Földmívelő, 1957 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1957-10-03 / 8. szám

Afdl egymaga hetven tagot szervezett Hogyan dolgozik a gárdonyi faárugyár — Hulladék? Az nálunk alig van, mert igyekszünk mindent felhasználni mndta Ostvadal Lajos, a gárdonyi faárugyár igazgatója. (Az üzemnek nem ez a címe, de a pontos cím felér egy kisebb novella terjedelmével.) Valóban, amit a faanyagból ki lehet használni, azt kihasználják. A nagyjából ajtót, ablakot készítenek az állami gazdaságok építkezéseihez. A különböző közületek számára gyümölcsösládák tízezreit csinálják, leginkább úgynevezett bolgár almásládát és hűtőházi ládát. Mint elismerő levelek igazolják, a legszebbeket valamennyi között, és amellett talán az egész országban a leggazdaságosabban: egy köbméter fából 160— 170 darabot is, naponta körülbelül kilecszázat. Pedig elég aprólékos munka ez, hiszen egy ládához kilencféle méretben 32 darab deszkácska kelk A ládafenék az előírás szerint 12 kg teherbírású, de felemeltek benne egy 42 kg-os kislányt, a ládának meg se kotytyant, még csak meg sem lazult a szegezése. A „bőrdeszkából“ (egyik oldalán rajta van a faháncs) kerítés, a legapróbb hulladékból pedig gyümölcsfacímke lesz, havonta készül vagy három millió darab. — És ha még mindig akad hulladék ?— mondja Papp Ferenc mérnök, — abból nemsokára gyermekjátékot, építőkockát fabrikálunk. — Aztán sóvárogva hozzáteszi: — Hej, ha majd megjön a nagy „gatter* (uszoda nagyságú betonalapja már kész), és a parkettagép, akkor már csak egy gondunk lesz, fát szerezni. Igaz, hogy ez majdnem nehezebb, mint feldolgozni. A feldolgozással azonban nem lehet nogy baj az olyan üzemiben, ahol az igazgató egyik újítást „szüld” a másik után, és ahol olyan emberek dolgoznak, mint Takács Árpád, a csendesszavú párttitkár, Kohl József, a legnagyobb horizontál fűrészgép kezelője, az ötletes, minden munkára mindig kész Nyári István asztalos, a kétszeres sztahanovista Magyar József szalagfűrészes, a lelkes KISZ titkár, Szabó Gergely, vagy az üzem kedvence, „Annuskaja’ Rajner Anna adminisztrátor, aki Bucski Árpádnével együtt látja el az üzem 103 emberének ügyes-bajos dolgait. Annuska Annuskánál meg kell állni egy percre, mert ez a szénfekete hajú, huló-piruló lány, a leglelkesebb szakszervezeti tag messze a környéken, de még azon túl is. Alig két hónap alatt 70 tagot szervezett a szakszervezetbe, — akiknek egy fillér hátralékjuk sincs! — Azt hiszem — bizakodik — októberben itt már csak szervezett munkások dolgoznak. — Hogyan csinálja? — kérdezzük. — Sehogyan — szerénykedik. — Aki idejön dolgozni, annak megmagyarázom, mire jó, milyen előnyökkel jár a tagság, beszélgetek vele, megmondom, hogy legtöbben már tagok ... szóval sehogyan ... Rajner Anna sikerének nincs „titka“. Talán csak az, hogy szíves, emberi szóval beszél mindenkivel. Akinek valami bánata van, akinek segítségre van szüksége, rá bizton számíthat. Ez minden. Jaj, csak át ne szervezzenek ! Az üzem tavaly 24 emberrel kezdte, ma több mint száz van, és ha a kívánatos mértékben lehetne fejleszteni, ez a szám hamarosan megduplázódnék. Az igazgatón és a főmérnökön nem múlik, ők „kihozták” belőle amit lehetett. Az eleinte ráfizetéses üzemben, a második félévre 150 ezer forint nyereséget terveztek, de ma már 800 ezer forintnál tartanak. — Ezt ne írja meg — óvatoskodik az igazgató — mert utóbb átszerveznek, vagy elcsatolnak bennünket és akkor vége a szép terveinknek. Mégis megírtuk, mert elképzelhetetlennek tartjuk, hogy megismétlődhessenek a múlt hibái, amikor egyik átszervezés a másikat érte és aki este lefeküdt mint a gárdonyi faárugyár igazgatója, másnap — úgy lehet — a hetedik határban, mint egy szeszgyár vezetője ébredt fel. Nem, ettől ma már nem kell tartani. Aki jól végzi munkáját, munkahelyén maradhat akár az idők végezetéig. (K. E.) Rajner Anna A mi Szabolcs megyénkhez hasonló vidéken halad autónk a Román Alföldön, gyönyörű gabona, kukorica- és burgonyavetések között. Vendéglátónk, a Román Mezőgazdasági Szakszervezet Központi Bizottsága, a Helkimi Állami Gazdaság gazdasági és kulturális életével ismertet meg bennünket. Nem nagy gazdaság: 1300 hektár földön gazdálkodik, 170 állandó dolgozóval. A termésátlagok és a gépesítettség foka hasonló a mieinkhez, de olcsóbban termel, mint mi. A szakszervezeti bizottság főleg abban segíti a gazdaságvezetés munkáját, hogy olyan helyzetet teremt — különösen munkásellátási és kulturális szempontból — amely kielégíti a dolgozók igényeit, ragaszkodást vált ki belőlük a gazdasággal szemben és lelkesíti őket a több és jobb munkára. Különösen sok aktívája van a kultúrnevelési felelősnek, akinek jó munkáját igazolja, hogy a dolgozók 80 százaléka részt vesz a kultúrmunkában, tehát tagja valamilyen együttesnek. Három bizottságuk közül az egyik a művészeti munkával, a másik a könyvtári, a harmadik pedig a tömegnevelési munkával foglalkozik. 4400 kötetes könyvtár Tevékenységük arányára jellemző, hogy 7 művészeti csoportjukban mintegy 90-en vesznek részt, így tudják biztosítani hetenként mind a központban, mind az üzemrészekben a dolgozók szórakoztatását. Külön román és külön német népi tánccsoportjuk van, mivel dolgozóik nagy része német nemzetiségű. De vannak magyarnyelvű szavalók és szólóénekesek is, mivel magyarok is dolgoznak a gazdaságban. A dolgozók nemzetiségi öszszetételét figyelembe veszik. A gazdaságnak 4400 kötetes könyvtára van, melyből 200 kötet magyar, 1400 kötet német nyelvű. Az állandó dolgozóknak több mint 50 százaléka rendszeresen olvas. A könyvtáros könyvismertető előadásokat szervez, úgy, hogy rendszeres olvasóit, akiknek képességei erre megfelelnek, 11 jó könyv elolvasása után megkéri, tartson ismertetést a könyv tartalmáról. Még a nyári nagy munkák idején is üzemrészenként rendszeresen tartottak különböző politikai, tudományos, vagy ismeretterjesztő előadásokat, a szakkörök pedig szakmai oktatásokat, különböző ismeretterjesztő előadásokat szerveznek. A Román Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének kultúrnevelési tevékenységére jellemző, hogy fontossági sorrendben a szervezési feladatok után a kultúrnevelési munka következik. A központtól az üzemi szervekig mindenütt részletes munkatervek vannak a vezetők, illetve a bizottságok kezében a kultúrmunkára vonatkozóan. Ezek alapján mindenki tudja, mit kell tennie. Mindenütt figyelembe veszik a dolgozók kívánságait, a vidék hagyományait, nemzetiségeit és úgy állítják össze programjaikat, hogy a hagyományok megőrzését, továbbfejlesztését biztosítsák. Tolnai István »• • *· ÍGY TERJESZTIK A KULTÚRÁT A ROMÁN MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBEN Mindenütt tekintettel vannak a nemzetiségekre láttam kifogást. Éppen most kaptak egy tangóharmonikát is. Az egyik munkásszálláson beszélgetünk Persek Jánossal és munkacsapatával. Elsők voltak a motorfűrésznél és most a szállításnál is jól megállják a helyüket. Máskülönben az iharosi erdészettől jöttek át a kaszóiak megsegítésére. — Munka van bőven — mondja Persek elvtárs. — Hanem az étkezései egy kis baj van. Az első héten nagyon jó volt, mostanában azonban kevés is, rossz is. Mi dolgozni akarunk, nehéz ez a munka, ehhez jó étel kell. Bólintunk. Igaza van. Az irodaházban érdeklődünk a termelési eredmények után. A villanyfűrésznél Varga Lajos nyolc fős munkacsapata 13 nap alatt 351,48 köbméter FÖLDMIVELŐ a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete Lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: Szentiványi Kálmán Felelős szerkesztő: Borbás Lajos Szerkesztőség: MEDOSZ Központ. VT., Jókai u. 2—4. Terjeszti a Népakarat Lapkiadó Vállalat VII., Rákóczi út 54. Szikra Lapnyomda F. v.: Kulcsár Mihály tér termelt ki, így ők, Göndöcs József, Vass István, Joós József, Bán Lajos, Pető Gyula, Stenna József, Horváth József 6728,36 forintot kerestek. A benzinmotoros fűrésznél ugyanennyi idő alatt Kollát József és négy társa 220,73 köbméter fát termeltek ki és 4028,15 forintot kerestek. A kézi fakitermelésnél Háros János munkacsapata áll az élen. Vele dolgozik két fia, Tibor és András is, valamint Borbér János és Katona János. Ők kilenc nap alatt 110,82 köbméter fát termeltek ki. Keresetük erre az időre 2534,74 forint. A vontatások teljesítménye most van javulóban. A vasúti szállítók és felterhelők is jól megállják a helyüket. Elbúcsúzunk. Németh elvtárssal motorkerékpáron haladunk a homokba vájt úton, melyet kétoldalt erdő szegélyez. Nem is olyan régen, 12 esztendővel ezelőtt itt még herceg Festetits, Hohenlohe, a Széchenyi grófok, a báró Inkeyek és a Mándy földbirtokosok voltak az urak. Most az állam kezében van ez a hatalmas erdőterület, az állam pedig azoké is, akik ezt az erdőt megművelik. Szürkül, kora este van. A fehérfalú házak vacsoraidei kéményfüstje egyenesen száll felfelé. Nyugat felől rózsaszín az égalja. A mélyebben fekvő lápos területeket lassan ellepi a tejszínű köd ... Oravecz János INNEN - ONNAN Szeptember 24-én Pusztaszabolcson tanácskozásra ültek össze Fejér megye 20 állami gazdaságából az igazgatók, párttitkárok és VB-elnökök. Ezen az értekezleten értékelték ez évi munkájukat, meghatározták jövő évi feladataikat. Az értekezleten szerepelt a szakoktatás kérdése is. Mint a párizsi Paysan közli a C. G. T. francia szakszervezet több havi harcának eredményeként a mezőgazdasági munkások minimális bérét az ipari munkások legalacsonyabb bérével egy szintre hozták, ami 9,6 százalékos emelést jelent. A lap közli a mezőgazdasági dolgozók az ország minden részéből érkező köszönő leveleit, melyeket a C. G. T.-hez intéznek. Itt van az ősz, az erdősítés és fásítás ideje. Legtöbb állami gazdaság fahiánnyal küzd. Meglévő erdejük, fásításuk nem fedezi az épület-, szerszámfa- és tűzifaszükségletüket, az állami erdőgazdaságoknak kell erről is gondoskodniuk, az állami erdőgazdaságok kezelésében lévő erdők pedig a hazai faszükségletnek csak a felét fedezik. A hiányt importtal kell biztosítani. Súlyos teher ez népgazdaságunknak, a faimport a behozatali listán a második helyen áll. De nemcsak a kitermelt fa hasznos. A fának addig is, amíg lábon áll, fontos szerepe volt. Ugyanakkor az erdősáv által nem védett területen a termés 7—8 g között volt kát, holdanként. Érdekük tehát az állami gazdaságoknak, hogy az üzemen belüli földrendezés során kialakított nagyüzemi táblák határvonalára, utak mellé, majorok, lakótelepek körül, mezővédő erdősávokat, fasorokat telepítsenek és fásítsák a meg van a természetben. Az erdők, fásítások védik a termőtalajt a szél elfúvása ellen, lejtős területeken megakadályozzák, hogy a csapadékvíz a termőtalajt lemossa. Bebizonyított tény, hogy a szél irányára merőlegesen telepített erdősávok védelmében nagyobb a terméshozam. Az erdősávok haszna A dánszentmiklósi állami gazdaság területén összehasonlították a szabad területen és a régebben telepített erdősávok mellett betakarított termést és a következő eredményeket találták: kőgazdasági művelésre alkalmatlan, csak erdősítéssel hasznosítható parlagterületeket. Minden gazdaság területén vannak nagyüzemi művelésre alkalmatlan sarkok, egyéb kis területek, amelyek műveletlenül, csak a gyomot szaporítják, befásításukkal ezek is hasznothajtó területekké válnak. A fát meg is kell védeni! Az állami erdőgazdaságok sok százmillió facsemetét és suhángot nevelnek évenként. Ebből bőven jut az állami gazdaságoknak is, ha idejében igénylik az erdőgazdaságoktól. Az erdőgazdaságok feladata, hogy kifogástalan minőségű, egészséges facsemetéket és suhányokat juttassanak a fásítóknak. 1950 után sok állami gazdaságban nagy ütemben indult meg a fásítás. Erre az új feladatra azonban nem készültek fel kellőképpen, így történt meg pl., hogy a rajkai állami gazdaságban az 1951-től folyamatosan telepített 245 kát. hold erdősávból 190 kát. hold megsemmisült. A gondos ültetés és ápolás megszervezése mellett tehát gondolni kell a fásítások megvédésére is. A hodászi állami gazdaság fásításában sok kárt tettek a községbeli birkanyájak. A legeltetés miatt a fiatal fásítás csak sínylődik. Az ebesi állami gazdaságban árokkal védik a fásításokat, nem is tett benne kárt a legelő jószág. De nemcsak a legelő állattól kell védeni a fásításokat, gondatlanságból az emberek is sok kárt okoznak. A fásítási munka előkészítésében nagy feladatuk van a gépállomásoknak is. A termelőszövetkezetek, legeltetési bizotságok, községek és sok más közület fásításainak talajelőkészítését a gépállomások végzik. Rajtuk múlik, hogy az idejében elvégzett, legalább 35— 40 cm mélyszántással biztosítsák a földbe kerülő kis facsemeték megeredését és egészséges fejlődését. A gépállomások a mezőgazdasági jellegű munkák mellett folyamatosan végezzék a fásítások alá is a talajelőkészítést, s ne csak akkor, ha a többi munkájukkal már elkészültek. Sok gépállomás épülete pusztaságban, szabadon áll, egyetlen fa sincs a környéken, pedig a gondosan nevelt fasorok, cserjesávok megszépítik, barátságossá teszik a gépállomást és környékét. Fekete Gyula főmérnök. Az erdősáv melletti ——— Fásítani, fásítani, fásítani! Dolgozzanak össze az erdőgazdaságok, az állami gazdaságok, a gépállomások a fásítás érdekében 0— 12 m-es sávon a búzatermés 6 q 12—100 „ „ 9,6 q 100—200 „ „ „ 11,6 q 200—300 „ „ „ 10,9 q 300—390 „ „ 9,4 g Esteledik Pihegve piroslik a Nap a száraz mezőn. Ott, a falu határában, lopva, meg is áll... Felhőből font kosara súlyosan megrakott. Sóhajt... és kidob belőle, néhány csillagot. Lőrinczy Gézáné Nálunk ősszel is szép az élet! így kell kukoricát fosztani! A világszép szarvasbikát lőtt egy milotai Fariné tanítja a fiatal német vadász vendégünk Bács tanítónőt. a megyében. Exportra csomagolják az illatos nagymágocsi körtét. Szüretelnek a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban.