerű kiállítását ellenőrizni, a község (város) állat­létszámáról minden év deczember végén kimutatást készitni. A) Ha a község (város) vasúti rakodó állomás, az ottani teendőket ellátni. i) ki esetenkénti és heti jelentésekben foglaltakat összegezve havonként egyszer, (minden hónap utolsó napján,) a szolgabirói hivatalnak havi kimutatás alakjában beter­jeszteni. j) ki állati hullák szabályszerű eltakarí­tására felügyelni. k) Év végén egész évi működéséről s fontosabb észleleteiről rövid, de minden fel­elő végjelentést tenni.­­) Az előbbiekből önként következik, hogy hatásköréhez nem tartozó községekben (városokban) csak magán — nem hivatalos — állatorvosi teendőket végezhet, kivévén ha egyszersmind más községnek vagy városnak is ideiglenes állatorvosa. Ez eseten kívül is jogában áll azonban hatásköréhez nem tar­tozó helyeken észlelt szabálytalanságok or­voslása czéljából közvetlenül azon kerü­leti állami állatorvoshoz fordulni, a­melynek kerületéhez az illető község vagy város tar­tozik. 2. A járási állami állatorvosok ügyl­éti hatásköre. a) Szék- és illetőleg lakhelyükön mind­azon teendőket kivétel nélkül végezni, melye­ket a községi s városi állatorvosok a saját hatáskörükben végeznek. A járási állami ál­latorvos székhelyén tehát más állatorvost h­i­­vatalo­san alkalmazni nem szabad. b) A járásukban levő apa-állatokat minden évben egyszer — júniusban — az apa-állat­vizsgáló-bizottsággal egyetértve meg­vizsgálni, az alkalmasokat igazolványnyal el­látni, a nem alkalmasokat kiherélni, illetőleg kiherélésüket elrendelni. c) A járásukban levő összes állatokat évenként kétszer t. i. a legelőre hajtás és a beistállózás előtt, tehát kora tavaszkor és késő őszkor egészség tekintetében megvizs­gálni, s az eredményhez képest törvény és rendeletek alapján intézkedni, egyszersmind az őszi vizsgálatkor a­felől is meggyőződést szerezni, hogy a nem alkalmasoknak talált apa állatok kiherélése végrehajtatott, s pót­lásuk eszközöltetett-e ? d) Községeikben marhavész fellépése, vagy más ragályos betegségeknek járvá­nyosan való kitörése esetén a szolgabiró­­val vagy helyettesitével haladéktalanul ki­szállni a betegség miben létéről s a tett in­tézkedésekről meggyőződn­i, esetleg azokat a körülményekhez képes pótolni. e) A szolgabirói hivatalban összegyűlt községi és városi esetenkénti, heti, havi és évi jelentéseket és kimutatásokat saját ilynemű jelentéseik és ki­mutatásaikkal együtt, szolgabirói hivatal utján az alispáni hivatalnak azonnal, illetőleg hetenként, havonként és évenként pontosan beterjeszteni. f) A tavaszi, őszi és az apa állatszemle eredményéről jelentést készíteni s azt a vizs­gálat befejezte után szintén a szolgabirói hi­vatal utján az alispáni hivatalhoz juttatni. g) Három rendbeli körútjuk alkalmával az állattenyésztési, állattartási, legelői, istál­­lózási, égalji és kereskedelmi s termelési vi­szonyokat tanulmányozni, azokra évi jelenté­­sükben reflektálni, esetleg javaslatokat tenni. h­) ki előző pontban emlittettek legczél­­szerűbb üzése kihasználása tekintetében já­rásuk lakosságát készségesen és legjobb meg­győződésük szerint felvilágosítani. 1) Megkeresésekre, poros esetekben, mint szakértő közeg, a bíróság rendelkezésére állami. 3. A kerületi állami állatorvosok ügy- és ha­tásköre. a) A kerületükhöz tartozó alispáni hi­vataloktól kezükhöz érkezett összes állat­egészségügyi jelentéseket és időszaki kimuta­tásokat feldolgozott állapotban és a megállapított határidőben a földmivelési minisztériumhoz juttatni. b) ki állategészségügyi törvényben és rendeletekben előírtak mikénti végrehajtását folyton éber figyelemmel kisérni; rendelle­­nesésgek, mulasztások esetén orvoslás czéljából az illető alispáni hivatalt megkeresni; siker­telenség esetén orvoslásért a földmivelési mi­nisztériumhoz fordulni. c) Keleti marhavész gyanújának vagy kitörésének esetén a helyszínén haladéktala­nul megjelenni, az esetet biztosan és végleg megállapítani, s erről egy­felől az illetékes alispáni hivatalt, másfelől a földmivelési mi­nisztériumot azonnal, a­hol lehet táviratilag értesíteni, a szükséges intézkedéseket a tör­vényhatósággal egyetértőleg megtenni s végre­hajtásukat ellenőrizni. d) A földmivelési miniszteriura rendele­tét, s a törvényhatóságok és bíróságok meg­kereséseit ellátni. Ha ebben akadályozva vol­nának, e felől az akadályul szolgáló ok meg­említésével a megkereső hivatalt sürgősen értesíteni. e) A községi, városi és járási állator­vosok fennebb jelzett teendőik mikénti végre­hajtását a mutatkozó szükséghez képest egy év keretén belül előre nem jelzett időben eszközölt utazások alkalmával felülvizsgálni s a felfedezett hiányok és szabálytalanságok természetéhez képest orvoslásukról gondos­kodni. Ez irányú és egész évi működésükről naplót vezetni, s azt kimerítő jelentés kísére­tében minden év elején a földmivelési minisz­tériumhoz beterjeszteni. f) Saját belátásuk szerint meghatározott központokon az állati betegségekről, tenyész­tésről, állattartás és ápolásról életrendről és használásról neki népszerű előadásokat tar­tani, arra az érdeklődőket jó eleve meg­hívni s a tervbe vett előadást a földmivelési minisztériummal előre közölni. g) ki állategészségügy terén jónak vélt újítások, javítások, változtatások iránt felszó­lítás nélkül is a földmivelési minisztériumnak javaslatokat tenni, véleményt adni. 4. A miniszteri állattenyésztésügyi előadó és a központi állami állatorvosok ügy- és hatásköre, a­­ki állategészségügyi előadás a mi­nisztériumi állategészségügyi osztály személy­zetének és a két központi állami állatorvos­nak közreműködésével a kerületi állami állat­orvosoktól érkező hivatalos ügyeket törvény és szabályok értelmében elintézi, aztán az osztálytanácsos vagy helyettese felülvizsgá­lata alá bocsátja. b) Az állategészségügyi előadó szak­ügyekben kormány vagy miniszteri biztosként szerepel, mely esetben a titkár által helyettesittetik. c) A központi állami állatorvosok irodai teendőt végeznek. d) Szük­ség esetén miniszteri ki­küldöttként szerepelnek, mely esetben teendőiket a fogalmazók végzik. 5. A sz. kir. városok állami állatorvosainak ügy- és hatásköre. Ugyanaz, a­mi a járási állami állator­vosoké, csakhogy ők saját hatóságaik utján FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. 1. SZ.

Next