Földmívelő, 1961 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1961-01-01 / 1. szám
Újévi nyilatkozatok 0 (Folytatás az 1. oldalról.) vagyok, maradéktalanul teljesítettük a tervet. — A KISZ kongresszusa sok tanulságot hozott a számomra — mondja a fiatal brigádvezető — csak kettőt akarok megemlíteni: az egyik a tanulással függ össze. A gépállomás RS— 09 típusú univerzális német traktort kapott. Ha nem tanulmányoztam volna leírását, ha nem töltöttem volna a gép mellett annyi időt, kiismerve minden csinját-binját, aligha tudtam volna úgy kezelni, vagy brigádom többi tagjának elmagyarázni, ahogy szükséges. A másik tanulság, amit a KIRZ-kongresszusból levontam, hogy a tsz-ek nagyon nélkülözik a fiatalokat. Én sokat dolgozom a termelőszövetkezeteknek és azon vagyok, hogy minél több hozzám hasonló fiatallal megkedveltessem a mezőgazdasági munkát. — Nemrégen nősültem, szépen berendezett lakásom, televízióm van, munkahelyemre motorkerékpáron járok. Az új esztendőben régi álmom szeretném megvalósítani: feleségemmel Csehszlovákiába akarunk utazni. Ez lenne első külföldi utunk. Szeretném viszontlátni a felvidéket, hiszen ott születtem, s ugyanakkor szeretném kicsit közelebbről megismerni a fejlett cseh gépipart. Talabos Gáborné A MEDOSZ Tolna megyei bizottságának adminisztrátorát gépelés közben találjuk. Ismert személyiség, kedvessége, munkabírása közismert, ő a megyebizottság kedves Magdikája, aki minden feladattal megbirkózik, már pedig munkája ezer akad. Reggel, ha kell, korábban bejön nemegyszer, önállóan levelez, színes-lélekkel végzi munkáját, érti, szereti munkakörét. Amikor a jövő évi tervekről, vágyakról és elképzelésekről esik szó, ezt mondja: — Az elkövetkező év nekem mindenképpen nagyfontosságú, hiszen abból a tanulási vágyból, amely a megyebizottságon uralkodik — mert itt mindenki tanul — énsem maradhatok ki, úgy terveztem és határoztam, hogy a közgazdasági technikum levelező hallgatója leszek. Feltétlenül el akarom végezni ezt az iskolát, szeretnék érettségit tenni, hiszen ez munkámat megkönnyítené. Különben is érzem az iskola hiányát, jó és hasznos lesz számomra a továbbtanulás. Ez az első vágyam. — A második — ami velem együtt még nagyon sok ember óhaja — a lakás. Szüleimmel élünk együtt, nehezen és szűkösen, de remélem, végre ez év első felében teljesül a vágyunk, hogy beköltözhetünk az ígért lakásba két gyermekünkkel, Magdival és Gabival. Ha ez valóra válik, minden további terv a lakás szépítése, bebútorozása, s lemondunk a harmadik álomról a külföldi utazásról, különben is 1960-ban férjemmel jártunk a Szovjetunióban. Az idén a Balatonon szeretnénk nyaralni a gyerekekkel együtt. Talán sok is ennyi kívánság egy évre, de remélem, a tervek valóra válnak. Én azon leszek, hogy mind megvalósuljon. Nagy Sándor a Mezőföldi Erdőgazdaság szakszervezeti bizottságának titkára ezeket mondja: — Az új évben a szakszervezeti bizottság célul tűzi ki a termelékenység növekedését, az önköltség csökkentését és a munkásvédelem további fokozását. Ez, utóbbiban igen szép eredményt értünk el már eddig is. Lényegesen csökkent a balesetek száma. Nemrégiben 5000 forint céljutalmat tűztünk ki a balesetek további csökkentésére. Munkásvédelmi őrséget szerveztünk, ez azt jelenti, hogy minden egyes munkahelyen egy karszalaggal ellátott dolgozó segít a műszaki vezetőnek a munkásvédelmi intézkedések fokozott betartására. Egy másik feladatunk, hogy 1961-ben tovább fejlesszük a szocialista munkabrigád címért harcoló csapatok létszámát. Jelenleg csak 4 brigád küzd nálunk e kitüntető címért. Szervezettségünk jelenleg 96,4 százalékos. Reméljük, hogy ebben az évben megközelítjük a 100 százalékot. — Azt hiszem, sok ember vágyát mondom ki, amikor arról beszélek, hogy én is, lakást,kéretnék szítani Székesfehérvárott. Soponyáról járok be, s a reggeli felkeléssel nincs is baj, de rendszeresen 11-kor, éjfélkor kerülök haza. Ez az állapot évek óta tart s most már jó lenne, ha nekem is jutna lakás. Szakszervezeti funkcionárius vagyok, eddig is türelemmel vártam, ezután is várni fogok, tudom, hogy előbb-utóbb megoldódik a lakáskérdés, de azért ez az igazság, a jövő esztendei legnagyobb vágyam: ne kelljen állandóan autóbuszozni, fáradni, törődni, hanem jó lenne, ha jutna idő kultúrálódásra, szórakozásra is. Íme, ahány ember annyiféle terv, kívánság, vágyakozás. De a megkérdezettek mindannyian egyetértenek abban: az új év új vágyakat, terveket, álmokat jelent. Egyesek talán túl szerények voltak, mások rejtett vágyaikat is elmondták, de az bizonyos: szívből, őszintén beszéltek. S van valami, amit az újságíró minden nyilatkozat végéről elhagyott. Nem, nem hallgatott el, csaló nem akarta minden nyilatkozat végére odaírni. Valamennyi megkérdezett a békét vallotta leg főbb vágyának. Igen, a békét. A moszkvai nyilatkozatot említették, a békekiáltványt, mert foglalkoztatja az embereket a béke nagy ügyének kérdése. Hiszen elmondották: mit ér a tervezgetés, az álmodozás, mit a legszebben eltervelt külföldi út, az új lakás, ha mindezt keresztülhúzhatná egyetlen riasztó szó: háború! Békét akar mindenki, békét. Lefogni a háborús gyújtogatók kezét, ez mindenki leghőbb vágya. Hruscsov elvtárs beszédét, szavait idézték: egymás mellett, élni, békében élni, ez az 1961-es esztendő legszebb s reméljük, valóra váló kívánsága. Ezt kívánja valamennyi megkérdezettel együtt az újságíró is, aki lejegyezte a vágyakat, terveket, álmokat, elképzeléseket. TAKÁCS TIBOR Választmányi ülés Kecskeméten Bács megyei bizottságunk december 29-én Kecskeméten választmányi ülést tartott, amelyen megtárgyalták a megyebizottság munkatervezetét. Szakszervezetünk központjának képviseletében Tóth József és Sinai Sándor szólt az elhangzottakhoz. Azt javasolták, hogy az állattenyésztésben foglalkozzanak a részletkérdésekkel is, például a kettős műszak megszervezésével, alakítsanak ki határozott álláspontot a bérgazdálkodás, a bérszabályzatok és a normarendezés tekintetében. Foglalkozzanak az elbocsátásra kerülő dolgozók más munkaterületre irányításéval és gondoskodjanak arról, hogy e rendelkezés végrehajtása feltétlenül igazságos és méltányos legyen. Rá kell mutatni a termelékenység emelésével kapcsolatos teendőkre is. Végül kifejezték, hogy a programtervezet a gépállomások és erdőgazdaságok problémataglalásának terhére túlzok részletességgel foglalkozik e kulturális feladatokkal. 2 FÖLDMÍVELŐ A kétműszakos tehenészet néhány problémájáról A kétműszakos tehenészeti munkarend bevezetése az ország különböző állami- és ..tangazdaságaiba már jó egy éve tart, sőt az első kísérletek és kezdeményezések már majdnem három éves múltra tekintenek vissza. A Földmívelő a kezdet kezdetétőlfigyelemmel kísérte a kétműszakos munkarend bevezetésének különböző állomásait, hírt adtunk a csákvári, a csornai, a kéki eredményekről, amelyek önmaguk helyett beszéltek. A dolgozók mindenütt kivétel nélkül arról nyilatkoztak, hogy a kétműszakos munkaidő bevezetése megkönnyítette életüket, azóta jut idejük szórakozásra, tanulásra, s a családdal való törődésre. Valamennyien arról beszéltek, nem engednék visszaállítani a régit, a látástól vakulásig tartó munkát. Elérkeztünk ahhoz az időhöz, amikor a kétműszakos tehenészet néhány nehézségét is olvasóink elé tárjuk. Legyen intő példa az idézett három gazdaság rossz előkészítése mindazok számára, akik a kétműszakos tehenészeti munkarend bevezetése mellett kardoskodnak. Ez országos ügy. Felelőtlenül senkinek sem szabad intézkedni; a rossz előkészítés egyenlő a kettős műszak gondolatának lejáratásával. A jó példák után kell menni és szerencsére jó példa egyre több és több akad. A Hoki Állami Gazdaság vezetői szívesen látják tapasztalatcserén mindazokat a gazdasági vezetőket és szakszervezeti funkcionáriusokat, akik segíteni akarnak a tehenészetek dolgozóin, s az érdekükben az elkövetkezendő időben be akarják vezetni gazdaságukba a kettős műszakot. Ez a feladat maholnap már égető szükségképpen nyilvánul meg a legtöbb gazdaságban, mert a dolgozók nagy többsége igényli a 8 órás munkaidő bevezetését, részt kér a köznapok örömeiből, szórakozni, művelődni akar, s ezt egyetlen állami gazdasági vezetőnek, szakszervezeti bizottsági titkárnak nincs jogában megtagadni tőlük. Ahol nem sikerült Hajdú-Bihar megyében eddig három helyen próbálkoztak meg, a kétműszakos tehenészeti munkarend bevezetésével. A Hajdúszoboszlói Tangazdaságban, a Hajdúböszörményi Állami Gazdaságban és a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Tangazdaságában. Hajdúszoboszlón csak a tervezgetésig jutottak el a gazdaság vezetői, s a bevezetésre már nem is került sor. Hajdúböszörményben 1960. március 15-én kezdték meg a kétműszakos munkarendet, azonban mindössze 3 hétig dolgoztak csak az új munkarend szerint. Ez alatt az idő alatt a tejtermelés alig csökkent, a tej zsírtartalma sem változott lényegesen, míg a tej önköltségének alakulását a két-, műszakos fejés idejének rövidsége miatt nem lehetett elemezni. A dolgozók keresete 4—5 százalékkal emelkedett. Torzsalkodás, veszekedés Mi okozta hát a kétműszakos munkarend megszűnését? A dolgozók torzsalkodása, veszekedése. Egymásra vártak a munka elvégzésével. Az állatok tisztántartását egymásra hárították. A tejet nem fejték ki rendesen, bár valamennyi feje már legalább 6 éve dolgozik a gazdaságban és azelőtt jó munkát végeztek. A hiba nem a kétműszakos munkarendben volt, hanem a rossz előkészítésben, a dolgozók kiválogatásában, akik nem látták meg, hogy az ő érdekükben történt az új munkarend bevezetése és csökönyösen ragaszkodtak a régihez. A Hajdúböszörményi Állami Gazdaság tehenészetének dolgozói önmaguk ellenségeivé váltak akkor, amikor nem fogadták el az ország többi vidékén oly nagyszerűen bevált kétműszakos munkarendet, s a jobb, a könnyebb, az emberibb munka helyett inkább a régi rossz munkamódszer mellett döntöttek. Hibáztak a gazdaság vezetői, de hibázott a szakszervezeti bizottság is, amikor nem lépett , fel erélyesen a rendbontók, a veszekedők ellen. Felelőtlenség, hanyagság A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Tangazdaságában sem volt hosszú életű a kétműszakos munkarend. Itt ,1959. szeptember 1-től 1960. március 1-ig dolgoztak a tehenészet munkásai osztott munkaidő alapján. Ez idő alatt a tej mennyiségében csak lényegtelen csökkenés állt be, míg a zsírtartalma változatlan maradt. A tej önköltségében sem állott elő lényeges változás. Az egy főre jutó kereset csökkent, de ennél figyelembe kell venni, hogy sem a vemhesülés, sem az elletés nem ment rendesen, s így kevesebb lett az összes tejhozam. Az átlagkereset mintegy 150—250 forinttal csökkent, de meg kell jegyezni, hogy ez a csökkenés akkor is előállott volna, ha nem vezetik be a kettős műszakot. A megszűnés oka: a dolgozók nem viselték szívükön, elhanyagolták a beteg állatok gondozását, s ugyanakkor kisebbfokú vitatkozás itt is rontotta a munkakedvet. Ugyanakkor hiba volt, hogy egy brigádvezetővel akarta megoldani a gazdaság a kettős műszakot, ami nyilvánvalóan helytelen. Mi a teendő Az említett három gazdaságban tehát „megbukott” a tehenészetek kettős műszakja, de azonnal tegyük hozzá: egyik helyen sem azért, mintha magában az új munkarendben lenne a hiba. Világosan kitűnik, hogy sem a termelési igazgatóság, sem a szakszervezet nem tett meg mindent annak érdekében, hogy jó előkészítés után kerüljön sor a kettős műszak bevezetésére. Vajon ez a Hajdú- Bihar megyei három gazdaság milyen tapasztalatcserén vett részt a bevezetés előtt, vagy alatt? Nyilvánvalóan sehol sem jártak, csak hallomás útján próbáltak újat kezdeményezni. Tiszteletre méltó a szándék, de az eredmény semmit sem ér. »• Új csökkentett áron beszerezhető: Állami vállalatok, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek részére az Állami vakcinatermelő intézetnél. Budapest, XIV., Zászlós u. 31—33 Földművesszövetkezetek és viszonteladók részére: a KERTÉSZETI MAGTERMELTETŐ ÉS VETŐMAGELLÁTÓ VÁLLALATNÁL. Budapest, VII., Rottenbiller u. 33 Egyéni vásárlók részére: VETŐMAGBOLTOKBAN, FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI BOLTOKBAN ÉS BAROMFIKELTETŐ ÁLLOMÁSOKON Hozzászólás a Hajdú-Bihar megyei kétműszakos tehenészeti munkarend kialakításához Örömmel olvastam, hogy Hajdú-Bihar megyében három gazdaság kísérletképpen bevezette a kétműszakos tehenészeti munkarendet. Az azonban, hogy a kísérlet csak rövid életű volt, arra indított, hogy azokon a hiányokon túlmenően, amiket a cikk megemlít, a kétműszakos munkarend megszüntetésének okait az alábbi tényezőkben keressem. Elsősorban a gazdaságok irányító szakvezetői érdektelenek a kétműszakos munka megszervezésében. Pedig a kétműszakos fejés megszervezésének alapja a helyes munkarend kialakítása. Ez pedig azt jelenti, hogy a bevezetés kezdetén a szakvezetőnek napról napra az istállóban kell kialakítani, menet közben, a szükséges munkarendet. • A másik fő tényező a dolgozók nevelése: meggyőzésükarról, hogy mindez az ő érdeküket szolgálja. Ahhoz, hogy az állatok„kondíciójában... .termelékenységében visszaesés ne következzék be, s hogy,a dolgozók kereseti szintje ezen keresztül növelhető legyen, szükséges, hogy az egy csoportban dolgozók közösen és lelkiismeretesen vegyék ki részüket a rájuk háruló munkából. Hajdú-Bihar megye eredményei ugyan nem kedvezőek, bár van a megye területén egy gazdaság, a Hajdúdorogi Tangazdaság, ahol már több mint egy éve bevezették a kétműszakos fejest, s ennek következtében termelésük javult, és a dolgozók keresete is emelkedett. A cikk által javasolt tapasztalatcsere hasznos, azonban fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a gazdaságok különböző adottságaiból következik (istállók, állatlétszám), hogy nem lehet maradéktalanul lemásolni a más gazdaságokban esetleg bevált módszereket. A kétműszakos fejési eljárásnak még nincs kialakult munkamenete, tehát a gazdaság adott körülményei között — beruházási igény nélkül — csak a szakvezetők és dolgozók közös munkáján és akaratán múlik a bevezetés lehetősége. A felvilágosító munka jelentőségére, helyesebben e munka hiányára jellemző a debreceni tangazdaság egyik öreg fejgulyásának az a véleménye, hogy két műszak esetén a rendelkezésre álló szabad idejével nem tud mit kezdeni. Ebből adódik a harmadik fő tényező, vagyis a dolgozók szabad idejének tartalmas, helyes kihasználása. A szakszervezet feladata az, hogy gondoskodjék a dolgozók kulturális és szakmai foglalkoztatásáról. Az állattenyésztés fokozódó gépesítése fokozottabb szakismeretet kíván meg a dolgozóktól, de a magasabb szaktudás egyben magasabb keresetet is biztosít számukra. * Benda Kálmán ■ közgazdasági osztály A KLEMENT VILLAMOSSÁGI GYÁR (VOLT GANZ VILLANY) Budapest, II Lövőház utca 39. szám átad 40 DB ÜZEMKÉPES HASZNÁLT, KÜLÖNFÉLE villanymotort Ügyintéző: TMK irodában Hegedűs Telefon: 158-210 587-es mellék