Földmívelő, 1959 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1959-01-04 / 1. szám
Az új nyugdíjtörvényről Az elmúlt években a dolgozókat foglalkoztató egyik legjobban vitatott kérdés a nyugdíjkérdés volt. Az 1952-es, de különösen az 1954-ben kiadott nyugdíjtörvény komoly fejlődést jelentett ugyan a nyugdíjasok ellátásának javításáéban, mégsem oldott meg olyan problémákat, mint a régi és hosszú szolgálattal rendelkező nyugdíjasok ügye. Pártunk következetes gazdaságpolitikája, a dolgozók becsületes, jó munkája, a nemzeti jövedelem alakulása tette lehetővé, hogy 1959. január elsejével az ő nyugdíjproblémáik is megoldódjanak. Az új nyugdíjtörvény figyelembe veszi, hogy a nyugdíjalapot növelő 630 millió forint a legalacsonyabb nyugdíjak felemelésére irányuljon, és így nagymértékben elősegíti a nyugdíjak egységesítését. Az új nyugdíjtörvény felemeli a nem dolgozó régi nyugdíjasok nyugdíját 25 százalékkal, de legalább 500 forintra, illetve legfeljebb 800 forintra. A nem dolgozó régi nyugdíjasoknál ez az emelés egyben a régebbi szolgálati idő elismerését is jelenti. A munkabér 100 százalékára, legfeljebb 500 forintra emelik fel azok nyugdíját, akik az 1954. évi nyugdíjtörvény alapján — alacsony keresetük miatt — munkabérük 75 százalékának megfelelő nyugdíjat kaptak. Az 1954. évi nyugdíjtörvény alapján megállapított 500 forintot elérő, de 800 forintot meg nem haladó öregségi és rokkantsági nyugdíjaknál az 1929—1945 évek között munkában töltött és igazolt szolgálati idő arányában pótlékot állapítanak meg. Az ebben a kategóriában lévő nyugdíjasok eddig munkabérük 50 százalékát kitevő törzsnyugdíjat és az ehhez járuló évi 1 százalék nyugdíjkiegészítést kapták az 1945-től munkában töltött évekre. A régi jogszabályok alapján nyugdíjazottak, ha továbbra is dolgoznak és munkabérük mellett nyugdíjukat is megkapják, munkaviszonyuk megszűnéséig az eddigiekhez hasonlóan kapják nyugdíjukat Ha munkaviszonyuk megszűnik, megkapják az 1954. évi nyugdíjtörvény alapján járó nyugdíjpótlékot. Az így emelt nyugdíjhoz jár 25 százalékos emelés, amellyel együtt a nyugdíj legfeljebb 800 forint lehet. Özvegyi nyugdíj, árvaellátás Az 1954 előtti jogszabályok alapján özvegyi nyugdíjban részesülők nyugdíját is 25 százalékkal emelik az új törvény alapján, legalább 250 és legfeljebb 400 forintig. Az özvegyi nyugdíjak emelése akkor is megtörténik, ha az özvegy jelenleg is dolgozik. Az 1954-es törvény alapján megállapított özvegyi nyugdíjakat 10 százalékkal emelik, legfeljebb 400 forintig. Az új nyugdíjtörvény lehetőséget ad arra, hogy azon özvegyek, akik saját jogon is kaphatnak nyugdíjakat, továbbra is a kedvezőbbet választhatják a kétfajta ellátás közül. Felemeli az új törvény az árvák ellátását is. A félárvák az eddigi minimális havi 100 forint helyett, 175 forint, a teljes árvák 150 forint helyett 250 forint legalacsonyabb árvaellátásban részesülnek. Az eddigi 18 forint helyett 100 forint házastársi pótlékot biztosít az új nyugdíjtörvény annak a nyugdíjasnak, akinek házastársi pótlékkal együtt nyugdíja nem haladja meg a 850 forintot. A mezőgazdasági járadékok A volt mezőgazdasági dolgozók járadékát (úgynevezett OMBI-sok) havi 80 forinttal, az özvegyekét havi 75 forinttal emeli a törvény. A mezőgazdasági járadékos az eddigi rendelkezések alapján nem kapott házastársi pótlékot. Ezt az új törvény módosítja és havonta 50 forint házastársi pótlékot juttat Szolgálati idő Igazságos különbséget teremt az új nyugdíjtörvény a hosszú szolgálati idővel rendelkezők és azok között, akik csak rövidebb ideje állnak munkaviszonyban. Az 1954-ben megjelent nyugdíjtörvény értelmében a nők 55, a férfiak 60 éves korukban jó évi szolgálati idő után jogosulttá váltak fizetésük 50 százalékát kitevő törzsnyugdíjra és az évenkénti 1 százalékos nyugdíj-kiegészítésre. E feltételek nyugdíj-rendszerünnket világviszonylatban is egyedülállóvá tették. A rövid szolgálati idő megállapítására azért volt szükség, hogy a Horthy-rendszerben gyakran munkanélküli, vagy feketelistán szereplő dolgozók is megszerezhessék a nyugdíjazáshoz szükséges időt. A felszabadulás óta több mint 13 esztendő múlt el, így nem áll fenn a veszélye, hogy nem kaphat nyugdíjat az, aki csak a felszabadulás után kezdett rendszeresen dolgozni és már elértea nyugdíjkorhatárt. Az új nyugdíjtörvény annak biztosításával, hogy 10 évi munkaviszony esetén ezután is lehet résznyugdíjat kapni , fokozatosan felemeli a teljes nyugdíjra jogosító szolgálati időt. A szolgálati idő rendezésével ezután magasabb nyugdíjat kapnak a hosszabb munkaviszonnyal rendelkezők. Az új nyugdíjtörvény az eddigi korhatárt érvényben hagyja, de az 1959-es esztendőben 14 éves igazolt szolgálati idő alapján jogosultak a dolgozók munkabérük 50 százalékban meghatározott törzsnyugdíjra, 1960-ban 15 évi, 1961-ben 16 évi szolgálati idő után jár a teljes törzsnyugdíj. A fokozatos emelkedés 1970-ig tart, évenként 1-gyel növelve az igazolandó évek számát. 1970-től 25 éves munkaviszony alapján tarthatnak teljes összegű törzsnyugdíjra igényt a dolgozók. Az 1954-es nyugdíjtörvény alapján a nyugdíjösszeg kiszámításánál a nyugdíjigény bejelentését megelőző évi átlagos keresetet kellett figyelembe venni. Sok dolgozó sérelmezte, hogy csak az utolsó munkában töltött évi kereset alapján számítják ki a nyugdíjat, amikor már az öregedés, a szervezet természetes kopása, esetleg betegség befolyásolhatja a teljesítményt. Az új nyugdíjtörvény figyelembe véve a fenti jogos észrevételeket, úgy intézkedik, hogy emeli a nyugdíjösszeg kiszámításánál figyelembe vehető évek számát. 1959-ben az utolsó két év, 1960-ban három, 1961-ben négy, továbbiakban pedig az utolsó öt év munkabérének átlagát kell figyelembe venni a nyugdíj kiszámításánál. Több év keresetének összesítése alapján az eddiginél reálisabb nyugdíjalap megállapítása lehetséges. Az új nyugdíjtörvény lehetőséget ad arra, hogy a legkisebb nyugdíj legalább 500 forint legyen. Az a dolgozó, aki legalább 10 éves szolgálati idővel rendelkezik, ezután is jogosult öregségi nyugdíjra. Törzsnyugdíja azonban annyiszor 2 százalékkal csökken, ahány év hiányzik a mindenkor szükséges teljes szolgálati időből. Nyugdíj munkaviszony esetén Az új törvény több igazságtalanságot küszöböl ki azzal, hogy a régi rendelkezést azzal szabályozza, hogy munkaviszony esetén az öregségi nyugdíj akkor folyósítható, ha a kereset nem haladja meg a havi 500 forintot. Az új nyugdíjrendelet alapján a nyugdíjak (mezőgazdasági járadékok) felemelését az Országos Nyugdíj Intézet folyamatosan hajtja végre, ezért a nyugdíjasok részéről semmiféle külön utánjárás nem szükséges. Azok a dolgozók, akik 1959. január 1-e után mennek nyugdíjba, az eddigi gyakorlatnak megfelelően a lakóhelyük szerint illetékes Szakszervezeti Társadalombiztosítási Alközpontoknál, illetve kirendeltségeknél nyújtsák be nyugdíjigényüket, amelyhez kérjék a helyi szakszervezeti bizottságok segítségét. A méhek öröme volt a mézédes kadar Rekordtermés a Villányi Állami Gazdaságban Talán még most is forrnak a mustok Villányban, mert szüretkor nem tudták hova tenni a töméntelen mennyiséget és az udvaron, kádakban gyűjtötték. Szerencsére a vörösbor eléggé bírja az ilyen megpróbáltatást, úgyis törkölyön kell erjednie. Hát most erjedhet, míg ki nem préselik, mert van bőven: 134 holdról szüreteltek, átlagban 35 mázsa termett holdanként. A villánykövesdi brigád területén még 53 mázsát is szüreteltek, s — akár hiszik, akár nem . 18 holdról 30 cukorfokos mustot szűrtek a méhecskék legnagyobb örömére, mert ami méh idetévedt, olyan dolga volt, mint a legjobb lucernáson sem! Persze ez kiugró eredmény volt, mert az átlagcukorfok „mindössze'’ 22 fokot tett ki. Csak még egy adat, hogy fogalmunk legyen, mit adtak a villányi hegyek: a terv szerint holdanként 25 vagont kellett volna szüretelniök, de 47 vagont szedtek, amellett jobbat, mint bármikor évek óta. Csuda esztendő volt! Pihennek a vesszők Most aztán kiadták minden erejüket a vesszők, minden okuk megvan a pihenésre. Nem is számítanak néhány évig ilyen termésre, pedig akár jövőre is jöhetne, mert addigra készen lesz a két nagy pincét összekötő járat, s megszűnik a gond, hova kerüljön az édes, piros must, minden borversenyek alapanyaga. Mert a borversenyről is kell írnia, aki Villányban járt, az állami gazdaságban. Huszonhatféle borral indultak a nemzetközi versenyen, ezek közül tizennégy arany, és kilenc ezüstérmet nyert. Érthető, ha büszke a munkájára Pálfy Károly igazgató, Hainer László főkertész, de büszke lehet rá Szabó András szőlészeti agronómus, főképpen pedig Wéber Imre pincemester, akinek nem kis része van abban, hogy a mustokból ilyen borok lettek. De joggal büszke a gazdaság minden egyes dolgozója is, hiszen az ő kezük munkája takarta, nyitotta, metszette, permetezte azt a kényes kadarkatövet, amely így megemberelte magát. , Mert kényes a kadarka, mint valami kisasszony. Egyik-másik hullatja virágát (szaknyelven úgy mondják: elrúgja), hiányos lesz, aprószemű marad. Van, amelyik idegenkedik a „másik nemtől“, nem akar megtermékenyülni, olyik puha szemeket terem, hogy szinte ránézni se szabad, máris lepotyog. Szóval ezer baj van vele. Annál nagyobb az öröm, amikor a tisztességesen, viselkedő, könnyen és jól termékenyülő vesszők ezreivel van dolguk. Ezeket kiválogatják, gonddal kezelik, mert belőlük lesz a jövő kadarkája. A Villányi Állami Gazdaságban három éven keresztül vizsgálták a kadarkát. Különlegesen képzett szakemberek megtekintették a töveket virágzáskor, a levél kibontakozása idején és fürtképződéskor. Az egész kadarkás területről térképet készítettek, amelyen minden egyes tövet megjelöltek, alkalmas lesz-e továbbszaporításra. Mintegy 300 ezer tőkét vizsgáltak meg alaposan, öszszesen tehát majd egymillió vizsgálatot végeztek. Most szüretkor, a minden tekintetben megfelelőnek talált és a nem ellenőrzöttekről egyaránt 30—30 mázsát szedtek, s külön préselték. Kiderült, hogy a szelektált tőkékről lekerült most fél cukorfokkal édesebb mint a másik, de az is, hogy a szelektált tőkék kétszer annyi termést hoztak, mint az ellenőrzetlenek. Tehát mindenképpen érdemes munka a szelektálás, ami egyébként további éveink bortermésének alakulásában döntő jelentőségű. A szakszervezeti munkáról És most Villányból is közöljünk néhány figyelemreméltó szakszervezeti vonatkozású adatot. A gazdaság 320 állandó dolgozója között a szervezettség százszázalékos. Az SZB tervbe vette, hogy a gazdasággal közösen Harkányban 18 személyes üdülőt épít, amit természetesen más mezőgazdasági dolgozók számára is kiadnak. Az SZB és a gazdaság a terv szerint egyaránt 50 000— 50 000 forinttal járul a költségekhez, a dolgozók egy része pedig társadalmi munkával segít. Rengeteg szép terv: kulturális rendezvények, szakmai tanfolyamok, utazások, kirándulások, sőt egy külföldi utazás is szerepel az SZB programján, s meg kell mondani: egyik életrevalóbb, mint a másik. Tárnoki Imre, az SZB elnöke úgy tudja, hogy 320 szakszervezeti tag számára két példány Földmívelő jár ... (k. e.) Wéber Imre pincemester árgus szemmel figyeli: kristálytiszta-e a villányi vörös? Ötödször lett élüzem a Hajdúsági Állami Erdőgazdaság Az év utolsó előtti napján a Hajdúsági Állami Erdőgazdaságban ünnepségre gyűltek össze a dolgozók, hogy átvegyék a minisztérium és a MEDOSZ zászlaját s az élüzem cím kitüntetést. A gazdaság kultúrtermében az ünnepséget műsor előzte meg. Az erdőgazdaság által patronált Füvész utcai általános iskolások adtak kedves műsort az ünnepelteknek, majd a megnyitó után Danszky István, az Országos Erdészeti Főigazgatóság kiküldötte adta át a zászlót és az élüzem- jelvényt. Danszky István beszédében ezeket mondotta: — Megállapítottuk a 32 erdőgazdaság sorrendjét s az öt első között ott van a Hajdúsági Állami Erdőgazdaság is. Örvendetes dolog, hogy erdőgazdaságaink nagy többsége jól dolgozik, erre nézve néhány példát szeretnék elmondani. A felszabadulás előtt az iparifa-kihozatal mindössze 13 százalékos volt, most pedig már 51 százaléknál tartunk. Ez az eredmény Európa-szerte is feltűnést kelt. Az elmúlt évet gazdaságaink 35 millió forint nyereséggel és 200 millió forint forgalmi adó befizetéssel zárták. Ezért mind a 32 gazdaságot dicséret illeti. A főigazgatóság és a MEDOSZ kitüntetését most hat üzem kapta meg: a szombathelyi, a budapesti, a nagykanizsai, a mezőföldi, a pécsi és a debreceni erdőgazdaság. Ezután átnyújtotta a főigazgatóság pénzjutalmát és az erdőgazdaság kiváló dolgozója jelvényt a gazdaság három vezetőjének: Vass Sándor igazgatónak, Lesznyák József főmérnöknek és Hajtó Imre főkönyvelőnek. Az erdőgazdaság kiváló dolgozója jelvényt kapott Oszváth Mihály anyagforgalmi előadó, Tiliczki Sándor szakelőadó, Dösvény Lajosné szakelőadó és Gábor Imre könyvelő. A kitüntetések átvétele után Vass Sándor igazgató rövid beszámolót adott a gazdaság elmúlt évéről. Megállapította, hogy az erdőgazdaság tervét 113,4 százalékra teljesítette, s 5 807 000 forint eredményt ért el. Az eredményjavulás mértéke: 1 114 000 forint. A nyereségrészesedésre 225 000 forint jut. A jók között is a legjobbak Ezután Vass igazgató dicséretben részesítette a csemetekerti dolgozókat, akik az egyik legnagyobb termelési eredményt érték el, munkájuk évi eredménye: 1 671 000 forint volt. A fahasználat és az erdőgazdaság mezőgazdasági üzemrésze is kitűnő eredményt ért el s nagymértékben hozzásegítették a gazdaságot az élüzem cím elnyeréséhez. Külön megemlítette az ebesi nagyüzemi csemetekertet, mint amelyik a legjobbak közül való, a guti erdészetet, valamint a szép eredményt elérő nagycserei és ivánkai erdészetet. Elmondotta az igazgató, hogy sok segítséget kaptak a szakszervezettől munkájuk jó ellátásához, sokat segített a MEDOSZ megyei bizottsága, különösen a dolgozók problémáinak megoldásában és a versenyszervezésben. A Hajdúsági Állami Erdőgazdaság most nyerte el ötödször az élüzem-jelvényt s egyszer már kitüntették a Minisztertanács vándorzászlajával is. Ez a sikerekben gazdag év most méltó befejezést nyert. A gazdaságnak ebben az évben 79 kiváló jelvényes és 16 kiváló okleveles dolgozója lett. Befejezésül elmondta Vass igazgató, hogy az idei év tervei nagyok, de remélik,hogy meg tudják majd valósítani, mint ahogy tavaly se vallottak kudarcot. Az első negyedéves terv teljesítése alapján bizakodva kezdik meg a naptári esztendőt is. Vass Sándor igazgató beszéde után Kovács Istvánné a MEDOSZ elnöksége nevében gratulált az erdőgazdaságnak kiváló eredményéhez. Ezután kiosztották a pénzjutalmakat, összesen 32 000forint értékben. Délután fehér asztalnál ünnepeltek a gazdaság dolgozói, ízletes ebéd és sajáttermésű bor növelte a jó hangulatot. T. T. „Aki a határban bárhol lábon álló kukoricaszárat talál, december 13-a után levághatja és elviheti” — így intézkedett a községi tanács Pakson. Bizony, jónéhány hanyag gazda akadt, akinek karácsony előtt jutott eszébe, hogy jó volna egy kis kukoricaszárat hazavinni tüzelőnek, de már egy szál nem sok, annyit sem talált földjén... Háromezer holdon rendezik a belvizet Paks határában, a Cseresznyés dűlő környékén. A kanacsi, a biritói állami gazdaság és a Paksi Halászati Tsz és számos egyéni gazda részvételével vízügyi társulást szerveztek, hogy használhatóvá tegyék a földeket. A munkálatokat a Székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság irányítja. * Moldvay Győző: Búcsúzóban "Egy papírra írtunk, ■egyféle pennával, ■egyféle kiömlő bíborszín tentával. Egy pohárból ittunk, egy cserépből ettünk, sóhajos csontokkal egy ágyon pihentünk. Bús örömök terén így egy testté lettünk ,ha kések megszúrtak 1 egy sebből véreztünk. Most betelt az árkus! 1 Kiszáradt a tenta! IElfogyó tentával ! elkopott a penna! I összetört poharunk, s cserepünk is csempe. Kígyó-magány kúszik a kihűlő helyedre. S aki test testedből, véred rokon vére, olthatatlan sebet csókoltál szívére! Hozzászólás a Nyugatbükki Erdőgazdaság versenyfelhívásához Az erdőgazdaság versenykezdeményezését dicséretesnek tartom, de nem helyes, hogy valamennyi erdőgazdaságra ki akarja terjeszteni a versenyt. A jól bevált versenyforma az, amikor az egymáshoz közel fekvő, vagy a szomszédos erdőgazdaságok versenyeznek egymással. A verseny legfőbb célkitűzései — véleményem szerint — egyrészt az élüzem célkitűzések, másrészt a közelmúltban lezajlott országos tanácskozás határozatában foglaltak legyenek. Azt kell elérni, hogy a versenyben erdészetek és egyes erdőkerületek versenyezzenek. A legjobb erdészet, a legjobb erdészkerület részére vándorzászlót, esetleg pénzjutalmat kell kitűzni. A versenyben álló két erdőgazdaság létesítsen vándorzászlót, amit a negyedévenkénti értékelésnél az első helyezett kapjon. Az értékelés módjában előre meg kell állapodni. A dolgozók részére úgy kell a versenyfeladatokat meghatározni, hogy azok egyúttal a „kiváló dolgozó” kitüntetés célkitűzései is legyenek. Ugyanakkor helyes, ha pénzjutalmat is kapnak a versenyben jó eredményt elérők. Nagyobb jutalmat kellene biztosítani az egyes munkakörökben kiváló dolgozóknak (pl. a legjobb motorfűrészes számára.) A versenyfeltételek között nemcsak mennyiségi, de minőségi feltételeknek is szerepelni kell. Ha az ilyen, vagy ehhez hasonló szempontok figyelembevételével szervezzük a verseny-, mozgalmat, erdőgazdaságainkban feltétlenül javul a munka. Az elért sikereket, a kiváló dolgozókat népszerűsíteni kell. Ehhez nyilvánosság szükséges. Sokat tehet a népszerűsítés érdekében az üzemi híradó, vagy ha ez nincs, sokszorosított versenytájékoztató. A Nyugatbükki Erdőgazdaság versenyfelhívásának van egy gyenge pontja: nem lehet tudni, mi az oka a fakitermelésben foglalkoztatott gépek terv alatti teljesítésének. Az erdőgazdaság ez időszerint 29 motorfűrésszel és 8 agregátorral rendelkezik. Ezzel szemben iskolán kiképzett, gépkezelője a jelenleg iskolán lévő három fővel együtt mindössze 13 van. Ebből világos, hogy hozzá nem értők dolgoznak a gépek többségével. Ezen úgy lehet változtatni, hogy a jövőben minden tanfolyamra küldeni kell gépkezelőket és a béralapon belül megfelelő pótlékot kell adni az iskolát végzetteknek. Nemes József, a MEDOSZ Erdészeti Szakosztálya tagja.