Földmívelő, 1964 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1964-10-19 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! vra. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM, ÁRA, 50 FILLÉR 1964. OKTÓBER 19. Be kell hozni az elmaradást az ősziek vetésénél ELSŐSORBAN A KENYÉRGABONA VETÉSÉT KELL MEGGYORSÍTANI TÖBB KETTŐS MŰSZAK SZERVEZÉSÉRE VAN SZÜKSÉG! A MEZŐGAZDASÁGI ter­melő ÜZEMEKBEN a szep­temberi kedvező időjárás so­kakat elbizakodottá tett. Pedig az októberi esőzések azt iga­zolják, hogy a tavalyi rendkí­vül kedvező időjárás csak rit­kán ismétlődik meg. A ráérő hangulat eredménye végül az lett, hogy az ősziek vetésében elmaradás tapasztalható a múlt évi teljesítményekhez ké­pest. Igaz ugyan, hogy az őszi takarmánykeverékeket és a ko­rai vetésű ipari növényeket már a múlt hetekben elvetet­ték, s október első hetében or­szágszerte befejezték az őszi­­árpavetést is, de a kenyérgabo­na vetőmagját kereken 200 ezer holddal kisebb területen tették földbe, mint a múlt év hason­ló időszakában. Az elmaradás szinte teljes egészében a búza­vetésterületeket terheli, mivel a rozsvetést — az előirányzott csaknem 400 ezer holdon —, általában befejezték. Vetőmag­hiány eddig sehol nem akadá­lyozta az ősziek vetését, a köz­ponti készletekből kért szál­lítmányokat a gazdaságok tel­jes egészében megkapták. Ugyancsak az előirányzott ütemnek megfelelően érkeznek az őszi felhasználásra kerülő műtrágyaszállítmányok is. A LEGSÜRGŐSEBB TEN­NIVALÓKRÓL SZÓLVA, a Földművelésügyi Minisztérium vezető szakemberei hangsú­lyozták, hogy most elsősorban a kenyérgabona vetés­ütemé­nek gyorsítására van szükség. Annál is inkább, mivel a tava­lyihoz képest elmaradás mu­tatkozik, viszont bizonytalan, hogy a vetésre alkalmas idő kitart-e október végéig, mint a múlt esztendőben. Kívánatos, hogy a talajmunkákra, illetve vetésre irányított erőgépeket az eddiginél teljesebben hasz­nálják ki a termelő üzemek, minél több traktor dolgozzék kettős, vagy nyújtott műszak­ban. A gépállomások szántó traktorainak tavaly 41 száza­léka dolgozott kettős műszak­ban, ez az arány jelenleg mindössze 28 százaléknyi. Ahol a rendelkezésre álló munkaerőt és gépeket a legcél­szerűbben használják fel, mint Csongrád megye gépállomásai, ott meg is van az eredmény, a traktorok 62 százaléka dol­gozik kettős műszakban. Míg Fejér megye gépállomásain 58 százalék, Békésben 48 száza­lék, Szolnok megyében pedig 52 százalék az arány, addig Komárom és Vas megyében egyáltalán nincs előrehaladás. Százalékban ki sem mutatha­tó az a 2­2 traktor, ami kettős műszakban dolgozott. Ebbe nem szabad beletörődni. Egy­általán nincs ok az elbizako­­dásra, az esőzések nemcsak a vetést hátráltatják, hanem a talaj előkészítést, a trágyázást és a mélyszántást is. A KETTŐS MŰSZAK SZERVEZÉSÉBEN ELMA­RADT MEGYÉK az ipari mun­kások segítségével szervezték a kétműszakos szántást. Borsod megyében október első hetében 80 termelőszövet­kezet jelentette be, hogy teljes egészében elvégezte az őszi ga­bonaféle vetését. Az eredmé­nyek — a két nagy gabonater­­mő körzetben, a szerencsi és a mezőkövesdi járásban — a leg­jobbak. Egyes helyeken azon­ban gyorsítani kell a munkát. Elsősorban is a kettős műszak­ban dolgozó erőgépek számát akarják kétszázzal emelni, s javítani a 12 százalékos ki­használtságot, hogy minden alkalmas időt kihasználva, az elmaradó területeken is idejé­ben végezzenek a munkákkal. A kettős műszak szervezéséhez segítséget nyújtanak az ipari üzemek is. A diósgyőri Lenin Kohászati Művektől, a Borsodi Vegyikombináttól, a Borsodi Szénbányászati Tröszttől 100, traktorvezetéshez értő ipari munkás ült gépre és segíti a mezőgazdasági munkák időbe­ni elvégzését. 660 ERŐGÉP SZÁNT ÉJ­SZAKA IS a baranyai határ­ban. Ennyi kétműszakos trak­tor még sohasem dolgozott a megye gazdaságaiban. Hatvan­­hetven hajdani traktoros is munkába állt. Zömmel a me­cseki szénbányák dolgozói, de vannak köztük gyári munká­sok, kőművesek, vasutasok is. A Kozármislényi Gépállomá­son például egész brigádot hoztak létre komlói bányá­szokból. A tizenkét vájár, se­gédvájár és csillés váltott mű­szakban — éjjel-nappal — szánt és vet. A mecseki hegy­háton, ahol különösen szorít a munka, azok a falusi tanácsel­nökök is gépet kértek, akik korábban traktorosok voltak. Egyik héten nappal, a másik héten éjszaka dolgoznak, s emellett még arra is szakíta­nak időt, hogy községük ügyes-bajos dolgait intézzék. Teljesítményeik alapján a legjobb traktorvezetők közé sorolják őket. Kovács Gyula tormási és Gyenis József ligeti tanácselnökök például az utób­bi két hét alatt egyenként 210 normálholdnyi munkát végez­tek, ami a kötött talajú, dom­bos vidéken kiváló teljesít­ménynek számít. sok is szerte az országban a KISZ közelgő kongresszusára. A tömörkényi gimnazisták 120 hold kukorica letörésére vál­lalkoztak a szőregi termelőszö­vetkezetekben. Győr-Sopron megyében 609 ifjúsági munka­­csoport, köztük 157 exportbri­gád vetélkedik a jobb eredmé­nyekért. Hajdúnánáson 1140 ifjú társadalmi munkás dolga­Az állami gazdaságokban fo­kozottabban ki kell használni a gépeket a kukorica betaka­rításához. A kézi munkaerő a gépekkel párhuzamosan dol­gozzék és nagy gondot kell fordítani arra, hogy a betaka­rítás ne húzódjék el jelentő­s KB. 1-es csőtörőgépek versenyében Bana Sándor, a Hajdúszoboszlói Állami Gaz­da az­­ egész év gépi mun­káit vesszük figyelembe, ak­kor ebben az öttusához hason­lítható versenyben Kunkli Pé­ter, a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság országos hírű kom­­bájnosa jár az élen. Nincs az évnek olyan időszaka, amikor ne dolgozna SZK-4-es gépé­zétt az elmúlt hetekben a föl­deken. A derecskei járás fia­taljai összesen 67 340 órát dol­goztak eddig az őszi mezőgaz­dasági munkákon, s 150 vagon árut raktak ki szabadidejük­ben. Csongrád megyében 28 if­júsági rakodóbrigád alakult, s tagjai alaposan kiveszik részü­ket az őszi szállítási csúcsfor­galom lebonyolításából. sen. A gépek használhatóságát kiváló traktorosaink számos példája, s az őszi betakarítási verseny kiváló eredményei is bizonyítják. A külföldi juta­lomüdülésre jelenleg a követ­kezők a legesélyesebbek: Vaság traktorosa vezet 1008 mázsás teljesítménnyel­­vel. A tél végén morzsolással kezdte a „szezont”, majd csé­pelte a borsót, aratta az árpát és a búzát. A nyár folyamán több mint 100 vagon terményt szállítottak el gépétől. Utána sem volt munkaszünet: lucer­­tamagot, majd szóját csépelt. Október elején pedig a kukori­cába állt be kombájnjával. Kombájnosok, csőtörő-gépkezelők „öttusa-versenye” Kunkli Péter az éves verseny élén Adapterrel felszerelt gabonakombájnok versenyében: 1. Mozs Miklós Kaposvári AG 3423 q 2. Süle János Nagyszentjánosi AG 3109 q 3. Köteles János Kaposvári AG 2606 q 4. Merz József Bólyi ÁG 2452 q 5. Kész Ottó Bólyi AG 2450 q 6. Bakos István Kaposvári ÁG 2439 q 7. Wein Mihály Kaposvári AG 2228 q 8. Kapocs István Lajta-Hansági AG 2214 q 9. Fazekas György Kaposvári AG 2169 q 10. Fingernagel Frigyes Bólyi AG 2111 q KB. 2-es csőtörőgépek verse­nyében: 1. Rotyis Géza Bánkúti AG 4185 q 2. Balázs János Bánkúti AG 3421 q 3. Lupa György Bánkúti AG 3349 q 4. Papp János Mezőhegyes ÁG 3044 q 5. Sárközi József Bánkúti ÁG 2959 q 6. Havancsák István Mezőhegyesi AG 2737 q 7. Németi József Hajdúszoboszlói ÁG 2712 q 8. Ambrus Demeter Bánkúti ÁG 2675 q Meg kell gyorsítani a kukorica törését A soronlevő tennivalók kö­zül hasonlóan sürgős a burgo­nya- és a napraforgó-betakarí­tás mielőbbi befejezése és a kukoricatörés ütemének gyor­sítása. A cukorrépa szedését és szállítását a gazdaságok to­vábbra is szabják a gyárakkal kötött megállapodásokhoz. A betakarítást csak akkor lehet teljesnek tekinteni, ha pél­dául a kukorica- és a napra­forgószárat is letakarították a földekről. A betakarítás gyor­sítása — különösen a kukori­cánál —, azért is fontos, mivel az őszi gabonáknak körülbelül az egynegyede kukorica és napraforgó után közvetlenül kerül elvetésre. Versenyben az optimális időben történő vetésért A Berettyóújfalui Állami Gazdaság valamennyi kerüle­tében megtárgyalták az őszi munkák feladatait. Ezeken a szeptemberi tanácskozásokon megállapították, hogy a fő fel­adat a betakarítás­­ gyorsítása, hogy idejében és jó minőség­ben vethessék el a kenyérga­bonát. A dolgozók közös elha­tározásaként született meg a vállalás: október 20-ra elvetik az összes búzát. Külön vető­brigádokat szerveztek, hogy a jó minőségű munkát is bizto­sítsák. Október elejére elve­tették az őszi árpát. Negyven erőgép dolgozik a vetési és ta­lajelőkészítési munkálatok­ban, ugyanakkor gépekkel gyorsították meg a kukorica törését, a csőtörök mellé be­állították az SZK—3-as kom­bájnokat is. Vállalásuk telje­sítésének mérlegeként október első dekádjában az őszi búza háromnegyedét elvetették. Munkával készülnek a fiat.­ Köszöntjü­k az SZVSZ budapesti ülését 1945 februárjában a fasizmus ellen küzdő országok szak­­szervezeteinek küldöttei Londonban tanácskozásra jöttek ösz­­sze, azzal a céllal, hogy egységes nemzetközi szakszervezeti szövetség megteremtésével is segítsék a fasizmus leverését, tisztázzák a szakszervezetek szerepét a megszületendő béke védelmében és az újjáépítésben. Az itt megalakult bizottság által elkészített alapszabálytervezetet 1945. október 3-án, Pá­rizsban 56 ország 272 küldötte egyhangúlag elfogadta, s ezzel ezen a napon megszületett a Szakszervezeti Világszövetség. 19 esztendő telt el azóta, s ez alatt a közel két évtized alatt a Szakszervezeti Világszövetség az alapokmány szellemé­ben folytatta küzdelmét. A harc célját mind több szakszer­vezet magáénak vallotta. A magyar szakszervezetek — mint a Szakszervezeti Vi­lágszövetség tagjai — mindezeknek az akcióknak részesei. Szakszervezeti mozgalmunk minden erejével támogatta és támogatja az SZVSZ tevékenységét, hiszen céljaink közösek, valamennyien a békéért, a társadalmi haladásért, a dolgozók jobb életéért küzdünk. Szakszervezeteink aktívan részt vesznek az SZVSZ 11. szakmai nemzetközi szövetségének tevékenységében. Az SZVSZ szakmai tagozatai behatóbban foglalkoznak a dolgozók egy-egy kategóriájának a problémáival, követeléseivel, har­caival. Most ősszel újabb állomásához érkezik a világszövetségi mozgalom, s mi, magyar szervezett dolgozók büszkék lehe­tünk arra, hogy ennek az eseménynek szervezői és tanúi le­hetünk. Az SZVSZ Főtanácsa 13. ülésszakát Budapesten, a Parlamentben tartja október 19-től 24-ig. Ezen, a két kong­resszus közötti legmagasabb fórumon megvitatják a nemzet­közi szakszervezeti mozgalom időszerű problémáit, s kitű­zik azokat a célokat, amelyeket a békéért, a dolgozók jo­gainak és jobb életének biztosításáért a világ haladó szak­szervezetei magukénak vallanak, s amelyekért még szorosabb nemzetközi összefogással küzdenek. A TARTALOMBÓL: AZ ORSZÁGOS FA­KITERMELÉSI VER­SENY EREDMÉNYE SZOCIALISTA BRIGÁ­DOK TANÁCSKOZÁSA TANÉVNYITÁS A SZAKSZERVEZETI PO­LITIKAI ISKOLÁKON VIGYÁZAT! MÉREG! THÖKÖLY VÁRABAN JOGI TANÁCSADÓ Az időjárás nem kedvez a szüretnek - gyorsítani kell az ütemet Az idei szüret nem valami ideális körülmények közt kezdődött. Gyakran esik az eső, hol halad a munka, hol nem, közben a szőlő rothadásnak indul. A mun­kát úgy kell megszervezni, hogy a termés a szoká­sosnál rövidebb idő alatt kerüljön a kádakba. A hét végén beköszöntött, s tartósnak ígérkező őszi esőzés már csak rontaná a szőlők, illetve borok minőségét. A Közép-Dunántúl törté­nelmi borvidékein éppen ezért a rizlingszilváni, a muskotály és a szürkebarát után megkezdték a tömeges fajták: az­­ olaszrizling és a kékfrankos, valamint a móri ezerjó szedését is. Csopak, Somló, Badacsony, Mór és Sopron környékén esőkabát­ban és gumicsizmában több mint tízezren szedték a tő­kékről az érett fürtöket. A Badacsony vidéki állami pin­cegazdaság telepei és feldol­gozó üzemei most már na­ponta átlagosan 4000 mázsa szőlőt és 2000 hektoliter mus­tot vesznek át a termelőktől, most van a nagyszüret ideje. Az állami pincegazdaság fel­dolgozóin kívül több száz kis prés is üzemben van. Napon­ta átlagosan 50 000—60 000 mázsa szőlő levét préselik ki. A bogyókból bőségesen csurog a mézédes must. A minőség is kifogástalan. Töppedt, aszú­­sodik a kadarka, a cukorfoka eléri a 18—20-at. A tárolók, hordók gyorsan telnek. Az al­földi pincegazdaság felvásárló telepein naponta 25 000— 30 000 hektoliter mustot vesz­nek át, aminek nagy részét nyomban továbbítják a me­gyén kívüli pincékbe, hogy helyet tudjanak adni az újab­ban érkező mustnak. Bács-Kiskun megye sző­lőskertjeiben Egymillió szemzőalany a Balatonúj­helyi Állami Gazdaság gyümölcsöséből A Balatonújhelyi Állami Gaz­daság gyümölcsösében a Ka­posvári Növényvédő Állomás szakemberei több ezer szem­zőalany szedésére alkalmas kajszi- és őszibarackfát je­löltek ki a nyáron. E „törzs­könyvezett” gyümölcsfákról az elmúlt napokban több mint egymillió szemzőalanynak va­­­­lót vágtak le, s gondos cso­magolás után elszállították az ország különböző faiskoláiba és gyümölcstermeléssel fog­lalkozó termelőszövetkezetei­be. Kj­úsági munkacsapatok a gyümölcsszü­reten Figyelemre méltó felajánlá­sokat tettek a Kiskunhalasi Állami Gazdaság tajai üzem­­i részében dolgozó ifjúsági munkacsapatok a KISZ közel­gő kongresszusa tiszteletére. Érdemük, hogy a felajánlások egy részét már teljesítették. Kiemelkedő munkát különö­sen Kakas Ilona női munka­csapata végzett, jórészt az ott dolgozók kezdeményezése tet­te lehetővé, hogy az üzem­részből hét vagon szilvát ké­szítettek elő exportra. A napi munkaidő letelte után estén­ként rendszeresen „rádolgoz­tak” néhány órát, de sok eset­ben szombat délután sőt oly­kor ,még vasárnap délelőtt is csomagolással, a vasúthoz szállítással voltak elfoglalva. Jelenleg az almaszüret folyik. Hét vágón alma leszedését és válogatását­­ vállalták, vala­mint azt, hogy az exportra történő értékesítésben leg­alább 60 százalékos arányt érnek el.

Next