Földmívelési értesítő, 1935 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1935-03-25 / 6. szám
XLV. évfolyam. — 6. szám. Megjelenik Havonta utsza. Budapest, 1935. március 25. KIADJA A MAGYAR KIRÁLYI Kiadóhivatal. V., Kossuth Lajos-tér II. földsz., 17. sz. FOLDMIVELESUGYI MINISTER Magánelőfizetőknek egész évre _0*— Pengő. f. rr FOLDMIVELESI ERTESITO TARTALOM: Személyes ügyek. — A magyarfajta szarvasmarha tenyésztéséről. — A magyar olvasztott disznózsírnak állami árujeggyel való ellátásáról. — Az erdei szalonkára vonatkozólag fennálló tavaszi hajtóvadászati tilalom ideiglenes felfüggesztéséről. — A fűtés gazdaságosságának elbírálásához szükséges adatok összegyűjtéséről. — Legeltetési társulatok alapszabályainak jóváhagyása. — Közlemények. — Kimutatás a ragadós állati betegségek állásáról 1935 március 15-én. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi földmívelésügyi minister előterjesztésére dr. Ludányi Bay Bertalan szegedi lakos, nyugalmazott királyi járásbíró, szőlőbirtokosnak, a hazai mezőgazdaság fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréseül, a magyar királyi gazdasági főtanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1935. évi március hó 13. napján. Horthy s. k. dr. Darányi Kálmán s. k. A magyar királyi földmívelésügyi minister az 1900. évi XVII. t.-c. 28. §-a alapján szervezett Országos Állategészségügyi Tanács rendes tagjává dr. Hetzel Henrik egyetemi ny. r. tanárt 1935. évi december 31-ig terjedő időtartamra, rendkívüli tagjává pedig dr. Marcis Árpád m. kir. állategészségügyi tanácsost 1935. évi december 31-ig és dr. Hasskó Sándor egyetemi adjunktust 1937. évi december 31-ig terjedő időtartamra kinevezte. A magyar királyi földmívelésügyi minister a kecskeméti szőlészeti és borászati szakiskola igazgatóját Debski Béla m. kir. szőlészeti és borászati főfelügyelőt Kecskemét thr. város, továbbá a Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye abonyi, alsódabasi, dunavecsei, kiskőrösi, kiskúnfélegyházai és kúnszentmiklósi járásainak s végül Cegléd, Nagykőrös és Kiskúnfélegyháza megyei városoknak a közigazgatási területére a szőlészeti és borászati kerületi felügyelői teendők ellátásával megbízta. A budapesti szőlészeti és borászati kerületi felügyelőség működési területét Budapest székesfőváros, továbbá Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye váci, pomázi, biai, gödöllői, aszódi, központi, gyömrői, nagykátai, ráckevei és monori járásainak, Budafok, Kispest, Pesterzsébet, Rákospalota, Szentendre, Újpest és Vác megyei városoknak, Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyéknek s végül Jász.Nagykun-Szolnok vármegye jászsági felső járásának és Jászberény megyei városnak a közigazgatás területében állapította meg. Ezen kerületben a szőlészeti és borászati kerületi felügyelői teendők ellátásával dr. Terray Lajos m. kir. szőlészeti és borászati főfelügyelőt bízta meg. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kalocsai járási, valamint Kalocsa és Kiskunhalas megyei városoknak a közigazgatási területét a budapesti szőlészeti és borászati kerületi felügyelőségtől, a szegedi szőlészeti és borászati kerületi felügyelőséghez s végül Jász-Nagykun-Szolnok vármegye jászsági felső járásának és Jászberény megyei városnak a közigazgatási területét a nyíregyházai szőlészeti és borászati kerületi Felügyelőségtől a budapesti szőlészeti és borászati kerületi felügyelőséghez csatolta. A magyar királyi földmívelésügyi minister Szabó Mihály ideiglenes minőségű m. kir. gazdasági gyakornokot a szolgálat érdekében a szentlőrinci m. kir. téli gazdasági iskolától a jászberényi m. kir. mezőgazdasági szakiskolához áthelyezte. M. kir. földmívelésügyi minister 58.287/1934. Ill.I. számú rendelete. Pest-Pilis-Solt-Kiskún, Jász - Nagykun - Szolnok, Heves, Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs-Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített, Szatmár-Ugocsa-Bereg, Bihar, Hajdú, Békés, Baranya, Somogy vármegyék alispánjának, Debrecen és Szeged szabad kir. városok polgármesterének. A hivatalos állatösszeírás eredményéből, valamint a kir. gazdasági felügyelőségek és a szarvasmarhatenyésztő szervezetek jelentéseiből ismeretesek azok a számadatok, amelyekből kétségtelenül megállapítható az a sajnálatos körülmény, mely szerint magyar fajta szarvasmarha tenyésztésünk számbelileg évről-évre sorvad, szűkebb térre zsugorodik össze s ma már igen kis szigetet képez az a terület, ahol a magyar fajta szarvasmarhát a köztenyésztésben tiszta vérben nagyobb számban találhatjuk fel. Kétségtelen, hogy a pirostarka marha nagyobb térhódításának a múltban általában véve meg voltak az indokai még az Alföld egyes vidékein is. A termelésünkben bekövetkezett fejlődés, a piac kívánalmai tették indokolttá a hármas hasznosításra kitenyésztett jobb takarmányértékesítő fajtának a kisebb teljesítő képességű s csak az igazhatóságban kitűnő magyar fajtával szembeni bizonyos térfoglalását.