Földmívelő, 1961 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1961-01-01 / 1. szám

Újévi nyilatkozatok 0 (Folytatás az 1. oldalról.) vagyok, maradéktalanul telje­sítettük a tervet. — A KISZ kongresszusa sok tanulságot hozott a számomra — mondja a fiatal brigádveze­tő — csak kettőt akarok meg­említeni: az egyik a tanulással függ össze. A­ gépállomás RS— 09 típusú univerzális német traktort kapott. Ha nem tanul­mányoztam volna leírását, ha nem töltöttem volna a gép mellett annyi időt, kiismerve minden csinját-binját, aligha tudtam volna úgy kezelni, vagy brigádom többi tagjának el­magyarázni, ahogy szükséges. A másik tanulság, amit a KIRZ-kongresszusból levon­tam, hogy a tsz-ek nagyon nél­külözik a fiatalokat. Én sokat dolgozom a termelőszövetkeze­teknek és azon vagyok, hogy minél több hozzám hasonló fiatallal megkedveltessem a mezőgazdasági munkát. — Nemrégen nősültem, szé­pen berendezett lakásom, tele­vízióm van, munkahelyemre motorkerékpáron járok. Az új esztendőben régi álmom sze­retném megvalósítani: felesé­gemmel Csehszlovákiába aka­runk utazni. Ez lenne első kül­földi utunk. Szeretném vi­szontlátni a felvidéket, hiszen ott születtem, s ugyanakkor szeretném kicsit közelebbről megismerni a fejlett cseh gép­ipart. Talabos Gáborné A MEDOSZ Tolna megyei bizottságának adminisztrátorát gépelés közben találjuk. Ismert személyiség, kedvessége, munkabírása közismert, ő a megyebizottság kedves Magdikája, aki minden feladattal megbirkózik, már pedig munkája ezer akad. Reggel, ha kell, korábban bejön nemegyszer, önállóan levelez, színes-lélekkel végzi munkáját, érti, szereti munka­körét. Amikor a jövő évi tervekről, vágyakról és elképzelésekről­ esik szó, ezt mondja: — Az elkövetkező év nekem mindenképpen nagyfontossá­gú, hiszen abból a tanulási vágyból, amely a megyebizottságon­­ uralkodik — mert itt mindenki tanul — én­­sem maradhatok­ ki, úgy terveztem és határoztam, hogy a közgazdasági techni­kum levelező hallgatója leszek. Feltétlenül el akarom végezni ezt az iskolát, szeretnék érettségit tenni, hiszen ez munkámat megkönnyítené. Különben is érzem az iskola hiányát, jó és hasznos lesz számomra a továbbtanulás. Ez az első vágyam. — A második­ — ami velem együtt­ még nagyon sok em­ber óhaja — a lakás. Szüleimmel élünk együtt, nehezen és szűkösen, de remélem, végre ez év első felében teljesül a vá­gyunk, hogy beköltözhetünk az ígért lakásba két gyermekünk­kel, Magdival és Gabival. Ha ez valóra válik, minden további terv a lakás szépítése, bebútorozása, s lemondunk a harmadik álomról a külföldi utazásról, különben is 1960-ban férjemmel jártunk a Szovjetunióban. Az idén a Balatonon szeretnénk nyaralni a gyerekekkel együtt. Talán sok is ennyi kívánság egy évre, de remélem, a tervek valóra válnak. Én azon le­szek, hogy mind megvalósuljon. Nagy Sándor a Mezőföldi Erdőgazdaság szakszervezeti bizottságának titkára ezeket mondja: — Az új évben a szakszer­vezeti bizottság célul tűzi ki a termelékenység növekedé­sét, az önköltség csökkentését és a munkásvédelem további fokozását. Ez,­ utóbbiban igen szép eredményt értünk el már eddig is. Lényegesen csökkent a balesetek száma. Nemrégi­ben 5000 forint céljutalmat tűztünk ki a balesetek további csökkentésére. Munkásvédel­mi őrséget szerveztünk, ez azt jelenti, hogy minden egyes munkahelyen egy karszalag­gal ellátott dolgozó segít a műszaki vezetőnek a munkás­­védelmi intézkedések fokozott betartására. Egy másik fel­adatunk, hogy 1961-ben to­vább fejlesszük a szocialista munkabrigád címért harcoló csapatok létszámát. Jelenleg csak 4 brigád küzd nálunk e kitüntető címért. Szervezett­ségünk jelenleg 96,4 százalé­kos. Reméljük, hogy ebben az évben megközelítjük a 100 százalékot. — Azt hiszem, sok ember vágyát mondom ki, amikor arról beszélek, hogy én is, la­­kás­t­,kéretnék szítani­ Székes­fehérvárott. Soponyáról járok be, s a reggeli felkeléssel nincs is baj, de rendszeresen 11-kor, éjfélkor kerülök haza. Ez az állapot évek óta tart s most már jó lenne, ha nekem is jutna lakás. Szakszervezeti funkcionárius vagyok, eddig is türelemmel vártam, ezután is várni fogok, tudom, hogy előbb-utóbb megoldódik a la­kás­kérdés, de azért ez az igazság, a jövő esztendei leg­nagyobb vágyam: ne kelljen állandóan autóbuszozni, fá­radni, törődni, hanem jó len­ne, ha jutna idő kultúráló­­dásra, szórakozásra is. Íme, ahány ember annyiféle terv, kívánság, vágyakozás. De a megkérdezettek mindannyian egyet­értenek abban: az új év új vágyakat, terveket, álmokat jelent. Egyesek talán túl szerények voltak, mások rejtett vágyaikat is elmondták, de az bizonyos: szívből, őszintén beszéltek. S van valami, amit az újságíró minden nyilatkozat végé­ről elhagyott. Nem, nem hallgatott el, csaló nem akarta min­den nyilatkozat végére odaírni. Valamennyi megkérdezett a békét vallotta leg főbb vágyának. Igen, a békét. A moszkvai nyilatkozatot említették, a békekiáltványt, mert foglalkoztatja az embereket a béke nagy ügyének kérdése. Hiszen elmondot­ták: mit ér a tervezgetés, az álmodozás, mit a legszebben el­­tervelt külföldi út, az új lakás, ha mindezt keresztülhúzhatná egyetlen riasztó szó: háború! Békét ak­ar mindenki, békét. Le­fogni a háborús gyújtogatók kezét, ez mindenki leghőbb vá­gya. Hruscsov elvtárs beszédét, szavait idézték: egymás mel­lett, élni, békében élni, ez az 1961-es esztendő legszebb s re­méljük, valóra váló kívánsága. Ezt kívánja valamennyi megkérdezettel együtt az újság­író is, aki lejegyezte a vágyakat, terveket, álmokat, elképze­léseket. TAKÁCS TIBOR Választmányi ülés Kecskeméten Bács megyei bizottságunk december 29-én Kecskeméten választmányi ülést tartott, amelyen megtárgyalták a me­gyebizottság munkatervezetét. Szakszervezetünk központ­jának képviseletében Tóth Jó­zsef és Sinai Sándor szólt az elhangzottakhoz. Azt javasol­ták, hogy az állattenyésztés­ben foglalkozzanak a részlet­­kérdésekkel is, például a ket­tős műszak megszervezésével, alakítsanak ki határozott ál­láspontot a bérgazdálkodás, a bérszabályzatok és a norma­rendezés tekintetében. Foglal­kozzanak az elbocsátásra ke­rülő dolgozók más munkate­rületre irányításéval és gon­doskodjanak arról, hogy e rendelkezés végrehajtása fel­tétlenül igazságos és méltá­nyos legyen. Rá kell mutatni a termelékenység emelésével kapcsolatos teendőkre is. Vé­gül kifejezték, hogy a prog­ram­tervezet a gépállomások és erdőgazdaságok probléma­­taglalásának terhére túlzok részletességgel foglalkozik e kulturális feladatokkal. 2 FÖLDMÍVELŐ A kétműszakos tehenészet néhány problémájáról A kétműszakos tehenészeti munkarend bevezetése az or­szág különböző állami- és ..tangazdaságaiba már jó egy éve tart, sőt az első kísérletek és kezdeményezések már majdnem három éves múltra tekintenek vissza. A Földmívelő a kezdet kezdetétől­­figyelemmel kísérte a kétműszakos munkarend be­vezetésének különböző állomásait, hírt adtunk a csákvári, a csornai, a kéki eredményekről, amelyek önmaguk helyett be­széltek. A dolgozók mindenütt kivétel nélkül arról nyilatkoz­tak, hogy a kétműszakos munkaidő bevezetése megkönnyítette életüket, azóta jut idejük szórakozásra, tanulásra, s a családdal való törődésre. Valamennyien arról beszéltek, nem engednék visszaállítani a régit, a látástól vakulásig tartó munkát. Elérkeztünk ahhoz az időhöz, amikor a kétműszakos tehe­nészet néhány nehézségét is olvasóink elé tárjuk. Legyen intő példa az idézett három gazdaság rossz előké­szítése­ mindazok számára, akik a kétműszakos tehenészeti munkarend bevezetése mellett kardoskodnak. Ez országos ügy. Felelőtlenül senkinek sem szabad intézkedni; a rossz előkészí­tés egyenlő a kettős műszak gondolatának lejáratásával. A jó példák után kell menni és szerencsére jó példa egyre több és több akad. A Hoki Állami Gazdaság vezetői szívesen látják tapasztalat­­cserén mindazokat a gazdasági vezetőket és szakszervezeti funkcionáriusokat, akik segíteni akarnak a tehenészetek dol­gozóin, s az érdekükben az elkövetkezendő időben be akarják vezetni gazdaságukba a kettős műszakot. Ez a feladat maholnap már égető szükségképpen nyilvánul meg a legtöbb gazdaságban, mert a dolgozók nagy többsége igényli a 8 órás munkaidő bevezetését, részt kér a köznapok örömeiből, szórakozni, művelődni akar, s ezt egyetlen állami gazdasági vezetőnek, szakszervezeti bi­zottsági titkárnak nincs jogában megtagadni tőlük. Ahol nem sikerült Hajdú-Bihar megyében eddig három helyen próbálkoztak meg, a kétműszakos tehenészeti munkarend bevezetésével. A Hajdúszoboszlói Tangazdaság­ban, a Hajdúböszörményi Ál­lami Gazdaságban és a Debre­ceni Mezőgazdasági Akadémia Tangazdaságában. Hajdúszo­boszlón csak a tervezgetésig jutottak el a gazdaság vezetői, s a bevezetésre már nem is ke­rült sor. Hajdúböszörményben 1960. március 15-én kezdték meg a kétműszakos munkaren­det, azonban mindössze 3 hé­tig dolgoztak csak az új mun­karend szerint. Ez alatt az idő alatt a tejtermelés alig csök­kent, a tej zsírtartalma sem változott lényegesen, míg a tej önköltségének alakulását a két-, műszakos fejés idejének rövid­sége miatt nem lehetett ele­mezni.­ A dolgozók keresete 4—5 százalékkal emelkedett. Torzsalkodás, veszekedés Mi okozta hát a kétműszakos munkarend megszűnését? A dolgozók torzsalkodása, vesze­kedése. Egymásra vártak a munka elvégzésével. Az állatok tisztántartását egymásra hárították. A tejet nem fejték ki rendesen, bár valamennyi feje már leg­alább 6 éve dolgozik a gazda­ságban és azelőtt jó munkát végeztek. A hiba nem a kétműszakos munkarendben volt, hanem a rossz előkészítésben, a dolgo­zók kiválogatásában, akik nem látták meg, hogy az ő érdekük­ben történt az új munkarend bevezetése és csökönyösen ra­gaszkodtak a régihez. A Hajdúböszörményi Ál­lami Gazdaság tehenésze­tének dolgozói önmaguk ellenségeivé váltak akkor, amikor nem fogadták el az ország többi vidékén oly nagyszerűen bevált kétműsza­kos munkarendet, s a jobb, a könnyebb, az emberibb munka helyett inkább a régi rossz munkamódszer mellett döntöt­tek. Hibáztak a gazdaság veze­tői, de hibázott a szakszerve­zeti bizottság is, amikor nem lépett , fel erélyesen a rendbon­tók, a veszekedők ellen. Felelőtlenség, hanyagság A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Tangazdaságában sem volt hosszú életű a kétmű­szakos munkarend. Itt ,1959. szeptember 1-től 1960. március 1-ig dolgoztak a tehenészet munkásai osztott munkaidő alapján. Ez idő alatt a tej mennyiségében csak lényegte­len csökkenés állt be, míg a zsírtartalma változatlan ma­radt. A tej önköltségében sem állott elő lényeges változás. Az egy főre jutó kereset csökkent, de ennél figyelembe kell ven­ni, hogy sem a vemhesülés, sem az elletés nem ment ren­desen, s így kevesebb lett az összes tejhozam. Az átlagkere­set mintegy 150—250 forinttal csökkent, de meg kell jegyezni, hogy ez a csökkenés akkor is elő­állott volna, ha nem veze­tik be a kettős műszakot. A megszűnés oka: a dolgozók nem viselték szívükön, elha­nyagolták a beteg állatok gon­­do­zását, s ugyanakkor kisebb­fokú vitatkozás itt is rontotta a munkakedvet. Ugyanakkor hiba volt, hogy egy brigádveze­tővel akarta megoldani a gaz­daság a kettős műszakot, ami nyilvánvalóan helytelen. Mi a teendő Az említett három gazdaság­ban tehát „megbukott” a tehe­nészetek kettős műszakja, de azonnal tegyük hozzá: egyik helyen sem azért, mintha magában az új munkarendben lenne a hiba. Világosan kitűnik, hogy sem a termelési igazgatóság, sem a szakszervezet nem tett meg mindent annak érdekében, hogy jó előkészítés után kerül­jön sor a kettős műszak beve­zetésére. Vajon ez a Hajdú- Bihar megyei három gazdaság milyen tapasztalatcserén vett részt a bevezetés előtt, vagy alatt? Nyilvánvalóan sehol sem jártak, csak hallomás útján próbáltak újat kezdeményezni. Tiszteletre méltó a szándék, de az eredmény semmit sem ér. »• Új csökkentett áron beszerezhető: Állami vállalatok, állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek részére az Állami vakcinatermelő intézetnél. Budapest, XIV., Zászlós u. 31—33 Földművesszövetkezetek és viszonteladók részére: a KERTÉSZETI MAGTERMELTETŐ ÉS VETŐMAGELLÁTÓ VÁLLALATNÁL. Budapest, VII., Rottenbiller u. 33 Egyéni vásárlók részére: VETŐMAGBOLTOKBAN, FÖLDMŰVES­­SZÖVETKEZETI BOLTOKBAN ÉS BAROMFI­KELTETŐ ÁLLOMÁSOKON Hozzászólás a Hajdú-Bihar megyei kétműszakos tehenészeti munkarend kialakításához Örömmel olvastam, hogy Hajdú-Bihar megyében három gazdaság kísérletképpen bevezette a kétműszakos tehenészeti munkarendet. Az azonban, hogy a kísérlet csak rövid életű volt, arra indított, hogy azokon a hiányokon túlmenően, ami­ket a cikk megemlít, a kétműszakos munkarend megszünteté­sének okait az alábbi tényezőkben keressem. Elsősorban a gazdaságok irányító szakvezetői érdektelenek a kétműszakos munka megszervezésében. Pedig a kétműsza­kos fejés megszervezésének alapja a helyes munkarend kiala­kítása. Ez pedig azt jelenti, hogy a bevezetés kezdetén a szak­vezetőnek napról napra az istállóban kell kialakítani, menet közben, a szükséges munkarendet. • A másik fő tényező a dolgozók nevelése: meggyőzésük­­arról, hogy mindez az ő érdeküket szolgálja. Ahhoz, hogy az állatok„kondíciójában... .termelékenységében visszaesés ne kö­vetkezzék be, s hogy,a­ dolgozók kereseti szintje ezen keresz­tül növelhető legyen, szükséges, hogy az egy csoportban dol­gozók közösen és lelkiismeretesen vegyék ki részüket a rájuk háruló munkából. Hajdú-Bihar megye eredményei ugyan nem kedvezőek, bár van a megye területén egy gazdaság, a Hajdúdorogi Tan­gazdaság, ahol már több mint egy éve bevezették a kétműsza­kos fejest, s ennek következtében termelésük javult, és a dol­gozók keresete is emelkedett. A cikk által javasolt tapasztalatcsere hasznos, azonban fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a gazdaságok különböző adottságaiból következik (istállók, állatlétszám), hogy nem le­het maradéktalanul lemásolni a más gazdaságokban esetleg bevált módszereket. A kétműszakos fejési eljárásnak még nincs kialakult munkamenete, tehát a gazdaság adott körül­ményei között — beruházási igény nélkül — csak a szakveze­tők és dolgozók közös munkáján és akaratán múlik a beveze­tés lehetősége. A felvilágosító munka jelentőségére, helyesebben e mun­ka hiányára jellemző a debreceni tangazdaság egyik öreg fe­­j­gulyásának az a véleménye, hogy két műszak esetén a ren­delkezésre álló szabad idejével nem tud mit kezdeni. Ebből adódik a harmadik fő tényező, vagyis a dolgozók szabad idejének tartalmas, helyes kihasználása. A szakszerve­zet feladata az, hogy gondoskodjék a dolgozók kulturális és szakmai foglalkoztatásáról. Az állattenyésztés fokozódó gépesí­tése fokozottabb szakismeretet kíván meg a dolgozóktól, de a magasabb szaktudás egyben magasabb keresetet is biztosít szá­mukra. * Benda Kálmán ■ közgazdasági osztály A KLEMENT VILLAMOSSÁGI GYÁR (VOLT GANZ VILLANY) Budapest, II Lövőház utca 39. szám átad 40 DB ÜZEMKÉPES HASZNÁLT, KÜLÖNFÉLE villanymotort Ügyintéző: TMK irodában Hegedűs Telefon: 158-210 587-es mellék

Next